(MTI) – Közel ezer gén m?ködésére van jelent?s hatással az, hogy egy f?eml?s éppen milyen társadalmi státuszt foglal el környezetében, és ehhez milyen stressz kapcsolódik – állapították meg amerikai kutatók.

    Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben ismertetett tanulmányban rhesus makákókat vizsgáltak, melyek szigorú hierarchiában élnek. Ez az els? alkalom, hogy kutatási eredményekkel demonstrálták a társadalmi státusz és a genetikai szabályozás között meglév? összefüggést f?eml?söknél, igazolva, hogy a szociális környezet és a biológia között er?s, képlékeny kapcsolat áll fenn.
Magas rangú n?stények genomját hasonlítottak össze alacsonyabb rangú társaikéval a Chicagói Egyetem munkatársai. Az immunrendszerhez és más funkciókhoz köthet? gének kifejez?dését vizsgálva azt tapasztalták, hogy jelent?s különbségek vannak az eltér? rangú egyedek között. Amikor egy n?stény társadalmi státusza javult, azzal együtt heteken belül megváltozott génkifejez?dése, ami arra utal, hogy a szociális hatások gyorsan befolyásolják a genetikai szabályozást.
„Ezeknek a képlékeny és átmeneti változásoknak a bemutatása egészen új és meglehet?sen érdekes volt” – mondta el a Science Daily cím? ismeretterjeszt? folyóiratnak Yoav Gilad, a kutatás egyik résztvev?je.
A vizsgált rhesusmajmok az atlantai Yerkes Nemzeti F?eml?skutató Központban ötf?s csoportokban éltek. Ahogy vadon él? társaiknál is van, minden egyes csoport hatalmi hierarchiába szervez?dött. A szabadon él? állatoknál a sorrendet az határozza meg, hogy melyik egyed hódol be els?ként az étel, ital és tisztálkodás körüli versenyben. Fogságban azonban a dominanciasorrend egybeesik az érkezési sorrenddel, ami lehet?séget adott a kutatóknak, hogy tanulmányozhassák: a rang megváltoztatása milyen biológiai következményekkel jár.
A vadon él? makákóknál a n?stény általában abban a társadalmi státuszban éli le életét, ahová született. Társadalmi rangjukat anyai ágon öröklik ezek a f?eml?sök. A különleges helyzetben azonban a kés?bb érkezett vált a legalacsonyabb rangú egyeddé az egyébként idegengy?löl? csoportban.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a rhesus makákók által elfoglalt társadalmi státusz befolyásolja stresszre adott válaszukat, agym?ködésüket és immunválaszukat. A mostani tanulmányban génchipekkel vizsgálták több mint 6 ezer gén kifejez?dését, vagyis aktuális m?ködését.
A 49, különböz? szociális státuszú n?stény majom génm?ködésének összehasonlításakor 987 gén kifejez?désében tártak fel jelent?s eltérést, melyek közül 112 gén az immunrendszer m?ködésében játszik szerepet. Ez alátámasztja azt a megállapítást, hogy az alacsony szociális státusz és a hozzá kapcsolódó krónikus stressz a makákóknál gyengíti az immunrendszer m?ködését, növeli a betegségek megjelenésének kockázatát.

(Biztos ,hogy ezt a vizsgálatot majmokon végezték??????)