Csodaszer vagy lehetőség – Hétköznapi “őssejttan”

Leopold Györgyi írja:
(MTI-Press) – Olyan sejtek birtokában vagyunk, amelyek szinte mindent “tudnak”, mindenre “kiképezhetők” és felhasználhatók – fantasztikus, új lehetőségeket nyitnak a modern orvoslásban. Sokan így könyvelik el az őssejtek tulajdonságait és szerepüket. Bár van igazság a megállapításban, korántsem ilyen egyszerű a még sok tévedést, homályt és félreértést tartalmazó őssejttéma.
   A köznapi ember általában őssejtekről beszél, egy kalap alá véve valamennyinek a tulajdonságait és képességeit. Bár a kutatók szerint az őssejt valóban gyűjtőnév, vagyis összefoglaló jelölése minden olyan sejtnek, amely osztódásra, önmaga megújítására képes és átalakítható bizonyos, meghatározott funkciójú sejtekké, a kép jóval komplikáltabb és sokkal árnyaltabb.
  Sarkadi Balázs kutatóorvostól éppen ezért azt kérdezem, hogy hányféle őssejt létezik?
– Az általános őssejtfogalom különböző képességű őssejteket tartalmaz, aszerint, hogy milyen sejttípusok létrehozására alkalmasak – szögezi le. – Vannak valóban mindent tudó őssejtek, de ebbe a csoportba csak igen kevés tartozik, és ezek rendkívül sérülékenyek. Az állatvilágban a megtermékenyített petesejt ilyen, illetve az ennek első osztódása során keletkező néhány sejt.
Az úgynevezett pluripotens sejtek, amelyek az embriókban találhatók, valóban sok mindenre képesek, de ugyanakkor sok veszélyt is hordoznak a szervezetre. Az egészséges felnőtt szervezetében már nem fordulnak elő, a magzati fejlődés során szöveti őssejtekké alakulnak. A szöveti őssejtek halálunkig megtalálhatók szervezetünkben, és ezek csak meghatározott szövetek újrapótlására, javítására alkalmasak: a szervezet regenerálódásáért felelősek, normál működés esetén életünk végéig kitartanak.
 – A korábban elképzelhetetlennek vélt őssejtátültetés csodája mára szinte rutineljárássá vált.
– Az első hatékony őssejtátültetés három évtizede történt, csontvelő-átültetésként híresült el, a vérképző őssejtek pótlását szolgálta. Az eljárást azóta világszerte sikerrel alkalmazzák. Szöveti típusú őssejt nemcsak csontvelőből, hanem a keringő vérből is nyerhető, ha a vérképző őssejteket kimozdítjuk a csontvelőből. A csontvelőt elpusztító daganatos betegségek, súlyos immunbetegségek esetén ez a módszer hatékony segítője az orvostudománynak. A szöveti típuskülönbségek azonban megnehezítik a megfelelő donor megtalálását, de közeli rokonok, illetve a világszerte működő őssejtbankok segítségével megtalálható a megfelelő donor. Szöveti őssejtek nyerhetők a köldökzsinórvérből is. Ezek igen értékes sejtek, amelyek a jövő gyógyászatának fontos bázisát jelenthetik. Őssejt-transzplantáció forrásaként ma is széles körben alkalmazzák vérképző és immunbetegségek esetén.
   – Lehet azt mondani, hogy az őssejtterápia a jelen gyógymódja?
– Bizonyos értelemben mindenképpen. De – bár itthon és a szerte a világban sokirányú kutatás folyik ezzel kapcsolatban – az őssejtek iránti általános várakozás még megelőzi a realitásokat. A lehetőségek viszont igen biztatóak. A jövőben mind a helyreállító orvoslás, mind a gyógyszerkutatás tekintetében születhetnek nagyszerű eredmények. Már több hazai klinikán történik például szöveti sejtekből bőrpótlás, kötőszövet helyreállítása. A ma még gyógyíthatatlan betegségek körében azonban várni kell az átütő sikerre.
– Ennek ellenére gyógyíthatatlan betegségekben szenvedők zarándokolnak el idegen, távoli országokba őssejtbeültetés céljából, a gyógyulás reményével.
– Az “őssejt turizmus” valóban terjedő divat. Veszélyes próbálkozás. Nem ellenőrzött, nem dokumentált, nem bizonyított “csodagyógyítást” csak lelkiismeretlen, gátlástalan kóklerek ígérnek, ők a hiszékeny, beteg emberek vámszedői. Sajnos a betegek nagy részének nincsenek kellő, hiteles információik az őssejtterápiát illetően, ezért kritika nélkül elfogadják a kétes ajánlatokat, és sok milliót fizetnek a többnyire teljesületlen reményért. Bár az őssejtkutatás, új tudományágként fantasztikus eredményeket produkál, a lehetőségeket nem szabad összetéveszteni a valósággal, a mindennapi gyakorlattal. Sok még a bizonytalanság, a homály, a félreértés.

A közvélemény felfokozott érdeklődése érthető. Ezt az érdeklődést ébren is kell tartani, de reális tájékoztatással, mert különben sérül az őssejtkutatás és -terápia iránti bizalom. Ezzel valamennyi tudós kutató és gyakorló orvos is egyetért.