Több mint egy évszázada háború folyik az ember és a körülötte élő baktériumok között. Antibiotikumok arzenálját használjuk, kézfertőtlenítőket, pasztőrözünk, és az élelmiszerbiztonsági szabályok is szigorúak a penész és a baktériumok vonatkozásában hogy ily módon távol tartsuk a betegségeket és a halált.
Csatamezőn nőttem fel. Anyám mély félelemben élt a botulizmus és az élelmiszerekben fellelhető lappangó egyéb névtelen kórokozók ellen.
Egy kis fehér penész egy szelet sajton elég volt ahhoz hogy szemétnek ítélje. A legkisebb horpadás egy konzervdobozon és fellángolt a félelem, mindegy hogy történt, hogy csak leesett. Sosem tudhatod -mondta-lehet ellepte a botulizmus, és jobb félni mint megijedni
Mióta Louis Pasteur felfedezte a baktériumokat az orvosi kutatások is jobbára csak a betegségek kapcsán említik a baktériumok szerepét.
A baktériumok csak ártalmatlan töltelékek vagy kórokozók amelyek ellen védekezni kell? Hogy is van ez? A 2000-es évek elején a kutatók több száz új baktériumfajt fedeztek fel az emberi testben, és ezzel együtt váratlan dolgokat.
A legnagyobb meglepetés az volt hogy 90% baktériumból állunk mi emberek. A testünkben levő 10 sejt közül 9 nem a mienk hanem valamely mikrobiális fajhoz tartozik amelyek többsége a bélrendszerben él.
Egy tudós a közelmúltban úgy fogalmazott: paradigmaváltás előtt állunk hogy megértsük az egészséget és kapcsolatunkat más fajokkal. A háborúnak már nincs sok értelme.
Tehát mi is tesz az 500 vagy több jól megkülönböztethető faj és ezeknek a fajoknak számtalan törzse amelyek a több kilogrammnyi bélflórát alkotják a bélben.
Ezek többségének túlélése tőlünk függ, ezért mindenféle jó dolgokat cselekednek a bélben hogy gazdáikat – minket -jólétben és életben tartsák. Talán a legfontosabb feladatuk a bélfal és bélhám egészségének megőrzése egy életen át. Ez nem kis feladat mert körülbelül 60 tonna élelem halad át a béltraktuson. Egy olyan világban élnek amely telve van kockázattal. Ezt a kockázatot életünk nagy részében kitűnően kezelik velünk élő jóindulatú bérlőtársaink és fenntartják a bél egészségét.
Úgy tűnik a bélben élő baktériumok közössége alkotja az emberi szervezetben az egyik legfontosabb védelmi vonalat. Felmerül a kérdés miért bízza a szervezet ezt a kritikus funkciót a baktériumokra miért nem fejlesztett ki saját védelmi rendszert.
Az egyik elmélet szerint a mikrobák sokkal gyorsabban tudnak fejlődni, nagyobb sebességgel változnak és gyorsabban válaszolnak a környezeti változásokra.
Bár sokáig a baktériumokra csak mint károsító tényezőkre gondoltunk, ma már tudjuk felbecsülhetetlen előnyük is van. A jó baktériumok nélkülözhetetlen vitaminokat állítanak elő (K-vitamin, B-vitaminok) valamint sok más vegyületet amelyeket a tudósok csak most kezdenek megismerni.
Néhány ezek közül a központi idegrendszerre hat, mérsékli az étvágyat és meghatározza a mechanizmust ahogyan tárolja a szervezet a zsírt. Lehet, hogy ha változik a bélbaktériumaink összetétele változik a testsúlyunk is? Bizonyára így van.
A kutatók az találták hogy ha kövér egerek baktériumflóráját ültették át baktériumflóra nélküli egerekbe azoknak a súlya kétszer annyira nőtt, mint amikor ugyanezt sovány egerek bélflórájával tették.
A széles spektrumú antibiotikumok elterjedésével, az ételek pasztőrizálásával és a modern táplálkozással az utóbbi 100 év alatt akkora változást idéztünk elő a bélflórában amekkora nem történt előtte 10 000 évig. A mezőgazdaság sebességet váltott, és vele változott a táplálkozás és az életmód.
Itt van a higieniai elmélet is mely szerint ha a gyermekek kevesebb baktériumnak vannak kitéve az immunrendszerük nem elég képzett ahhoz hogy különbséget tegyen a jó és rossz baktériumok között. Ez lehet az oka a fejlett világban olyan gyakori betegségeknek mint az allergia, az aszthma, és az autoimmun betegségek.
Egy átlagos gyerek a nyugati egészségügyi kultúrákban mire felnő és 18 éves lesz 10 – 20 antibiotikum kúrát kap. Ezek mind támadások a bélflóra ellen amelynek következményeit még csak most kezdi az orvostudomány felismerni.
