Cápa vagy vírus? Minden a fejben dől el

stressSzervezetünk minden stresszhelyzetre ugyanúgy reagál, vagyis számára mindegy, hogy cápatámadás ért minket, vagy csak véletlenül megvágtuk az ujjunkat. Pontosan mi is történik ilyenkor?

Selye János alkotta meg az első stressz-elméletet. Az általános adaptációs szindróma azt írja le, hogy stresszhelyzetben hogyan reagál a szervezet. Stressz esetén a testben úgynevezett „alarm-reakció” játszódik le, amely független a konkrét stresszortól. Ez azt jelenti, hogy a szervezet kezdeti válasza nagyon hasonló akár cápatámadás ér minket, akár megvágjuk magunkat a vasárnapi ebédnél. Sőt, ugyanez a reakció játszódik le a testben pszichológiai stressz vagy vírusfertőzés esetén is. Ilyen esetekben először bizonyos agyi területek aktiválódnak, majd működésbe lépnek egyes belső elválasztású mirigyek (például az agyalapi mirigy, a csecsemőmirigy, a pajzsmirigy, a mellékvesék). Ennek eredményeként olyan hormonok (például adrenalin, kortizol) kerülnek a véráramba és jutnak el a szervekhez, amelyek fokozott teljesítményre készítik fel a szervezetet: megnövelik a szívfrekvenciát és a pulzusszámot, több vért és oxigént juttatnak el az izmokhoz. Ez az úgynevezett „Fight or flight!” („Harcolj vagy menekülj!”) reakció: akár felvesszük a harcot, akár elmenekülünk, mindenképpen fokozott teljesítményt kell nyújtania  szervezetünknek.

A stresszor a szervezet számára sokkot jelent, amely ilyenkor kibillen egyensúlyából, és ezért átmenetileg az ellenállóképessége is csökkenhet. Ezt követően viszont az „alarm-reakció” hatására a szervezet mozgósítja tartalékait, és így hosszabb-rövidebb ideig a fokozott ellenállóképességnek köszönhetően ki tudja védeni a stresszor káros hatásait. Egy idő után azonban – a körülményektől és a szervezet állapotától függően – a tartalékok kimerülnek, és rohamos hanyatlás következik be.

Gyakran ismétlődő vagy úgynevezett krónikus stressz esetén a szervezet tartósan kimerült állapotba kerül. Ez magyarázza azt a jelenséget, hogy a nagyobb stressznek kitett emberek immunrendszere  –  a betegségekkel szembeni ellenállóképessége – általában gyengébb. Kutatások igazolják, hogy a legyengített influenza vírussal megfertőzött kísérleti alanyok között nagyobb számban betegedtek meg azok, akiknek az életében több a nemkívánatos stressz.

Forrás: egeszseg.hu