A hegyi árnika feltűnő, ám egyszerű felépítésű virágzata egyaránt vált a hegyvidékek, a gyógynövények és a természetvédelem jelképévé. Kivételes hatásairól szóló első írásos feljegyzésekre csak a középkori növénykalauzokban bukkanhatunk. Az egyedülálló gyógynövény elkerülte volna az ókori tudósok figyelmét? Népszerűsége a XVIII. században kezdett meredeken emelkedni, amikor olyan elismert személyek kezdték alkalmazni, mint pl. Goethe.

RITKA FAJ

A szakértők a mai napig az árnikát tartják a legfontosabb gyógynövénynek. Sajnos mára igen kevés maradt belőle Európában. Szerte a világon veszélyeztetett, szigorúan védett növénnyé vált. Az árnika a hegyekben él, 600 és 2700 méteres tengerszint feletti magasságokban. Előfordulásának epicentruma az Alpokban (Svájc) és a Nyugati-Kárpátokban található. Elsősorban a nedves, laza, savas, tőzeges talajt és a fényt kedveli. Így főleg mezőkön, havasi legelőkön, tisztásokon és lápos területeken találkozhatunk vele, pl. a csehországi Sumavában. Letépni szigorúan tilos! A növény kereskedelmi célú termesztése elsősorban Franciaországra, Romániára és Észtországra jellemző, ám az évente kitermelt, közel 50 tonna az igényeket távolról sem tudja kielégíteni.

A GYÖNYÖRŰ HEGYI NÖVÉNY

A hegyi árnika (Arnica montana) a fészekvirágzatúak családjába tartozó, évelő növény. A zord, hegyi tél átvészelését rövid, de annál vastagabb gyökértörzse teszi lehetővé. A gyöktörzsből 4-6 kocsánytalan, ép élű, 6-15 cm hoszszú leveleket tartalmazó, föld feletti levélrózsa fejlődik ki. A második évben növeszti ki 15-70 cm magasra nyújtózkodó, szőrös növényszárát, melyen 1-2 pár, kisebb, szemben átellenes levél található. Növényszára csúcsán (ágai végén) virágoznak májustól júniusig a feltűnő, kb. 7 cm átmérőjű fészekvirágzatai. A virágzat szélén sárgás-narancsos szirmok, míg a fészekvirágzat közepén sötétsárga, apró virágok díszelegnek, két sorban. Nyár végére bolyhos kaszatterméseket hoz.

MINDENHATÓ ÁRNIKA

Az árnika minden egyes része gyógyító hatású. Virágának kivonata főleg illóolajokat, keserűanyagokat, karotinoidokat, cserzőanyagokat, zsírsavakat, timolt, flavonoidokat, mérgező lakton helenalint, és még sok más anyagot tartalmaz. A növény erős fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik, ráadásul képes feloldani a vérrögöket. Sérülések után kialakult zúzódások, véraláfutások, izomhúzódások és megerőltetett izmok kezelésére használhatjuk. Ezzel egy időben serkenti a szívműködést, a keringést, felgyorsítja a sebgyógyulást. Kiválóan alkalmazható reumás panaszok esetén, érelmeszesedés, angina pectoris, vagy az emésztőrendszer és a légutak gyulladásos megbetegedéseiben, de a bőr és a köröm betegségeiben is.

NEM ISSZUK – KENJÜK

Az árnikát külsőleg, tinktúra formájában alkalmazzuk. Vigyázat! Belsőleg kizárólag orvosi javallatra és felügyelet mellett lehet használni! Túladagolás esetén súlyos mérgezés léphet fel: rosszullét, erős szívdobogás, tudatvesztés és halál (hígítása kiviteles szakértelmet igényel, az árnika a homeopátia egyik „alapító” növénye). Az árnikát nagy körültekintéssel kell alkalmazniuk a szívbetegeknek, a gyomorpanaszokban szenvedőknek, és természetesen a várandós és szoptató kismamáknak is.

Fontos: külsőleg, nyílt sebekre soha ne használjuk, és ne főzzünk belőle teát! Ám, ha megerőltetett izmaink, zúzódásaink, égési sérüléseink, rovarcsípéseink, vagy aknés bőrünk gyors és azonnali segítségért kiált, nincs erre az árnikánál ideálisabb növény. Az
árnikatinktúrának nem szabad hiányoznia egyetlen házi vagy úti patikából sem. 1:1 arányban hígítva felvihető közvetlenül a sérült területre, szájöblögetőként is használható, és borogatás is készíthető belőle. Sokféle árnikás készítmény áll a rendelkezésünkre: kenőcsök, krémek, masszázsgélek, samponok, kozmetikumok formájában.

VLADIMÍR VONÁSEK
Szakmailag ellenőrizte, kiegészítette:NÉMETH IMRÉNÉ ÉVA fitoterapeuta, természetgyógyász,