„Kimutattuk, milyen érdekes módon kontrollálja a zsírszövet az agyfunkciót” – mondja a Cell Metabolism c. folyóiratban megjelent írás vezet? szerz?je, Shin-ichiro Imai a fejl?désbiológia és az orvostudomány professzora.
„Az eredményb?l arra lehet következtetni, hogy létezik egy optimális zsírszövet-mennyiség, amely maximalizálja az öregedéshez és a hosszú élet?séghez kapcsolódó szabályozóközpont m?ködését. Egyel?re nem tudjuk, mekkora ez az optimális mennyiség, sem azt, hogy egyénenként hogyan változhat.”
„De azt – legalábbis az egérnél – már tudjuk, ha nem termel?dik elegend? a zsírszövetb?l származó enzimb?l, az agynak egy fontos területe nem képes fenntartani az energiaszintjét.”
A kutatásból érthet?vé válik több régebbi kutatás, amely azt mutatta ki, hogy hosszabb élet?ek a ‘túlsúlyos’ kategória alsó szegmensébe tartozó emberek.
„Ahogy öregszünk, az enyhe túlsúllyal rendelkez? embereknek kezd kevesebb problémájuk lenni” – mondja Imai. „Senki sem tudja a magyarázatot, miért alacsonyabb a halálozásuk az enyhén túlsúlyosaknak. Kutatásunkból azonban arra lehet következtetni, hogy ha nincs meg az optimális zsírszövet-mennyiségünk, az hatással van egy fontos agyterületre, amely a metabolizmust (anyagcserét) és az öregedést szabályozza.”
Imai és munkatársai a sejtek energiatermelésével és energiafelhasználásával foglalkoznak, és azzal, hogyan befolyásolja mindez az öregedést. Kutatásaikból – és a másokéból – világossá vált egy enzim (NAMPT) fontossága, amely a sejtek szempontjából létfontosságú üzemanyagot (NAD) termeli.
Hagyományosan, a NAMPT maga t?nt fontosnak az üzemanyag-ellátás szempontjából, de Imai-ék észrevették, hogy a zsírszövetb?l sok NAMPT kerül a véráramba.
„Sok volt a vita ezzel a sejten kívüli (a véráramban lev?) NAMPT-tal kapcsolatban. Néhány kutató szerint ez csak az elpusztult sejtekb?l szivárog. De adataink azt mutatják, hogy ez valódi, aktív enzim, és nagyon is szabályozottan kerül oda.”
A kiválasztott NAMPT-nak valami fontos feladata van.
A kutatók olyan egereket tenyésztettek ki a kutatás céljára, amelyeknek nem tudtak NAMPT-ot termelni a zsírszöveteikben.
„Nem voltunk meglepve, hogy az energiaszint leesett a zsírszövetben, ha a zsírszövetb?l hiányzott ez az enzim. A többi szövetet – a májat és az izmokat nem érintette a dolog. Csak egyetlen, távoli helyet érintett, ez a hipotalamusz volt.”
A hipotalamusz fontos szerepet tölt be a szervezet fenntartásában: a h?mérséklet, az alvásciklus, a szívritmus, a vérnyomás, a szomjúság és az éhség szabályozásában. Az alacsony NAMPT enzimszint a zsírszövetben a hipotalamuszban is alacsony üzemanyag-szintet okozott. Ezeknek az egereknek alacsonyabb volt a fizikai aktivitásuk, mint a normális egereknek.
Ebb?l arra lehet következtetni, hogy a zsírszövet a hipotalamusszal kommunikál, így befolyásolja a szervezet fiziológiájának szabályozását. De a hipotalamusznak a szervezet teljes anyagcseréjére is befolyása van. A kutatócsoport kimutatta, hogy ha egy fehérjének (SIRT1) a kifejez?dése megnövekedett az egér hipotalamuszában, akkor megn?tt az egér élettartama is – a kalóriamegvonásos étrend hatásához hasonlóan.
Imai szerint ezek a folyamatok kapcsolódnak egymáshoz. Azt is kimutatták, hogy a SIRT1 funkciója és a sejtek energiaszintje összefügg. Most pedig a hipotalamusz és a zsírszövetek energiaszintjét kapcsolták össze.
Elvégezték hát a NAMPT-kísérlet ellenkez?jét: megnézték, ha több NAMPT van a zsírszövetben a szokásosnál, mi történik. Az egerek nagyon aktívak lettek fizikailag, és ez különösen jellemz? volt rájuk éhezés után. Az éhezés mintha nem is érintette volna ?ket.
A zsírszövetben alacsony NAMPT értékkel rendelkez? egerek ezzel szemben egy éhezési periódus után teljes letargiába süllyedtek. Ha ezeknek az egereknek a zsírszövetébe az enzimnek egy produktumát fecskendezték, ideiglenesen sikerült fokozni az aktivitásukat. Imai ezt a produktumot (NMN) vizsgálja most, mint az öregedéssel összefügg? betegségek lehetséges gyógyszerét.
Imai úgy gondolkozik, hogy a NAMPT enzim jelzés, ami a zsírszövetb?l jön, egy túlélési mechanizmus lehet.
„Értelme van ennek a jelenségnek. Ha nem jutsz élelemhez, és csak leülsz és vársz, nem fogod túlélni. Ezért az agy – a zsírszövettel együtt – meglök, amikor kevés az élelem: mozdulj, hogy túlélj.”
Forrás:Független.hu