Ez már annyira közhelyes hogy talán le sem kellene írnom. Viszont annyira igaz hogy mégis leírom: naponta egy alma az orvost távol tartja. Lehet nem mindenféle orvost de a legtöbbre talán mégis igaz ha kitartóan esszük életünk folyamán. És a másik felismerés, amolyan  „spanyolviasz -szerű”:  gyógyszer után a kamrában is érdemes  keresgélni. Miután ez a cikk nem az első ilyen ebben a témában bátran ki merem jelenteni könnyedén találunk  is ott valami természet remekét zöldséget,  fűszert, vagy gyümölcsöt, jelen esetben az ALMÁT. Akkor mire is jó az a napi egy?

A vércukor szintünk amire annyira kell vigyáznunk

Az almával kapcsolatban ez a kutatási terület viszonylag új  de az élelmiszer tudósok egyetértenek abban, hogy az almában levő polifenolok  különböző módokon befolyásolni tudják a szénhidrátok emésztését és felszívódását. Ezen tevékenységük eredményeképpen javul a vércukorszint szabályozása.

-Az almában levő kvercetin és egyéb flavonoidok gátolnak olyan emésztő enzimeket mint az alfa-amiláz és alfa-glükozidáz. Amikor ezek az enzimek gátlódnak az élelmiszerekben levő szénhidrátok kevésbé bomlanak le egyszerű cukrokká. Ez utóbbiak lennének azok amelyek  a felszívódás után megemelik a vércukor szintünket.

-Ugyanezek a polifenolok plusz szolgáltatásképpen csökkentik magának a glükóznak a felszívódását is az emésztőtraktusból …a vércukorszintnek megint egy áldás.

-Mit tesznek még. Növelik az inzulin termelést a hasnyálmirigyben emiatt megint  csak csökken a vércukorszintünk, aktiválnak bizonyos receptorokat a sejtmembránon, hogy ezzel segítsék a  glükóznak a véráramból a sejtekbe jutását. Az izomsejteknek például folyamatosan biztosítani kell ezt a cukorfelvételt megfelelő működésükhöz-a vércukorszint megint csak csökken, újabb piros pont az almának. Ha végignéznék a vércukorszint csökkentő gyógyszerek mechanizmusát nem biztos hogy találnánk egy ilyen valóban komplex működést.

Azok a csodás polifenolok

Ezek a fitonutritiensek az almában sokkal egyedibbek és sokszínűbbek mint eddig gondoltuk.

Csak felsorolásképpen

-kvercetin amely sokkal nagyobb koncentrációban van jelen az alma héjban mint a gyümölcshúsban

-Kaempferol és miricetin

-klorogénsav, ez megtalálható a héjban és a húsban egyaránt

-antocianinok ha az alma piros és szintén jobbára a héjban

-epikatechin

-phloridzin amely az alma magjában található flavonoidok 98%-át alkotja

Az alma teljes polifenol tartalma 1-7 gramm egy kilogramm friss pépre számítva  de az arány sokkal nagyobb lesz ha az alma héjából indulunk ki. Tény, hogy az állatokon végzett vizsgálatokat sok esetben  az alma héjából kivont polifenolok standardizált kivonatával végzik amelynek tudományos megjelölése APPE

Mit csinál az alma polifenoljainak többsége a héjban?  Miért pont ott van? A válasz igen egyszerű:az alma héjában levő fotoszintetizáló sejtek különösen érzékenyek az UV-B sugárzásra és a polifenolokkal amelyek elnyelik ezt a sugárzást az alma ezeket a sejteket védi. A polifenolok az alma természetes fényvédői.

A másik mumus a koleszterin

Állandóan ezeket mérik vércukor, vérzsír, aztán jönnek a gyógyszerek. De még mielőtt… Szóval még mielőtt bármelyikünk összeszedné a magasabb koleszterinszintet kezdjen el almát enni. A kutatások szerint mindössze napi egyet. Mindössze napi egy alma, de az rendszeresen fogyasztva csökkentette az összkoleszterin és LDL szintet egyaránt. Ez a hatás az almában levő  rostnak, a pektinnek, és ismét az egyedülálló polifenol összetételnek köszönhető.

A zsírokkal összefüggő többi kardiovaszkuláris előnyről még szó sem esett. Erőteljes antioxidánsai révén csökkenti a zsírok oxidációját beleértve azokét amelyek a véráramban találhatók, és azokét is amelyek az erek falában. Ez a tényező erőteljesen csökkenti a krónikus szívproblémák kockázatát. Legújabb kutatások a kvercetint jelölték meg név szerint amely ezeken túl még a vérben levő C-reaktív protein mennyiségét is csökkenti ezáltal plusz gyulladáscsökkentő tulajdonságot kölcsönöz az almának.

Amiért megint csak szemrehányást tesznek a népességnek: az elhízás

Mi történik egy egészséges  emberrel miután elfogyaszt egy egész almát étkezés előtt kb. 15 perccel. El sem hinnénk- kalóriákban mérve kevesebbet fog enni anélkül hogy tudna róla. Átlagosan 15%-kal és ez kalóriákban kifejezve  (szintén átlagos 1240 kalóriás étkezésre számolva) 186 kalória. Ebből aztán az jött ki hogy kb. 60 kalória mínuszban voltak a résztvevők étkezésenként. (A teljes nyereségből azért le kellett vonni az elfogyasztott alma energia tartalmát). Viszont ezt a hasznot kizárólag a teljes gyümölcs produkálta feldolgozott formái vagy az almalé nem.

Ez utóbbi megállapítás igaz volt a vérzsírcsökkentő hatás és a szív-és érrendszeri előnyök tekintetében is.  Hiába kapták a kísérleti állatok például önmagában az alma rost tartalmát adó pektint nem volt ugyanaz az eredmény. Tehát rostok és egyéb fitonutritiensek csak együttesen hordozzák a hatást.

Mi egyéb még ……

Az alma esetében képesek voltak a kutatások nagyobb kockázatcsökkentő hatást kimutatni az aszthma  és a tüdőrák vonatkozásában. És mihez képest nagyobbat? Az összes többi egyéb gyümölcs és zöldség hatásához képest. A kutatók egyelőre azt állítják önmagában az antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatás nem magyarázat a fentiekre. Úgy gondolják a jövőben biztosan találnak még valamit az almában ami megoldja a rejtélyt.

A  következtetés amit levonhatunk. Kis túlzással azt mondhatjuk az alma napjaink igen sok népbetegségét meg tudná előzni ha rendszeresen fogyasztanánk, viszont valószínűleg csak egészben, héjastól mindenestül hozná ezt a hatást.

Az interneten igen sokszor találkozhatunk egy igazi egészségmegőrző recepttel amely egy alma, egy répa, egy cékla összetétel DE gyümölcscentrifugában megfosztva minden egyébtől csak a lé. A fentieket végig gondolva ez az alma vonatkozásában nem igazán megfelelő forma. Talán inkább a másik variációra szavaznék:  alma, répa,  cékla reszelve, kicsit izesítve  mondjuk így !

Illetve még így sem ! Elvész az alma héja ahol koncentrálódnak a jótékony anyagok! Alma HÁMOZATLANUL! 🙂