Kérem azt a cukrot…és egy csipetnyi sót!

A világ egyik legcsodásabb orvossága a placebó – egy cukortabletta vagy sóoldatinjekció. Nincs benne semmiféle hatóanyag, de az biztos, hogy megszünteti a fájdalmat, fölélénkíti a lelket, elmulasztja a bajt. Még a sebészetben is létezik placebó. A kutatók szerint egy áloperáció épp annyit érhet, akár az ízületi gyulladást enyhítő artroszkópos térdműtét.

 Elaltatták a pácienseket, bemetszést ejtettek térdükön, majd miután felébredtek, közölték velük, hogy a műtét sikerült. A két évig tartó kontrollvizsgálatok alapján e személyek fájdalma és térdműködése ugyanúgy javult, mint a valóban megműtötteké. Mivel magyarázható hát a placebóhatás? “Minden a tudaton múlik” mondhatnák egyesek. Csakhogy a test és az elme nem válik szét ennyire élesen. Ezért helyesebb talán, ha úgy fogalmazunk: az elme nagyban befolyásolhatja, miként birkózik meg a bajjal a test. Egy nemrégiben végzett vizsgálat szerint a Parkinsonkóros betegek 50 százalékának javult a mozgása, miután hatástalan injekciót kaptak- sóoldatot. S ez nem holmi képzelt javulás volt! A Parkinson- kór tüneteinek alapvető oka, hogy az agysejtek nem képesek előállítani a dopamin nevű, idegi ingerületeket közvetítő anyagot. Ám az agyi MRI vizsgálat kimutatta: már a javulás reménye kiváltotta a dopamintermelést. A beteg meg volt róla győződve, hogy jobban lesz, s ettől bekövetkezett a valós hatással járó kémiai változás. Tor Wager, a Columbia Egyetem pszichológusának kísérletében azt mondták az alanynak, hogy egyik kenőcsük csökkenteni fogja a fájdalmat, a másik nem. Wager ezután két helyütt az alanyok karjára kente a krémeket, majd erős hőt sugárzott rájuk. A résztvevők agyáról készült felvételek és az alacsony beszámolói egyaránt tanúsították, hogy a kísérleti személyek kevésbé éreztek fájdalmat a “hatásos” krémmel bekent helyen, noha a két kenőcs egyforma volt. A placebóhatás ellentétére is van persze példa. A páciensek több mint egyötöde tett említést a placebó nem várt mellékhatásairól: fejfájásra, álmatlanságra, émelygésre panaszkodtak. Egy gyógyszerkísérletben némelyik – placebót szedő beteggel közölték, hogy a szer gyomor – bélrendszeri bántalmakat okozhat. Azok, akiknek fölhívták a figyelmét erre, több mellékhatást tapasztaltak, s hatszor nagyobb valószínűséggel váltak ki a kísérletből.

Daganatokra és szívrohamra nem hatásos a placebó. A szuggesztió erejének is megvannak a határai. Ám az orvoslás sokszor csak a rossz közérzet viszonylag szubjektív jelenségeit: a krónikus fájdalmat vagy gyomorbántalmakat kívánja enyhíteni. S ilyenkor csodát tesz egy cukorpirula. “A hiedelmek nagyban befolyásolják, hogy mit tapasztalunk” -mondja Wager. Legközelebb tehát, ha rosszul érzik magukat, próbálják ki a legegyszerűbb kúrát: képzeljék el, hogy meggyógyultak.

Forrás: Joel Achenbach – a National Geographic 2004 augusztusi számából