Mindez az egészséges élelmiszerek és állati takarmányok szántóföldi el?állításának feltételeit teremti meg, méghozzá hosszú távra – írják a már említett Beforgatott jöv? cím? szakkönyv közrem?köd?i, Balázsy Sándor, Bartók Tibor, Benedek Szilveszter, Biró Borbála, Keresztes Zsolt, Máté Sándor, Nagy Dóra, Szécsi Árpád és Zászlós Tibor.
Tény, hogy a talaj állapota a nagy adagban használt m?trágyák hatására jelent?sen romlik, savanyodik, a földben lév? fontos baktériumok száma csökken, vagy egy részük már kis is pusztult – mondják a szakemberek. Szerintük a negatív folyamatok megállítását, az egészséges talajélet helyreállítását egy magyar szabadalomtól, a Phylazonit baktériumtrágyától lehet várni.
A Phylazonit tíz magyar agrárszakember találmánya, akik egymástól függetlenül, külön-külön végzett kutatásaik során jutottak el összetételéhez. Az általuk kitalált talajjavító szer olyan baktériumtörzsekb?l áll, amelyek képesek a légköri nitrogén megkötésére, valamint foszformobilizációra és a cellulóz bontására, de emellett vitaminokat és növényi hormonokat is termelnek.
A Phylazonit baktériumtrágya a leveg? nitrogénjét a fels? talajrétegben hozzáférhet?vé teszi a növények számára – áll a most megjelent szakkönyvben -, ily módon közvetlenül, saját hatásmechanizmusa révén – a kutatási adatok szerint bizonyítottan – átlagosan 50-60 kilogramm nitrogén el?állítására képes hektáronként. A földben úgynevezett vízoldhatatlan formában jelenlév? foszforvegyületeket pedig úgy képes átalakítani, hogy azokat a növények hasznosítani tudják. Hektáronként 30-40 kilogramm foszfor vízoldhatóvá alakítását végzi el.
Felélénkíti az egyéb baktériumok, így a cellulózbontók m?ködését is, aminek következtében hektáronként akár 100 kilogramm káliumot is kaphat a talaj. Szelént, krómot és más mikroelemeket szintén közvetít a növényi, illetve áttételesen az állati táplálékkal az ember számára. Javítja továbbá a talaj szerkezetét, beindítja a humusz újratermel?dését, a kizsigerelt term?réteg újraéledését. Termelt hormonjaival felgyorsítja a növények növekedését, fejl?dését, gyorsítja érésüket. Az ugyancsak termelt vitaminjaival pedig fokozza a növények ellenálló képességét a betegségekkel szemben, er?síti szárazságt?r? képességüket.
Vajda Péter, a szakkönyvet kiadó nyíregyházi Agrova-Bio Kft. ügyvezet? igazgatója a szerr?l elmondta azt is, hogy a Phylazonittal kezelt mez?gazdasági területeken jelent?s termésnövekedést mutattak ki a különböz? növényeknél. Példaként a kukoricát említette: az ország 15 legeredményesebb gazdálkodója között négy olyan termel? van, aki használta kukoricatábláján a baktériumtrágyát. És ?k ráadásul gyengébb min?ség?, homokos talajon érték el a legjobbak közé tartozó átlag feletti termést.
A cégvezet? azt is kiemelte, hogy a Phylazonit alkalmazásának eredményeként javul a magvak, például a napraforgó és a repce olajtartalma, a takarmánynövények fehérje- és cukortartalma. Egyöntet?bb továbbá a növények érése. Emellett a termelési költségeket is csökkenti a baktériumtrágya, hiszen a talaj szerkezetének javulásával nem használnak annyi üzemanyagot az er?gépek, és az ellenállóbbá váló növényeknél kevesebb permetezésre, növényvédelemi munkálatokra és tápanyagpótlásra van szükség.
Beszámolt arról is, hogy a Phylazonit baktériumtrágyát kipróbálták a vörösiszap által károsított területek regenerálásánál is. Cégük 10 ezer liter, 7,5 millió forint érték? szert ajánlott fel adományként ezer hektár Devecser és Kolontár környéki term?föld talajéletének visszaállításához. És ahogy fogalmazott: az eredmény minden várakozásukat felülmúlta!
Két hónap múlva már beindult az egészséges talajélet
A vörösiszap által elöntött területeken a permetezéssel a földekre kijuttatott szer eredményeként hamar PH-csökkenés jelentkezett, a lúgos érték semlegesítését mutatták ki a vizsgált talajmintákban. Két hónap múlva pedig a föld PH-értéke már megegyezett a katasztrófa el?tt mérttel, szinte teljesen beindult az egészséges talajélet.
A mikroorganizmusok számánál 50-100-szoros növekedést mutattak ki, és a vetett energiaf?- és kukoricatáblák ugyanolyan zöldek voltak, mint ott, ahol vörösiszap-szennyez?dés nem érte a határt.
Az ügyvezet? igazgató tájékoztatása szerint ma már 140-150 ezer hektár területen használják Magyarországon a Phylazonit baktériumtrágyát a mez?gazdasági termel?k. Az Agrova-Bio Kft. Nyíregyházához közeli, besztereci gyárából, amelyet 2009-ben az Európai Unió 125 milliós támogatásával, félmilliárd forintos költségb?l építettek, tavaly 1400 gazdálkodó rendelt a talajjavító szerb?l. Az üzem m?ködésének els? évében még csak 400, 2010-ben pedig 900 volt a megrendel?k száma.
A besztereci gyár évi 12 millió liter baktériumtrágya el?állítására képes. A termelési csúcsid?szak március közepét?l május közepéig tart. Tavaly 1,5 millió liter Phylazonitot állítottak el? és adtak el, a terméket bevezették a román, a szlovák és a román piacon is. A három országban 30-40 termel? próbálhatta ki a baktériumtrágyát, amelynek exportja az idén indul. A legnagyobb megrendelésre Ukrajnából számítanak, de élénk a vev?i érdekl?dés Romániából és Szlovákiából is.
A gyártási technológia exportját is tervezik, mivel Indiából, Ausztráliából, Oroszországból, Azerbajdzsánból és Szerbiából jelentkeztek érdekl?d? vev?k a know-how átvételére. A telepítés el?készítésén már dolgoznak a nyíregyházi társaság munkatársai és várhatóan az év második felében sor kerülhet az üzletkötésekre.
A Phylozanit baktériumtrágyát a szántóföldi növénytermesztés mellett egyébként a legel?- és gyepgazdálkodáshoz, gyümölcsültetvények telepítéséhez, gondozásához, valamint szabad- és üvegházi zöldségtermesztéshez egyaránt ajánlják a szakemberek, mint a tápláléklánc egészséges élelmiszereinek el?állítását garantáló szert.
(MTI)