A természetes aszpirin

A fehér fűz (vagy ezüstös fűz), ez a hazánkban is őshonos, vízparti, kecses sudár ágakkal rendelkező fa már az ókorban is ismert és széles körben alkalmazott gyógynövény volt. Nevét levelének fehéren molyhos fonákjáról kapta. Egyik legismertebb nemesített fajtáját (’Tristis’), mely talajig csüngő koronát növeszt, szomorúfűzként ismerik, és előszeretettel ültetik parkokba, strandokra, mert igénytelenebb és szebb vesszőket terem, mint az alapfaj. A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán működő Gyógy– és Aromanövények Tanszék kutatói a Traditional and wild projekt (http://traditionalandwild.eu/hu/) keretében többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, valamint a növények hatóanyag-tartalmát vizsgálják. Kutatásaik tükrében lássuk, mit érdemes tudni a fehér fűzről.

Mi mindenre jó a fehér fűz?

A fehér fűz legértékesebb, legtöbb hatóanyagot tartalmazó része a kérge, melyet felhasználás előtt megszárítanak és felaprítanak. Fenol-glikozidokat (2-11%), elsősorban szalicint, továbbá szalicil-alkoholt, flavonoidokat és cserzőanyagokat (8-20%) tartalmaz.
A fűzfatea már az egyiptomi birodalomban is ismert láz- és fájdalomcsillapító hatású szer volt. Az évszázadok során a herbalisták a fűzfa kérgét számtalan betegségre ajánlották pl. hányinger csökkentésére, vízhajtóként, pattanások ellen, sőt a szexuális vágy elfojtására is. Ma elsősorban gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és lázcsillapító tulajdonságai miatt alkalmazzák a gyógyászatban. Vizes kivonata belsőleg reumás betegségek ill. ízületi gyulladás esetén csökkenti a fájdalmat és duzzanatot, javítja az ízületek mozgását, de a fejfájást és menstruációs görcsöket is képes enyhíteni.
A fűzfa kérgében található szalicin-molekula nagyon hasonlít az Aspirin® fő hatóanyagához, az acetil-szalicilsavhoz, melyet a gyógyszeriparban szintetikus (ipari) úton állítanak elő. Az acetil-szalicilsav nagyon erős gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatású anyag, de gátolja bizonyos enzimek működését is, amelyek a gyomor nyálkahártyáját védő anyagokat termelik. Így hosszan tartó alkalmazása során gyomorvérzés, gyomorfekély alakulhat ki. A fűzfa fő hatóanyaga, a szalicin ezzel szemben csak a májban aktiválódik, így elkerüli a gyomrot, nem károsítja azt. Hatása ezáltal később alakul ki, de elhúzódóbb lesz, mint a szintetikus szalicilsav-származékoké. További előnye, hogy felszívódását a növény egyéb kísérőanyagai is fokozzák. Az acetil-szalicilsavat használják véralvadás gátlóként is (pl. érelmeszesedés esetén a vérrögképződés megelőzésére), de a szalicin e hatással nem rendelkezik.
A fűz vizes kivonatait külsőleg, borogatás formájában is alkalmazhatjuk fagyott testrészek, sebek, fekélyek kezelésére, de lábizzadás, ekcéma és más bőrbetegségek esetén is hatékony.

Vizes kivonatainak elkészítési módjai

2-4 g száraz, aprított vagy porított fűzfakérget forraljunk 5 percig 2 dl vízzel (majd további 15-20 perc áztatás), vagy hagyjuk ugyanennyi hideg vízben állni 8 órát, végül szűrjük le. Naponta legfeljebb 3 pohárral igyunk. Adható hozzá méz vagy citrom, de másféle teával is összekeverhető. A fent említett vizes kivonatokat borogatásként is fel lehet használni.
Ellenjavallatok:
Nagy adagban a fűzfa kérge hányingert, hasmenést okozhat. Tilos fogyasztani asztmában, gyomor- és nyombélfekélyben szenvedőknek ill. aszpirin-érzékenyeknek. Lázas gyermekek kezelésére sem alkalmazható, és bárányhimlő esetén is kerülni kell.
Nem gyógyászati jellegű felhasználása:
A fehér fűz fája rendkívül laza szövetű, puha és könnyű, ezért faragásra, teknő és folyami csónakok, de sportszerek (pl. teniszütők) készítésére is előszeretettel használják. Ládákat és rakodólapokat is előállítanak belőle. Vesszői kosárfonásra is alkalmasak. Továbbá nagy jelentőségű a cellulóz- és rostlemezgyártásban. A kozmetikai iparban is felhasználják, magas cserzőanyag-tartalma miatt pórusösszehúzó hatású.

Hol, mikor és hogyan gyűjthető?

A fehér fűz nagy termetű, lombhullató fa, amely akár 25 m magasra is megnőhet. Kérge világosszürke és repedezett, levelei lándzsa alakúak, felül kopaszok, szürkészöldek, alul ezüstösen szőrösek. Ágai idősebb korban bókolók. Elsősorban folyópartok mentén, ártereken, mocsaras helyeken fordul elő vadon, mivel igen nagy vízigényű. Erre utal botanikai neve (Salix) is, mely a kelta sal (=közel) és lis (=víz) szavakból származtatható. A fehér fűzön kívül más fűzfajok kérge is gyűjthető, így például a kosárfonófűzé, a kanadai fűzé, a csigolyafűzé és a csöregefűzé.
A vesszőkről, vékonyabb ágakról februárban, kora tavasszal gyűjtik a kérget. A 30-40 cm távolságban ejtett két gyűrűs metszést hosszanti vágással kötik össze, majd a kérget lehántják. Ezek után megszárítják, vagy természetes úton, vagy műszárítóban max. 60 C-on.

Érdekességek, népszokások, asztrológia

A fűzfakérget fogyókúrás termékekben is felhasználják, mivel gyorsítja az anyagcserét és csökkenti az étvágyat. Ezen hatásai azonban tudományosan még nem bizonyítottak.
A Bach virágterápiában a fehér fűzfát csüggedtség vagy kedvetlenség ellen ajánlják.
A Dunántúlon néhol locsolás helyett fűzfaággal vesszőzték meg a lányokat húsvétkor, a csángók pedig fűzfasíppal keltették életre a tavaszt.
A fűz a kelta ogham (fa horoszkóp) egyik jegye (április 15.-május 12.). A kelta mítosz szerint a Teremtésben az első fa a fűz, a világegyetem ebből alakult ki, így a földi élet is.

Háttérinformáció:
Az adatok, információk forrása a Corvinus Egyetem Kertészettudományi karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke. Az adatokat a tanszék munkatársai tudományos igényességgel állították össze. Az információk begyűjtését és a háttérkutatásokat a Central Europe program keretében, az ERDF társfinanszírozásával folyó Traditional and Wild projekt biztosítja. A projekt az Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.
www.traditionalandwild.eu/hu