„Kimutattuk, milyen érdekes módon kontrollálja a zsírszövet az agyfunkciót” – mondja a Cell Metabolism c. folyóiratban megjelent írás vezető szerzője, Shin-ichiro Imai a fejlődésbiológia és az orvostudomány professzora.
„Az eredményből arra lehet következtetni, hogy létezik egy optimális zsírszövet-mennyiség, amely maximalizálja az öregedéshez és a hosszú életűséghez kapcsolódó szabályozóközpont működését. Egyelőre nem tudjuk, mekkora ez az optimális mennyiség, sem azt, hogy egyénenként hogyan változhat.”
„De azt – legalábbis az egérnél – már tudjuk, ha nem termelődik elegendő a zsírszövetből származó enzimből, az agynak egy fontos területe nem képes fenntartani az energiaszintjét.”
A kutatásból érthetővé válik több régebbi kutatás, amely azt mutatta ki, hogy hosszabb életűek a ‘túlsúlyos’ kategória alsó szegmensébe tartozó emberek.
„Ahogy öregszünk, az enyhe túlsúllyal rendelkező embereknek kezd kevesebb problémájuk lenni” – mondja Imai. „Senki sem tudja a magyarázatot, miért alacsonyabb a halálozásuk az enyhén túlsúlyosaknak. Kutatásunkból azonban arra lehet következtetni, hogy ha nincs meg az optimális zsírszövet-mennyiségünk, az hatással van egy fontos agyterületre, amely a metabolizmust (anyagcserét) és az öregedést szabályozza.”
Imai és munkatársai a sejtek energiatermelésével és energiafelhasználásával foglalkoznak, és azzal, hogyan befolyásolja mindez az öregedést. Kutatásaikból – és a másokéból – világossá vált egy enzim (NAMPT) fontossága, amely a sejtek szempontjából létfontosságú üzemanyagot (NAD) termeli.
Hagyományosan, a NAMPT maga tűnt fontosnak az üzemanyag-ellátás szempontjából, de Imai-ék észrevették, hogy a zsírszövetből sok NAMPT kerül a véráramba.
„Sok volt a vita ezzel a sejten kívüli (a véráramban levő) NAMPT-tal kapcsolatban. Néhány kutató szerint ez csak az elpusztult sejtekből szivárog. De adataink azt mutatják, hogy ez valódi, aktív enzim, és nagyon is szabályozottan kerül oda.”
A kiválasztott NAMPT-nak valami fontos feladata van.
A kutatók olyan egereket tenyésztettek ki a kutatás céljára, amelyeknek nem tudtak NAMPT-ot termelni a zsírszöveteikben.
„Nem voltunk meglepve, hogy az energiaszint leesett a zsírszövetben, ha a zsírszövetből hiányzott ez az enzim. A többi szövetet – a májat és az izmokat nem érintette a dolog. Csak egyetlen, távoli helyet érintett, ez a hipotalamusz volt.”
A hipotalamusz fontos szerepet tölt be a szervezet fenntartásában: a hőmérséklet, az alvásciklus, a szívritmus, a vérnyomás, a szomjúság és az éhség szabályozásában. Az alacsony NAMPT enzimszint a zsírszövetben a hipotalamuszban is alacsony üzemanyag-szintet okozott. Ezeknek az egereknek alacsonyabb volt a fizikai aktivitásuk, mint a normális egereknek.
Ebből arra lehet következtetni, hogy a zsírszövet a hipotalamusszal kommunikál, így befolyásolja a szervezet fiziológiájának szabályozását. De a hipotalamusznak a szervezet teljes anyagcseréjére is befolyása van. A kutatócsoport kimutatta, hogy ha egy fehérjének (SIRT1) a kifejeződése megnövekedett az egér hipotalamuszában, akkor megnőtt az egér élettartama is – a kalóriamegvonásos étrend hatásához hasonlóan.
Imai szerint ezek a folyamatok kapcsolódnak egymáshoz. Azt is kimutatták, hogy a SIRT1 funkciója és a sejtek energiaszintje összefügg. Most pedig a hipotalamusz és a zsírszövetek energiaszintjét kapcsolták össze.
Elvégezték hát a NAMPT-kísérlet ellenkezőjét: megnézték, ha több NAMPT van a zsírszövetben a szokásosnál, mi történik. Az egerek nagyon aktívak lettek fizikailag, és ez különösen jellemző volt rájuk éhezés után. Az éhezés mintha nem is érintette volna őket.
A zsírszövetben alacsony NAMPT értékkel rendelkező egerek ezzel szemben egy éhezési periódus után teljes letargiába süllyedtek. Ha ezeknek az egereknek a zsírszövetébe az enzimnek egy produktumát fecskendezték, ideiglenesen sikerült fokozni az aktivitásukat. Imai ezt a produktumot (NMN) vizsgálja most, mint az öregedéssel összefüggű betegségek lehetséges gyógyszerét.
Imai úgy gondolkozik, hogy a NAMPT enzim jelzés, ami a zsírszövetből jön, egy túlélési mechanizmus lehet.
„Értelme van ennek a jelenségnek. Ha nem jutsz élelemhez, és csak leülsz és vársz, nem fogod túlélni. Ezért az agy – a zsírszövettel együtt – meglök, amikor kevés az élelem: mozdulj, hogy túlélj.”
Forrás:Független.hu