A Nature Medicine-ben megjelent vizsgálat szerint- amelyet egereken végeztek -magas rosttartalmú étrenddel csökkenteni lehet a gyulladást a tüdőben. Az extra mennyiségű rost megváltoztatja  az immunrendszer működését.

A kutatók azt állítják az étkezés eltolódása a feldolgozott élelmiszerek felé megmagyarázhatja miért egyre több az aszthmás beteg.A légutak egyre érzékenyebbek az irritációra, nagyobb valószínűséggel alakul ki gyulladás ami a légutak szűkületéhez vezet  és aszthmához.

Az aszthma megoldása egy másik emberi szervben és a benne élő baktériumokban keresendő?A bélben élő trilliárdnyi baktérium jelentős hatással van ránk, az immunrendszerünkre és a betegségeinkre. A tüdőbetegségek és az élelmi rostok közötti összefüggést  a Svájci Nemzeti Tudományos Alapítvány megbízásából a  Benjamin Marsland Egyetemi Kórház ( Lausanne) kutatói végezték.

A kutatócsoport  munkája kimutatta hogy az alacsony vagy magas rosttartalmú étrend hatására a házipor atkának kitett egerek tüdejében nem egyformán játszódtak le a dolgok. Lássuk mi történik ha :

-az állatok szabványos  étrendet kapnak amely 4% fermentálható rostot tartalmaz.

– az ehhez képest a csökkentett rosttartalmú diétában csupán 0,3%  a rost.( Ez az érték összehasonlítható emberek esetében egy átlagos nyugati típusú étkezéssel amelyben 0,6% rost található.)

-a harmadik esetben pedig a szabványos étrendet dúsították fermentálható rostokkal.

Ha a bélben élő baktériumok megfelelő mennyiségű fermentálható rostot kapnak – több zöldség és gyümölcs fogyasztásával- a folyamat során több rövid láncú zsírsav keletkezik  amelyek felszívódnak a vérbe, majd a vérárammal eljutva a csontvelőbe ott  befolyásolják az  immunsejtek termelődését. A házipor atkának kitett egerek szervezetében aztán az immunsejtek a tüdőbe vándorolnak ahol végül egy gyengébb immunválasz lesz az eredmény. A csökkentett rosttartalmú étkezés ebben az esetben erősebb allergiás reakciót és több váladékot eredményezett a tüdőben.A kutatók szerint  az eredményeket nyugodtan lehet az emberi szervezetre vonatkoztatni mert ezek  a folyamatok ugyanúgy játszódnak le az emberekben mint az egerekben.

A jelentés ezek után azzal érvelt  hogy az elmozdulás a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása felé összefüggésben lehet a tüdő gyulladásos betegségeinek egyre növekvő számával mivel a szokásos  nyugati étrend százalékos rosttartalma nagyon hasonlít a kísérlet 0,3 % -os arányszámához:

„Az elmúlt évtizedekben jól nyomon követhető az allergiás és aszthmás betegségek előfordulásának növekedése a fejlett országokban és ez egybe esik az étrend változásával beleértve a rostok fogyasztásának csökkenését is.Mi több ilyen emelkedés nem tapasztalható ha az európai adatokat  olyan országok adataival hasonlítjuk össze ahol nem jellemző a feldogozott élelmiszerek fogyasztása.”

Nagy a valószínűsége hogy az emberi szervezetnek szüksége van a rövid láncú zsírsavakra de nem lehet megmondani a mértéket vagyis azt mégis milyen koncentrációban lenne rá szükségünk mert a kutatás   még a kezdeti szakaszában tart . A  megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztása azonban biztosan összefügg a vérben megjelenő rövid láncú zsírsavak mennyiségével.

A svájci kutatók  tovább vizsgálják az étrend és a tüdőbetegségek kialakulásának viszonyát annál is inkább ,mert úgy tűnik  ezek a  légúti betegségek (tüdőgyulladás ,COPD) lesznek a fejlett világban az emberiség legnagyobb gyilkosai.

Forrsá:ScienceDaily

A fermentálható rostokról

Az általánosan elfogadott felosztás szerint a rostokat két csoportba osztották az oldható és oldhatatlan rostokra.  Mindkét típus jelen van a növényekben és mint a nevük is mutatja a felosztás elve az volt oldódnak-e vízben vagy sem.A táplálkozástudomány fejlődésével rájöttek arra hogy ez a felosztás az egészség szempontjából nem a legjobb, és egy új fogalmat vezettek be a fermentálható rost fogalmát. A fermentálható rostok mindkét eddigi kategóriában megtalálhatóak és az a közös jellemzőjük ,hogy nem emésztődnek meg és szívódnak fel egészen a vastagbélig, ott azonban egy fermentációs folyamaton mennek keresztül a vastagbélben levő bélbaktériumok segítségével .A folyamat  eredményeként gázok ,és rövidláncú zsírsavak  keletkeznek. Ezek a rövidláncú zsírsavak-vajsav, ecetsav, propionsav, valeriánsav- felzsívódnak a vérbe ,és jelentős egészségügyi hatásokkal rendelkeznek:

-stabilizálják a vércukor szintet

-csökkentik vér-lipid szintjét

-javítják a vastagbél nyálkahártyájának állapotát ,amely így jobban ellenáll az irritációnak , gyulladásnak, kevésbé alakulnak ki rajta polipok

-megfelelő irányba tolják el a vastagbél pH-ját ezáltal például a vas ,a magnézium ,és a kálcium jobban felszívódik

– a vastagbél baktériumok megfelelően szaporodnak

-pozitívan hatnak az immunrendszer működésére.

Élelmiszerek amelyek gazdagok  fermentálható rostokban: zab ,árpa, zöldségek és gyümölcsök. Olyan étrendkiegészítők mint a Psyllium mag héj,vagy béta-glükánok, oligoszacharidok, poliszacharidok ,inulin.