Szervezetünk minden stresszhelyzetre ugyanúgy reagál, vagyis számára mindegy, hogy cápatámadás ért minket, vagy csak véletlenül megvágtuk az ujjunkat. Pontosan mi is történik ilyenkor?

Selye János alkotta meg az első stressz-elméletet. Az általános adaptációs szindróma azt írja le, hogy stresszhelyzetben hogyan reagál a szervezet. Stressz esetén a testben úgynevezett „alarm-reakció” játszódik le, amely független a konkrét stresszortól. Ez azt jelenti, hogy a szervezet kezdeti válasza nagyon hasonló akár cápatámadás ér minket, akár megvágjuk magunkat a vasárnapi ebédnél. Sőt, ugyanez a reakció játszódik le a testben pszichológiai stressz vagy vírusfertőzés esetén is. Ilyen esetekben először bizonyos agyi területek aktiválódnak, majd működésbe lépnek egyes belső elválasztású mirigyek (például az agyalapi mirigy, a csecsemőmirigy, a pajzsmirigy, a mellékvesék). Ennek eredményeként olyan hormonok (például adrenalin, kortizol) kerülnek a véráramba és jutnak el a szervekhez, amelyek fokozott teljesítményre készítik fel a szervezetet: megnövelik a szívfrekvenciát és a pulzusszámot, több vért és oxigént juttatnak el az izmokhoz. Ez az úgynevezett „Fight or flight!” („Harcolj vagy menekülj!”) reakció: akár felvesszük a harcot, akár elmenekülünk, mindenképpen fokozott teljesítményt kell nyújtania  szervezetünknek.

A stresszor a szervezet számára sokkot jelent, amely ilyenkor kibillen egyensúlyából, és ezért átmenetileg az ellenállóképessége is csökkenhet. Ezt követően viszont az „alarm-reakció” hatására a szervezet mozgósítja tartalékait, és így hosszabb-rövidebb ideig a fokozott ellenállóképességnek köszönhetően ki tudja védeni a stresszor káros hatásait. Egy idő után azonban – a körülményektől és a szervezet állapotától függően – a tartalékok kimerülnek, és rohamos hanyatlás következik be.

Gyakran ismétlődő vagy úgynevezett krónikus stressz esetén a szervezet tartósan kimerült állapotba kerül. Ez magyarázza azt a jelenséget, hogy a nagyobb stressznek kitett emberek immunrendszere  –  a betegségekkel szembeni ellenállóképessége – általában gyengébb. Kutatások igazolják, hogy a legyengített influenza vírussal megfertőzött kísérleti alanyok között nagyobb számban betegedtek meg azok, akiknek az életében több a nemkívánatos stressz.

Forrás: egeszseg.hu