(MTI) – A világ?rben uralkodó állapotokat szimulálva amerikai kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kozmoszban található objektumok – például porfelh?k – jeges felületén létrejöhettek olyan komplex szerves molekulák, amelyek a Földre jutva az élet alapvet? épít?elemeiként szolgálhattak.

    A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Hawaii Egyetem (Manoa) tudósainak kísérlete azt mutatta, hogy a világ?rben megvannak a feltételek ahhoz, hogy két aminosavból álló dipeptidek alakuljanak ki, amelyek a fehérjék nélkülözhetetlen épít?kövei, és minden él? szervezetben megtalálhatók. A kutatók véleménye szerint felfedezésük felveti azt a lehet?séget, hogy a szóban forgó szerves molekulák a világ?rb?l érkeztek a Földre – akár üstökösök, akár meteorok felszínén -, ahol aztán elindították azt a folyamatot, amelynek eredményeként fehérjék és enzimek, vagy még összetettebb, az élethez szükséges vegyületek – például cukormolekulák – formálódtak ki.
„Leny?göz? belegondolni abba, hogy a legalapvet?bb biokémiai épít?elemek, amelyek a földi élet kialakulásához vezettek, akár földönkívüli eredet?ek is lehettek” – idézte a SienceDaily.com tudományos portál Richard Mathiest, a Kaliforniai Egyetem (UC) kémikusát, a kutatók egyikét. (Tanulmányuk a The Astrophysical Journal vasárnapi számában fog megjelenni.)
Jóllehet tudósok számos Földre hullott meteoriton találtak már olyan alapvet? szerves molekulákat, mint amilyenek az aminosavak, mindeddig azonban nem tudtak rábukkanni arra a komplex szerkezet? molekulára, amely elengedhetetlen feltétele az élet biológiai kialakulásának. Ezért úgy gondolták, hogy az élet kémiailag összetett eredeti forrását az ?si óceánokban kell keresni.
Az amerikai kutatók a kísérlethez egy olyan vákuumkamrát használtak, amelyben a h?mérsékletet tíz Kelvin-fokkal volt az abszolút nulla fog fölött. (Az abszolút nulla fok az a h?mérséklet, amelynél a testb?l nem nyerhet? ki h?energia. A Kelvin-skálán ez 0 K, a Celsius-skálán -273,15 C.) Egy „kozmoszbeli” jeges hólabdát szimuláltak, amely szén-dioxidot, nitrogénb?l és hidrogénb?l álló ammóniát, illetve szénhidrogéneket – metánt, etánt és propánt – tartalmazott. Amikor a kozmikus sugárzásnak megfelel? nagyenergiájú elektronokkal bombázták az „égi objektumot”, reakcióként a kémiai anyagok komplex szerves vegyületekké – kiváltképpen dipeptidekké – kezdtek átalakulni.
A berkeleyi egyetem tudósai a Mars Szerves Analizátor elnevezés?, roppant érzékeny berendezéssel – amelyet azért fejlesztettek ki, hogy felfedezhessék és azonosíthassák a legparányibb szerves molekulákat a Naprendszerben – elemezték a kísérlet eredményeként létrejött üledéket. Jó néhány olyan komplex molekula – köztük kilenc aminosav és legalább két dipeptid – jelenlétét tudták kimutatni, amely egyfajta katalizátorként képes (lehetett) a biológiai evolúció beindítására.