Első alkalommal tudták bebizonyítani hogy az agy  meg tudja védeni magát akár a stroke okozta károsodástól is.Az Oxford egyetem kutatói remélik hogy fel tudják használni ezt a beépített védelmi mechanizmust amelyet patkányok agyának vizsgálatakor fedeztek fel.

Első alkalommal tudtuk bemutatni ,hogy az agy rendelkezik egy módszerrel amellyel meg tudja védeni magát, és életben tudja tartani az agysejteket-nyilatkozta professzor  Alastair Buchan (Oxford University) aki a vizsgálatot vezette. A kutatás megállapításai a The Nature Medicine című lapban jelentek meg.

Stroke esetén az agy vérellátása megszakad.Amikor  ez megtörténik az agysejtek nem kapnak oxigént és tápanyagokat ezért pusztulni kezdenek. A pusztulás időpontját nem lehet pontosan meghatározni, elkezdődhet egy percen vagy 1-2 órán belül.Ez megmagyarázza miért olyan fontos tényező a kezelésben az idő. Minél gyorsabban elér valaki a kórházba és minél gyorsabban megkapja a vérrögöt oldó gyógyszert ,annál gyorsabban elindul ismét a keringés az agyban és a károsodás kisebb mértékű lesz.

A kutatást még az is motiválta hogy mindeddig sikertelenül kerestek egy neuroprotektív gyógyszert amelyet időben adva segít az agysejteknek vagy a neuronoknak megbirkózni a károsodással,és helyreállítani az állapotukat.

Az Oxford University kutatócsoportjának első alkalommal sikerült azonosítani egy saját beépített védelmi rendszert egy endogén neuroprotektív anyagot.

A kutatás ötlete egy már 85 éve ismert megfigyelésen alapult mely szerint az idegsejtek a hippokampusz egyik részén képesek túlélni az oxigén és tápanyaghiányt, míg ugyanennek az agyterületnek a másik részén nem.Az hogy mi védte a túlélő sejteket egész eddig rejtély maradt.A korábbi tanulmányok inkább annak megértésére fókuszáltak hogyan pusztulnak el a sejtek az oxigén és tápanyagok hiányában. Ez a megközelítés pedig inkább azokat a folyamatokat vizsgálta amelyek révén rezisztenssé váltak a károsodásra bizonyos részek.

A patkányokon végzett kísérlet során találtak egy fehérjét amelyet hamartinnan hívnak. Ez tette lehetővé a sejtek túlélését oxigén és tápanyaghiányos állapotban mint ahogyan stroke esetén történik. Kimutatták hogy a hippokampusz másik részén ennek a fehérjének a hiánya miatt pusztulnak el a sejtek hasonló körülmények között! A csapat ezután bizonyítani tudta hogy a fehérje termelésének serkentésével a neuronok  nagyobb védelmet tudtak elérni.

Az ok-okozati összefüggés egyértelmű. Amikor blokkolják a fehérje működését az oxigén és tápanyag hiányában a neuron elpusztul mikor a véráramlása megáll (stroke), ha a sejtek visszakapják a hamartint  életben maradnak.

Végül a kutatók képesek voltak a biológiai folyamatokat meghatározni amelyeken keresztül a fehérje molekula működik annak érdekében hogy az idegsejtek megbirkózzanak  a helyzettel a túlélésért.

A kutatók kiemelik, hogy ennek az endogén neuroprotektív mechanizmusnak a megismerése megnyitja a lehetőséget új gyógyszerek kifejlesztésére amelyek utánozzák a hamartin hatását.

Ha találnának megfelelőn működő molekulát az  nemcsak a stroke utáni agykárosodás megelőzésére lenne alkalmas hanem egyéb, az agysejtek korai pusztulásával járó betegségek esetében is mint például az Alzheimer-kór ,és a motoros-neuron betegség .

Forrás: DailyMail