A hegyi árnika felt?n?, ám egyszer? felépítés? virágzata egyaránt vált a hegyvidékek, a gyógynövények és a természetvédelem jelképévé. Kivételes hatásairól szóló els? írásos feljegyzésekre csak a középkori növénykalauzokban bukkanhatunk. Az egyedülálló gyógynövény elkerülte volna az ókori tudósok figyelmét? Népszer?sége a XVIII. században kezdett meredeken emelkedni, amikor olyan elismert személyek kezdték alkalmazni, mint pl. Goethe.
RITKA FAJ
A szakért?k a mai napig az árnikát tartják a legfontosabb gyógynövénynek. Sajnos mára igen kevés maradt bel?le Európában. Szerte a világon veszélyeztetett, szigorúan védett növénnyé vált. Az árnika a hegyekben él, 600 és 2700 méteres tengerszint feletti magasságokban. El?fordulásának epicentruma az Alpokban (Svájc) és a Nyugati-Kárpátokban található. Els?sorban a nedves, laza, savas, t?zeges talajt és a fényt kedveli. Így f?leg mez?kön, havasi legel?kön, tisztásokon és lápos területeken találkozhatunk vele, pl. a csehországi Sumavában. Letépni szigorúan tilos! A növény kereskedelmi célú termesztése els?sorban Franciaországra, Romániára és Észtországra jellemz?, ám az évente kitermelt, közel 50 tonna az igényeket távolról sem tudja kielégíteni.
A GYÖNYÖR? HEGYI NÖVÉNY
A hegyi árnika (Arnica montana) a fészekvirágzatúak családjába tartozó, ével? növény. A zord, hegyi tél átvészelését rövid, de annál 
vastagabb gyökértörzse teszi lehet?vé. A gyöktörzsb?l 4-6 kocsánytalan, ép él?, 6-15 cm hoszszú leveleket tartalmazó, föld feletti
levélrózsa fejl?dik ki. A második évben növeszti ki 15-70 cm magasra nyújtózkodó, sz?rös növényszárát, melyen 1-2 pár, kisebb, szemben átellenes levél található. Növényszára csúcsán (ágai végén) virágoznak májustól júniusig a felt?n?, kb. 7 cm átmér?j? fészekvirágzatai. A virág zat szélén sárgás-narancsos szirmok, míg a fészekvirágzat közepén sötétsárga, apró virágok díszelegnek, két sorban. Nyár végére bolyhos kaszatterméseket hoz.
MINDENHATÓ ÁRNIKA
Az árnika minden egyes része gyógyító hatású. Virágának kivonata f?leg illóolajokat, keser?anyagokat, karotinoidokat, cserz?anyagokat, zsírsavakat, timolt, flavonoidokat, mérgez? lakton helenalint, és még sok más anyagot tartalmaz. A növény er?s fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkent? hatással rendelkezik, ráadásul képes feloldani a vérrögöket. Sérülések után kialakult zúzódások, véraláfutások, izomhúzódások és meger?ltetett izmok kezelésére használhatjuk. Ezzel egy id?ben serkenti a szívm?ködést, a keringést, felgyorsítja a sebgyógyulást. Kiválóan alkalmazható reumás panaszok esetén, érelmeszesedés, angina pectoris, vagy az emészt?rendszer és a légutak gyulladásos megbetegedéseiben, de a b?r és a köröm betegségeiben is.
NEM ISSZUK – KENJÜK
Az árnikát küls?leg, tinktúra formájában alkalmazzuk. Vigyázat! Bels?leg kizárólag orvosi javallatra és felügyelet mellett lehet használni! Túladagolás esetén súlyos mérgezés léphet fel: rosszullét, er?s szívdobogás, tudatvesztés és halál (hígítása kiviteles szakértelmet igényel, az árnika a homeopátia egyik „alapító” növénye). Az árnikát nagy körültekintéssel kell alkalmazniuk a szívbetegeknek, agyomorpanaszokban szenved?knek, és természetesen a várandós és szoptató kismamáknak is.
Fontos: küls?leg, nyílt sebekre soha ne használjuk, és ne f?zzünk bel?le teát! Ám, ha meger?ltetett izmaink, zúzódásaink, égési sérüléseink, rovarcsípéseink, vagy aknés b?rünk gyors és azonnali segítségért kiált, nincs erre az árnikánál ideálisabb növény. Az
árnikatinktúrának nem szabad hiányoznia egyetlen házi vagy úti patikából sem. 1:1 arányban hígítva felvihet? közvetlenül a sérült területre, szájöblöget?ként is használható, és borogatás is készíthet? bel?le. Sokféle árnikás készítmény áll a rendelkezésünkre: ken?csök, krémek, masszázsgélek, samponok, kozmetikumok formájában.
VLADIMÍR VONÁSEK
Szakmailag ellen?rizte, kiegészítette:NÉMETH IMRÉNÉ ÉVA fitoterapeuta, természetgyógyász,