Ami miatt az egészet elkezdték kutatni

Küldjünk embereket hosszú útra az űrbe hogy eljussanak távoli világegyetemekhez. Ha nem gondolunk egyéb technikai problémákra csak a legegyszerűbb amire az embernek szüksége van a levegő, azt is tisztítani kell a hosszú út során. Az űrállomás levegőjét azonban nem csak az emberek által kilélegzett széndioxid szennyezi. Az újabb probléma akkor merült fel amikor 1973-ban a SKYLAB űrállomáson 107 féle illékony  szerves vegyület nyomait fedezték fel a levegőben. Az űrállomás felépítésekor használt szintetikus anyagok bár alacsony szinten de folyamatosan bocsátották a levegőbe a mérgező vegyi anyagokat. Formaldehid, benzol, triklór-etilén- az összes irritáló és potenciálisan rákkeltő tulajdonságú. Ezek a vegyi anyagok csapdába esnek az űrállomás zárt világában és a „lakosok” megbetegszenek mert az űrben nem segít rajtunk a Föld természetes ökoszisztémája.

Itt a Földön sem jobb a helyzet

Körülbelül ugyanebben az időben érte el Amerikát az energiaválság. Válaszul az építők elkezdték az energiahatékony házak és irodaházak építését. Az épületek légmentesen zártak lettek levegő és energia se ki, se be. Ez az elzártság és a modern szintetikus anyagok aztán meghozták a kívánt hatást: Sick Building Syndrome avagy ahol a szintetikus anyagokból leváló toxinok a szellőzés hiánya miatt koncentrálódnak ott az ember nem érzi jól magát. A megoldás érdekében azonban nem lehet  csökkenteni  az energiahatékonyságot -járjon csak a levegő ki-be a rosszul záródó nyílászárókon-és  a kényelmes szintetikus anyagokat sem lehet kidobni az ablakon. Valami más megoldást kell találni a levegő tisztítására amely helyreállítja az ember személyes környezetét.

Nos az egészet meg lehet oldani szűrők és adszorbensek segítségével azonban ez a mindennapi ember számára nem elérhető. Akkor mi a legtermészetesebb és legegyszerűbb megoldás:a növények.

Ha majd az ember új kolóniát hoz létre egy idegen bolygón

Ha kimegyünk az űrbe és egy ismeretlen bolygóra szeretnénk telepíteni a földi életet  -nem sci-fit írok természetesen-  nem tudjuk mit találunk. Alapvetően arra számíthatunk amit magunkkal vittünk. Hogy ez folyamatosan elhasználódik és egyszer véget érnek a készletek? Nos ezt kell megoldani. A kutatások már évtizedek óta folynak. Az emberiség léte a földi ökoszisztéma regeneratív tulajdonságaitól függ amelyet magával kellene vinni  egy távoli idegen környezetbe. Hogy miért írtam le a fentieket? Azért hogy érzékelni tudjuk a problémát és a munkát amely a NASA ajánlása mögött van .

Toxinoktól mentes tiszta levegőre lenne szükségünk

A NASA kutatói két éven át tanulmányoztak több növényfajt. Kettő közülük elsősorban mint virágzó növény ismert, a gerbera és a krizantén, de díszítésképpen azért előfordulnak lakásban. A legtöbb igazi szobanövény bár a meleg nyári hónapokban néhányuk kikerül a kertbe. A legtöbb közülük valamilyen trópusi vagy szubtrópusi területről származó ősökkel rendelkezik ahol magas fák alatt szűrt fényben élnek. Emiatt a levél összetétele lehetővé teszi számukra hogy viszonylag alacsony fényviszonyok mellett hatékonyan fotoszintetizáljanak, a levegőben levő gázokat hatékonyan használják fel.

