A méhen belüli környezet is befolyásolja a későbbi betegségkockázatot

Washington – Egy nemzetközi kutatócsoport ikreket vizsgálva el?ször mutatta meg, hogy a magzatot a méhen belül ér? hatások meghatározzák az újszülött úgynevezett epigenetikai profilját, egyebek között kés?bbi betegségkockázatát.
Bár a génjeink határozzák meg számos tulajdonságunkat, születés el?tti környezetünk, a méhen belüli hatások is jelent?sek, egész kés?bbi életünkre kihatnak. A Genome Research cím? szakfolyóiratban közzétett tanulmányhoz azt vizsgálták, hogy a DNS-láncot körülvev? kisebb molekulák elrendez?dése, a metilációs mintázat hogyan módosul, és ennek milyen befolyása lehet a betegségek kockázatára a kés?bbi élet során.
Az emberi DNS bet?sorrendjének leírása, majd a gének azonosítása után kiderült, hogy a DNS-lánc fölötti hálózat, a genom környezete dönti el, hogy melyik gén van éppen bekapcsolt vagy kikapcsolt állapotban. Az egyes gének aktivitásától függ, hogy az általa kódolt fehérje termel?dik-e vagy nem.
Ez az úgynevezett epigenetikus mintázat kétféleképpen kódolja az információt. Egyrészt a DNS-szálat körülvev?, hol feltekert, hol kicsavarodott állapotban lév? hisztonon keresztül, másrészt a metilációs mintázat segítségével. A metilációs mintázat azt takarja, hogy a DNS-molekula egyik épít?eleméhez, a citozinhoz (C) hol csatlakoznak metilcsoportok. A DNS-metiláció mintázata is örökl?d? információ, köt?dik a DNS-hez, noha nem az alapláncban van kódolva. Az egészséges sejtekben a DNS-molekulához kapcsolódó metilcsoportok jellegzetes mintázatban vannak jelen, az öregedéssel ez a metilációs mintázat megváltozik, és környezeti hatások is befolyásolják.
A most ismertetett tanulmány az els?, amelyben a teljes genom terjedelmében elemezték az újszülöttek DNS-ének metilációs mintázatát. Ehhez egypetéj? és kétpetéj? ikrek köldökzsinórjából, köldökzsinórvéréb?l és az újszülöttek méhlepényéb?l vett mintákat vizsgáltak. A kutatásban megállapították, hogy még az egypetéj? ikreknél is jelent?s különbségek vannak születésükkor az epigenetikai profilban.
„Ez minden bizonnyal azoknak az eseményeknek köszönhet?, melyek az egyik vagy a másik ikret érték (a méhen belül)” – idézte Jeffrey Craig vezet? szerz?t a ScienceDaily cím? tudományos ismeretterjeszt? portál. Bár ugyanazon a méhen osztoznak az ikrek, bizonyos saját szöveteken – így a köldökzsinóron és a méhlepényen – keresztül eltér? hatások érik ?ket, amelyek módosítják DNS-ük epigenetikai felépítését.
Érdekes megállapítása a kutatásnak, hogy a születési súllyal szorosan összefügg? metilált gének ugyanazok, amelyek kés?bb a növekedésben, anyagcserében és szívbetegségekben szerepet játszanak. Ez arra utal, hogy a kis születési súly valóban összefügghet a kés?bbiekben kialakuló cukorbetegséggel és szívbetegséggel, növelheti megjelenésük kockázatát.
A tanulmány szerz?i úgy vélik, hogy a méhen belüli környezetnek, az ekkor átélt tapasztalatoknak jelent?sebb hatása lehet az egész életünkben egészségünket befolyásoló epigenetikai tényez?kre, mint azt eddig feltételezték. A magunkkal hozott kockázatot viszont bizonyos környezeti és étrendi beavatkozásokkal már korai életkorban módosíthatjuk is – vélekedett Richard Saffery, a tanulmány másik vezet? szerz?je (www.sciencedaily.com/releases/2012/07/120715193843.htm).

(MTI)