AZ ÉVSZÁZAD FELFEDEZÉSE
1948-ban egy svájci villamosmérnök George de Mestral kutyasétáltatásból hazatérve, kutyája sz?rének a beleakadt bogáncsoktól való megtisztítása közben – feltalálta a tép?zárat. A bojtorján, bogáncsai segítségével, mára belakta az egész bolygónkat. Keser? lapu, laboda, ragadáncs, bojtorjáng, bogáncs, buzogáncs népi elnevezések alatt is ismert gyógynövény. Európából származik, de Ázsián keresztül Japánig terjedt el, majd eljutott Afrikába, Észak-Amerikába, Ausztráliába és Új-Zélandra is. Tágas mez?kön, romos helyeken, erd?széleken, utak és mez?gazdasági területek szélén érzi jól magát, ahol szárazabb, de egyben gazdagabb a talaj. Az alföldekt?l egészen a hegyekig bárhol megtalálható.
AZ ÜGYES KIS KAMPÓ
A közönséges bojtorján vagy nagy bojtorján (Arctium lappa L.), a fészekvirágzatúak rendjébe tartozó, kétéves növény. Nagyméret?, er?s, barázdált, szerteágazó növényszára az els? évben 1 méter magasra n?het, a második évben elérheti a 2 métert. Levelei el?bb
t?rózsában állnak, majd tömöttnyel?ek, levél-fonákjuk molyhos, zöld szívre emlékeztetnek. Földközeli levelei fél méter hosszúra is n?hetnek. Gömböly? fészekvirágzatba rendez?d?, lilásvöröses szín?, trombita alakú virágai a növény második évében jelennek meg
a szár tetején, júniustól szeptemberig. A virágok fed?leveleinek csúcsán lév? kis kampó segít a növény terméseinek, a bordás kaszattermésnek olyan meszszire eljutnia, amilyen messzire csak az állati vagy emberi „terjeszt?” magával viszi. Találkozhatunk kisebb bojtorjánnal, a berki bojtorjánnal (melynek fürt alakú a virágzata), illetve a pókhálós bojtorjánnal, melynek nincsenek gyógyító
hatásai. A bojtorján valamennyi fajtája kölcsönösen keresztezi egymást.
GYÖKÉRBE REJTETT ER?
Gyógyászati célokra a növény karós gyökerét gy?jtjük, amely akár 70 méter mélyre is le tud hatolni a föld mélyébe. Legtöbb hatóanyagot fejl?dése második évének kezdetén, kora tavasszal, virágzás el?tt találunk benne. Gyökerét akkor gy?jthetjük, ha még nem hajtottak ki a levelei. A fiatal növény gyökere tömött, hosszú, törékeny, ehet?. Kés?bb szivacsossá, odvassá, értéktelenné válik.
Kb. 10–12 cm hosszú darabokra vágva, árnyékban szárítjuk, max. 40 °C-on. Száradás után belülr?l szürkéssárga szín?vé, keser?vé és illatmentessé válik. Hideg h?mérsékleten több hónapig is eltartható, a kés?bbi felhasználás érdekében lefagyasztható, vagy alkoholban, olajban is tárolható.
A bojtorján nagy mennyiségben tartalmaz (30–40%) inulint, fehérjéket, nyálkát, cserz?anyagokat, keser? anyagot, ásványi anyagokat (kálium, vas, mangán, magnézium), vitaminokat (E, C, B2, B9, B6, B3), polifenolokat, poli- és kéntartalmú acetiléneket, lignaloidokat, szerves savakat. Érdekl?dést keltett a magjaiban található arctigenin, amely bizonyítottan baktériumellenes, vírusellenes, s?t daganatellenes hatású, egyes tanulmányok szerint a HIV vírus ellen is bevethet?.
SZÁMTALAN GYÓGYHATÁS
Különleges hatóanyagai révén széles körben használhatjuk fel a bojtorjánt. A népi gyógyászatban az egyik legkedveltebb, több száz éve ismert növény. Anyagcsere-javító, máj- és epebántalmak teakeverékének alkotója, vizelethajtó és izzasztó, gyulladáscsökkent?
hatású. A reuma elleni és húgyk?oldó teák része, fert?tlenít?, gombaöl?, antioxidáns. F?zet formájában, bels?leg segít szabályozni a testtömeget, valamint a vércukor- és koleszterinszintet. Gyulladás esetén fert?tleníti az emészt?rendszert és a húgyutakat, enyhíti a
puffadást, b?rproblémák (akne, dermatitisz, ekcéma, gomba) kezelésében is hatékonyan alkalmazható. Bojtorjánból készült krémet, pakolást, borogatást, fürd?t vagy öblöget?t használhatunk küls?leg a nehezen gyógyuló sebekre, fekélyekre, kiütésekre vagy aranyérre.
A bojtorján magjaiból készült kivonat segíti a haj növekedését, regenerálódását. Hatásos hajhullás, korpás fejb?r esetében (csalán- vagy nyírfakivonattal keverve). Kedvelt összetev?je a kozmetikai és b?rgyógyító készítményeknek is.
A bojtorján elmaradhatatlan fejezete a szakácskönyveknek, f?leg az ázsiai, egészséges ételeket tartalmazó szakácskönyvnek. Keser? levelein kívül az egész növény fogyasztható: nyersen vagy levesekben, f?zve, sütve (Japánban népszer? a gobo, a ropogós, sült bojtorjángyökér), pácolva, savanyúan, édesen. Próbálják ki vele az ízletes tavaszi töltelékeket, vagy a salátákat!
Írta:
VLADIMÍR VONÁSEK
Szakmailag ellen?rizte, kiegészítette: NÉMETH IMRÉNÉ ÉVA fitoterapeuta, természetgyógyász, klubvezet?, ENERGY Belvárosi klub