Egy  környezetvédelmi tudós BC “Bill” Wolverton szintén már évtizedek óta a NASA különféle projektjein dolgozik. Például olyanokon hogyan lehet a biológiai hadviseléssel foglalkozó központok környezetét mindenféle káros vegyi anyagtól megszabadítani és itt nemcsak a levegőről van szó hanem a szennyvizzel az élővizekbe kerülő anyagokról is. Az ő felfedezése az, hogy a levegő  tisztításához nemcsak a növények leveleit lehet munkára fogni. Ugyanis minél több levegő áramlik át a gyökerek között annál nagyobb a hatékonyság, plusz még bevethető a földben levő mikrobák tömege is. A rendszer amelyet EcoPlanter -nek neveznek   kívülről csak egy cserépnek néz ki, belülről azonban egy komplett szűrőállomás. Ventillátor  segíti a levegő átáramlását a gyökerek között, penészgyilkos  UV fény tisztítja a levegőt. A készülék  képes a növények levegőtisztító  hatékonyságát 200 szorosára növelni.

Mit az amiért ez a történet hasznos a számunkra

Jön az ősz, becsukódnak az ablakok.  Körülvesznek bennünket a szintetikusan előállított építőanyagok és a  tárgyak amelyekről nem is gondoljuk hogy folyamatosan molekulákat bocsátanak a levegőbe.  Mi ezeket észrevétlenül  belélegezzük és aztán nem tudjuk mitől fáj a fejünk vagy mitől érezzük rosszul magunkat. Szőnyegek, laminált padló, monitorok, bútorok amelyek ezzel-azzal kezelve vannak  és a kezelés eredménye a mi egészségünkre is hatással van. A legismertebb és leggyakrabban előforduló három légszennyező a formaldehid, a benzol és a triklór-etilén. A formaldehid általában megtalálható a  préselt fa termékekben, bizonyos típusú hab szigetelésekben, papíripari termékekben, tisztító szerekben és építőanyagokban, a benzol az olajokban és festékekben,  triklór-etilén található a lakkokban, festékekben, ragasztókban. Az égésgátlók amelyekkel a bútorokat kezelik csak  egy újabb forrás a sok közül . Egy ausztrál tanulmány szerint a lézernyomtatók, TV-k ,asztali számítógépek környezetében előforduló mérgező  gőzök  jobban rombolják a tüdőt mint a cigarettafüst.

A megoldás tehát egyszerű: vegyük körül magunkat növényekkel és máris jobb lesz! Íme a növények listája  a NASA kutatásai alapján amelyek leginkább jeleskednek a levegő tisztításában. Szerencsére mind  ismertek nálunk is csak lehet eddig nem értékeltük őket kellően érdemeik szerint!

• Borostyán (repkény) (Hedera helix)
• Zöldike (csokrosinda, Chlorophytum comosum)
• Hegyescsúcsú futóka, vagy Szobai futóka, Szcindapszusz (Epipremnum aureum)
• Vitorlavirág (Spathiphyllum ‘Mauna Loa’)
• Rákvirág (Aglaonema modestum)
• Bambusz- vagy gyompálma (Chamaedorea sefritzii)
• Anyósnyelv (Sansevieria trifasciata ‘Laurentii’)
• Kúszó filodendron (Philodendron oxycardium, szin. Philodendron cordatum)
• Filodendron (Philodendron bipinnatifidum, szin. Philodendron selloum)
• Elefántfül filodendron (Philodendron domesticum)
• Tarka sárkányfa (Dracaena marginata)
• Illatos sárkányfa (Dracaena fragans ‘Massangeana’)
• „Janet Craig” sávos sárkányfa (Dracaena deremensis ‘Janet Craig’)
• „Warneckii” sávos sárkányfa (Dracaena deremensis ‘Warneckii’)
• Csüngőágú vagy kislevelű fikusz (Ficus benjamina)
• Gerbera (Gerbera jamesonii)
• Krizantém vagy margitvirág (Chrysantheium morifolium)
• Közönséges szobafikusz (Ficus elastica)