Nézzük meg akkor az étrendünket. Ennek normális körülmények között tartalmaznia kellene probiotikumokat (azaz hasznos baktériumokat ), és prebiotikumokat (azaz olyan tápanyagokat, amelyekkel a hasznos baktériumok táplálkoznak például rostok).
A probiotikumokat megtaláljuk a fermentált élelmiszerekben mint a savanyúság, a savanyú káposzta, a sajt, a joghurt ,kenyér, ecet, sör.
De keményen dolgozunk azon hogy megszüntessük az élelmünkben a baktériumok jelenlétét például a sterilizálással, a feldolgozás folyamata során pedig eltávolítjuk a rostokat, pontosan azt az összetevőt amely a legnagyobb érték a mikrobák számára.
Azokból az élelmiszerekből amelyekben élő mikroorganizmusok lennének a sterilizálás és pasztörizálás kiöli az életet.
A nyugati étrend finomított szénhidrátokat tartalmaz, magasan feldolgozott élelmiszereket és kevés zöldséget, a baktériumok megölése révén tartósítja az élelemiszereket, vagy megfosztja a baktériumokat attól természetes közegtől amely az életben maradásukhoz kell.
A nyugati étrend nagy problémája hogy nem táplálja a bél egészét, csak a gasztrointesztinális traktus felső részét, minden feldolgozott élelmiszer könnyen felszívódik és nem jut el az alsóbb bélszakaszokhoz- mondja Stephen O’Keefe gasztroenterológus (University of Pittsburgh)
És még egy: kiderült az is hogy az egészség egyik fontos kulcsa a vastagbélben végbemenő fermentációs folyamatok léte!
Az étkezésből hiányzó rostok miatt azonban szinte éheznek a lakosok a vastagbélben.
O’Keefe és többen mások is meg vannak arról győződve, hogy a mindennapossá vált számtalan bélrendszeri betegség okozója a nyugati étrendre jellemző egyensúlyhiány.
A megváltozott emberi táplálkozás már nem táplálja az egész szuper organizmust, csak a mi emberi lényünket. Úgy étkezünk mintha egyedül lennénk miközben úgy kellene étkeznünk, hogy figyelembe vegyük:sok trillióan élünk együtt egy testben.
De a bélrendszeri problémák még mindig csak a kisebbik bajt alkotják.
A nyugati étrendet követő populáció folyamatosan kifejleszti a maga betegségeit:szívbetegség, stroke, elhízás a rák, a 2-es típusú cukorbetegség. A vita tárgya pedig még mindig az, mi teszi ezt a fajta étrendet halálossá.
Az utóbbi időkben a tudósok kezdik azt gondolni hogy a probléma nem a gyulladás hanem valami más, ami a jó baktériumainkat megváltoztatja, és ez a változás döntő szerepet játszik a betegségekben.
A probiotikumok amelyeket elfogyasztunk akár erjesztett élelmiszerekben, vagy étrendkiegészítők formájában kimutathatóan megnyugtatják az immunrendszert és csökkentik a gyulladásokat. Lerövidítik a megfázások időtartamát gyerekeknél és csökkentik azok súlyosságát. Enyhítik a hasmenést és az irritábilis bél szindróma egyéb tüneteit. Csökkentik az allergiás reakciókat, serkentik az immunválaszt, esetleg csökkenthetik egyes rákos megbetegedések kockázatát, valamint javítják a bél és a bélben élő jó baktériumok egészségét.
És ezek után mondjuk meg azt is milyen élelmiszerben vannak a probiotikumok leghatékonyabb kultúrái: az erjesztett zöldségekben amelyek az élő probiotikus kultúra mellett sok prebiotikumot is kínálnak, vagyis rostokat, táplálékot a baktériumoknak.
Ha mindezeken elgondolkodtunk mi marad hátra. Készítsünk házilag egy tökéletes orvosságot:savanyú káposzta pasztörizálás nélkül.
Megjegyzés: A cikk egy korántsem egészségügyi tartalmú könyv beharangozója. Michael Pollan könyve a COOKED Angliában jelent meg, és még a szakácskönyvek kategóriájába sem sorolható. A munka egy érdekes gondolkodtató mű az étkezésről, a főzésről, az egészségről amely sok irányú megállapításokat foglal magába különböző tudományágakat érintve mint a közgazdaságtan, a filozófia, a történelem, és az antropológia. Az egyik érdekes megállapítása hogy az ember „evolúcióját” valójában a tűz használata indította el. Egyszerűen fogalmazva a hús főzése már a testen kívűl elindítja az előzetes emésztést így több kalória szabadítható fel belőle kevesebb „munkával”. A többlet energia aztán az agyszövethez érve lehetőséget adott a „többletgondolkodásra”. A tűz és a főzés volt tehát a kulcs a Homo sapiens evolúciójában. A főzés tett minket azzá amik vagyunk:emberré. ÉRDEKES GONDOLAT
A szerzőnek magyar nyelven is jelent meg könyve.