Évtizedek óta nem tapasztalt szmog mérhető Dél Angliában, ezzel a hírrel van tele a világsajtó, ám idehaza az idei évben ennek többszörösét is mérték. Putnok veri Londont és Párizst is.

Az angol Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztérium (DEFRA) közölte, hogy a minap a tízes légszennyezettségi skálán tízes, azaz legmagasabb szintet mértek Londonban. A fő gondot itt is, mint Magyarországon a szálló por jelenti. A legmagasabb mért érték 102 mikrogramm/köbméter volt Londonban, a kensingtoni mérőállomáson. A hír szerint több évtizede nem volt hasonló légszennyezettség Angliában.

A magyar helyzet sokkal rosszabb

Az angol szmoghelyzettel tele van a világsajtó, holott Magyarországon minden évben sokkal rosszabb a helyzet. Az elmúlt fűtési évben Debrecenben 247 mikrogramm/köbméter értéket mértek, szemben a londoni 102-vel, míg Nyíregyházán 187 volt a csúcskoncentráció. Az alig 8000 lakosú Putnokon február 1-én 146 mikrogramm/köbméter volt a PM10 napi átlagkoncentrációja. Miskolcon 115 mikrogram volt a tavalyi rekordérték, Szegeden pedig 102, éppen annyi, mint most Londonban – írja a legszennyezes.hu.
Budapesten is mértek a londoninál magasabb szennyezettséget. Pesthidegkúton 104, a többi külső kerületben „csak” 90 mikrogram volt a tavalyi csúcskoncentráció.

Egészségügyi hatások

Fontos hangsúlyozni, hogy a tavalyi magyar értékekben semmi különleges nincs, ezek rendszeresen, minden évben visszatérő helyzetek, szemben a mostani londoni szituációval, amire az MTI adatai szerint évtizedek óta nem volt példa. A londoni mentőszolgálat adatai szerint a tegnapi napon 14 százalékkal nőtt a riasztások száma, főként a légzőszervi és keringési betegségekben szenvedőket gyötörte meg a szmog. Sok iskolában a gyerekeket sem engedték ki a szabadba. Magyarországon alig hallani hasonló intézkedésről szmog idején.

Idehaza komoly gondok vannak

Míg a londoni szmog bejárja a világsajtót, idehaza még mindig akadozik a tájékoztatás. Az elmúlt tíz napban Debrecenben mértek 81 mikrogrammos PM10 koncentrációt, ami bőven eléri a legtöbb londoni állomáson mért értéket, de Nyíregyházán és Sopronban is határérték feletti légszennyezettséget mértek március utolsó napjaiban.  Jó lenne, ha nem megszoknánk a magyar szmogot, hanem megpróbálnánk ellene tenni, és jó lenne, ha Putnok nem a szmogban körözné le Londont.

Ugyanakkor mérésben jók vagyunk

A szállópor koncentrációjának mérésére dolgoztak ki új, azonnali eredményeket nyújtó módszert a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) fizikusai, az eljárás célzottabb korlátozások elrendelését teszi lehetővé – tájékoztatott az SZTE természettudományi és informatikai kara.

Az SZTE-en működő MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport munkatársai erősen szennyezett nagyvárosi levegőben végzett méréseik alapján szoros összefüggést találtak a légköri szállópor kémiai összetétele és optikai tulajdonságai között. Az eredményeket bemutató publikáció az Atmospheric Environment nevű, a légköri környezetszennyezéssel és annak társadalmi hatásaival foglalkozó, vezető nemzetközi tudományos folyóiratban jelent meg.

A légköri szállópor gyűjtőfogalom: a mérés helyszínétől és az időjárási körülményektől függően a szállópor rendkívül sok komponenst tartalmazhat. E komponensek közül egészségügyi és éghajlat-módosító hatásaik miatt a kutatások homlokterében a széntartalmú feketekorom és barnakorom áll; előbbi fő kibocsátói a dízelüzemű járművek, míg utóbbi háztartási tüzelésből származik. A cél e komponensek egymástól független, lehetőleg valós idejő mérése, amely lehetőséget biztosítana a szmogos állapot gyors és a jelenleginél jóval hatékonyabb megszüntetésére a kibocsátók célzott korlátozásával.

A szállópor összetételét alapvetően kémiai módszerekkel lehet meghatározni, e vizsgálatok elvégzéséhez azonban akár több napra is szükség lehet. A szegedi kutatócsoport által kidolgozott eljárás legfőbb előnye a szennyező források valós idejű, gyors meghatározásának lehetősége. A feladat elvégzésére a kutatók saját műszert fejlesztettek, amely összesen négy hullámhosszon méri egyidejűleg a szállópor-részecskék fényelnyelését. Az optikai mérésekkel párhuzamosan zajló szállópor-mintavételezés és utólagos kémiai analízis segítségével vizsgálható volt az optikai és a kémiai tulajdonságok közötti összefüggés. A szegedi kutatók további mérésekkel tervezik tesztelni az eljárást és azt, hogy a feltárt összefüggések más városokban, más időjárási körülmények között is érvényesek-e- írja az MTI.

Forrás: greenfo.hu, MTI