A csicsóka a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó gumós ével?, gyógynövény. Észak-Amerikából a 17. század elején került Európába.

Közeli rokonságban áll a napraforgóval. Tavasszal akár össze is lehet ?ket téveszteni, de kés?bb már nem, mert a csicsóka sárga virágai a napraforgóéhoz képest kicsinyek, és jóval kés?bb, augusztus elején nyílnak. A növény szára a napraforgóénál vékonyabb, és magasabb, akár 3 m magasra is megn?. Magot a csicsóka virága nem érlel, ezért a gumók elültetésével szaporítják.

Gumói, amelyek megvastagodott szárképletek, nem közvetlenül a tövön, hanem 5–20 cm hosszú gyökérrészen találhatók, ezért nagyobb területen helyezkednek el. Ez az oka, hogy nehéz valamennyi gumót felszedni a fészekb?l! Héjuk színe lehet fehér, vagy sárga, de leggyakrabban olyan szín?, mint a rózsaburgonyáé. A gumók húsa hófehér. Felszínük ripacsos, barázdált, összetett, nehezen tisztítható.

A csicsóka a nyirkos, üde talajokat kedveli, ahol a talajvíz szintje fél méternél mélyebben van, de a leggyengébb talajokon is megél. Megterem a sekély term?réteg?, kötött, s?t a futóhomok talajú területeken is.

A csicsóka fontos diabetikus alapanyag lehet, íze is hasonlít a burgonyáéhoz, de annál jóval édesebb. A 20-28% szárazanyagot tartalmazó gumókban 14-16% inulin és polifruktozánok (levulóz, szinantrin) vannak. Az ezekb?l keletkez? fruktóz (gyümölcscukor) könnyebben és gyorsabban emészthet? a répacukornál. A fruktózt a cukorbetegségben szenved?k szervezete a vércukorszint emelkedése nélkül hasznosítja.

A csicsókagumónak a burgonyánál 5-6-szor nagyobb rosttartalma gátolja az egyéb szénhidrátok és hízlaló tápanyagok felszívódását, fokozza laktató hatását, és meggátolja a székrekedés kialakulását. Kedvez? biológiai adottságait pedig fokozza a kálium, kalcium, magnézium, foszfor és cink ásványianyag-tartalma, a béta-karotin-, B1–, B2-vitamin, niacin-, és C-vitamin-tartalma. Életfontosságú aminosavként: lizin, arginin, hisztidin, cisztin, triptofán, aszparagin található benne. Növényspecifikus anyagai: kolin, betain, szaponin, quercimeritrin. Gumói f?leg inulint tartalmaznak, keményít?t csak csekély mennyiségben.

A csicsóka f? hatóanyaga az inulin növényi rostanyag, amely képessé teszi a szervezetet arra, hogy öngyógyító tevékenységének maximumát érje el. A leggazdagabb inulinforrás eddigi ismereteink szerint a már a Bibliában is említett csicsóka. Az inulin vízben oldódó nagyméret? rost, amely a bélben sértetlen marad, s így magához vonzza a jó baktériumokat a táplálkozásra. A káros bélflóra tagjai számára viszont az inulin a szaporodást és táplálkozást illet?en közömbös. A rossz hatású Clostridium perfringens és sok egyéb káros baktérium inkább a finomított cukor bomlástermékein élnek.

A gyermekkori élelmiszer-allergiák esetében megállapították, hogy szinte kivétel nélkül a Lactobacillus, az Acidophilus és a Bifidobacteria törzsek lecsökkent számával egyidej? Enterobacteriaceae család túlfejl?dése a kiváltó ok. Bélflórát helyreállító beavatkozásként müzlibe vagy gyümölcsléhez adagolt inulinnal az élelmiszer-allergia megszüntethet?.

Szív- és érrendszeri betegségek

A koleszterin- és trigliceridcsökkent? hatás elérésének egyik hatékony módja szerint 1-2 ev?kanál csicsókaport keverjünk 1-1,5 dl narancsdzsúszba.

Fokozottabb trigliceridképz?dést segít? hatása a vér szabad zsírsavtartalmának csökkenésével járhat együtt. Ezzel a trigliceridértékek javulnak, amely kedvez? szív- és érrendszeri hatást eredményez. A rendszeres csicsókafogyasztással csökkenthet? a vér húgysavszintje, így a túltáplálkozásból ered? elhízás, vesek?, köszvény, hipertónia, szívkoszorúér-betegségek megel?zésében kiemelked? jelent?ség? táplálékunk a csicsóka és az abból készült termékek.

Mellrák

Az étrendbe építhet? inulin fogyasztása rizikómentes, és könnyedén alkalmazható a rákterápiában. A rákellenes hatás a Lactobacillus béta-glucuronidáz-gátlásán alapul. A béta-glucuronidáz a székletben található enzim a szervezet detoxikáló tevékenységét gátolja abban, hogy az ösztrogén egy kevésbé aktív, illetve kevésbé toxikus formában estriollá alakuljon át. Az ösztrogén toxikus formája ugyanis a mellrák rizikóját növeli. Az inulin a bélflóra normalizálása útján az ösztrogén legtoxikusabb formáját kiiktatja.

Cukorbetegség és elhízás

Cukorbetegség esetében az inulin mint szénhidrát-energiaforrás azért jelent?s, mert a vércukorszintet tartós fogyasztás esetén sem emeli. Az inulin metabolizációjához nincs szükség inzulinra, s?t az inzulinfügg?séget is csökkenti, s a vércukorszint beállítását megkönnyíti.

A csicsókagumó fogyasztása azért is el?nyös a mai, elhízáson alapuló népbetegségek megel?zésében, mert az inulin molekulahosszúsága miatt nem reszorbeálódik, emberben pedig (az inulináz enzim hiánya miatt) nem bontódik és legfeljebb a vastagbél baktériumflórája képes valamelyest feldolgozni. Így az inulin az emberi táplálkozásban csak ballasztanyagként jön számításba és fogyaszt. A burgonya mellett és helyett mind a népélelmezésben, mind az elhízottak és cukorbetegek diétájában felhasználható és hasznosítható, s?t e betegek még többet is fogyaszthatnak bel?le.

Ezt a nálunk méltánytalanul mell?zött gumós zöldséget a nagyvilág elegáns éttermeiben gyakran homár, libamáj, szarvasgomba, nemes tengeri halak, fés?kagyló és más drága ételek társaságában tálalják.

Csak fantázia kérdése, mert szinte minden alapanyagunkkal harmonizál. Fogyaszthatjuk nyersen, salátákban, párolhatjuk, f?zhetünk bel?le szószokat, kifacsart levéb?l kit?n? turmixital készíthet? – naranccsal, citrommal, mézzel, almával, de köretként csicsókalepényt készítenek, és kelbimbóhoz, csirkéhez adják.

A csicsókát kozmetikai készítményekben is alkalmazzák, ugyanis bizonyított a gumó egyedülálló regeneráló, hidratáló, b?rnyugtató, b?rtápláló és frissít? hatása.

Forrás:Wikipédia.org. ,körinfo.hu