A kütyük szenvedélye – Önvizsgálat a Szilícium-völgyben

(MTI-Press) – Stuart Crabb, a Facebook egyik vezet?je nem gy?zi hangsúlyozni a személyi számítógépek és az okostelefonok rendkívüli el?nyeit, de hallgatóit arra is felszólítja, hogy id?nként tegyék le ezeket az eszközöket. A Szilícium-völgyben, ahol mindenre a még modernebb technológiában keresik a megoldást, egyre többen vélik úgy, hogy az túlságosan elhatalmasodó technológia függ?séget okozó szenvedéllyé válhat.

Ennek az aggodalomnak számos technológiai cég vezet? beosztású illetékesei adtak hangot az utóbbi id?ben, visszatér? témává vált az, hogy az állandó stimuláció csapdája, a szüntelenül megújuló igény a különböz? kütyük, figyelmeztet? cseng?hangok és frissítések iránt olyan mély fizikai sóvárgást teremthet, ami már a termelékenység és a személyes kapcsolatok rovására megy – írja a The New York Times.
„Ha egy békát hideg vízbe teszünk és azt lassan melegítjük, a béka nem ugrik ki és elpusztul – ez jó hasonlat” – mondja Crabb, aki a Facebooknál a fejlesztésekért felel. „Az emberekben tudatosítani kell azt, hogy az interneten töltött id? milyen hatást gyakorol teljesítményükre és kapcsolataikra” – teszi hozzá.
A megjegyzés aligha számít revelációnak azok számára, akik már eddig is pellengérre t?zték például a Blackberry okostelefon rajongóinak hektikus „crackberry” életstílusát. Meglep?bb viszont, amikor az informatikai ipar bölcs?jének tekintett kaliforniai Szilícium-völgy befolyásos cégeinek vezet?i tesznek hasonló észrevételeket, vagyis azok, akiknek jövedelme éppen akkor n?, ha az emberek több id?t töltenek a világhálón. Ez olyan, mintha az autógyárosok a felturbózott kocsikat eladva a túlzott gyorsítás veszélyeire hívnák fel a figyelmet – írja az amerikai napilap.

Kié a szenvedélybeteggé válás felel?ssége?

„Vége a mézesheteknek, mára eljött az ideje annak, hogy feltegyük a kérdést: Mit is tettünk?” – mondja Soren Gordhamer, a Wisdom 2.0 (Bölcsesség 2.0) címmel 2010-ben általa kezdeményezett, évente sorra kerül? konferenciák szervez?je. Ezeken a digitális kor mérlegét próbálják megvonni. „Nem azt vizsgáljuk, mit rontottunk el. Senkit sem hibáztatunk, de egy fejezet lezárul” – magyarázza a kutató.
A februári Wisdom 2.0 tanácskozáson a Facebook, a Twitter, az eBay, a Zynga és a Paypal számos alapító tagja, a Google, a Microsoft, a Cisco és más cégek megannyi vezet?je és menedzsere volt jelen, különböz? találkozókon vett részt a jóga és a meditálás mestereivel. Az egyik tanácskozás témája az volt, vajon felel?sséget kell-e viselniük az informatikai-technológiai cégeknek azért, hogy olyan játékoknak és tevékenységeknek nyerik meg az embereket, amelyek id?pazarlást vagy csak puszta szórakozást jelentenek.
Annak vizsgálata, hogy az ilyen játékok és alkalmazások iránti rajongás szenvedélybetegséggé válhat-e, ma még gyermekcip?ben jár. Ám a mentális betegségek terén tekintélynek tekintett Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders cím? szakkiadvány arra készül, hogy függelékébe felvegye az „internethasználati zavar” (Internet Use Disorder) elnevezés? rendellenességet. Ez arra utal, hogy a kutatók észlelnek valamit, ám ahhoz, hogy azt hivatalosan is betegségnek nyilvánítsák, további tanulmányokat tartanak szükségesnek.

A dopamin vagy az interaktivitás vágya a ludas?

Vannak, akik nem tekintik ezt problémának, bár azt nem vitatják, hogy az online tevékenységek hatnak a mélyebb neurológiai mechanizmusokra. Eric Schiermeyer, a Zynga internetes játékportál társalapítója, akinek nevéhez olyan sikerek f?z?dnek, mint a FarmVille, kijelentette, hogy sok millió embert segített rászoktatni a dopaminra. A boldogsághormonnak is nevezett dopamin az emberi testben termel?dik örömteli tevékenységek hatására és a videojáték is ilyen hatású – de Schiermeyer elismerte azt is, hogy nagy szerepet játszhat a függ?ség kialakításában is.
Hozzáf?zte azonban, hogy az emberek mindig örömre vágytak, szerinte a Szilícium-völgy nem felel?sebb azért, hogy ellenállhatatlan technológiákat teremt, mint mondjuk a gyorséttermek azért, hogy csábító ételeket kreálnak. „?k azt fogják kérdezni: mi vagyunk-e a felel?sek azért, hogy sok ember kövér. És a legtöbben nemmel fognak válaszolni. Mivel emberek vagyunk, mindig vágyni fogunk dopaminra” – érvelt Schiermeyer.
Hasonló álláspontra helyezkedett Scott Kriens. az egyik legnagyobb internetes infrastruktúra-cég, a Juniper Networks elnöke. Szerinte az új eszközök óriási vonzerejét f?leg a kapcsolódásra és a kölcsönhatásra, interaktivitásra irányuló ?si ösztön magyarázza, de ezeket a vágyakat úgy kell kezelni, hogy ne kerekedjenek minden más fölé az emberek életében.
„Nekünk az a dolgunk, hogy létrehozzuk a legnagyobb képességeket a világon. Persze nyitott szemmel járunk és tudatában vagyunk annak, hogy ez bizonyos károkkal is jár. Lesznek, akik azt kérdik, miért nem jártok el úgy, hogy ne legyenek károk. Ez naivitás” – fejtette ki Kriens. „Az alternatívát az jelentené, hogy kisebb kapacitású eszközöket adunk az emberek kezébe – ami rossz megoldás lenne.”
Crabb kifejtette: ? a maga részér?l azt tartja a legfontosabbnak, hogy az emberek élete kiegyensúlyozott legyen. Ugyanakkor elismerte, hogy ez ütközik a Facebook üzleti céljaival, hiszen a cégnek az az érdeke, hogy az emberek több id?t töltsenek a világhálón. „Ez igazi paradoxon” – jegyezte meg.

Az ilyen témák körül kibontakozó beszélgetésekben kirajzolódik egy szélesebb törekvés arra, hogy ellensúlyokat kínáljanak a rohanó életstílussal szemben. Sok technológiai cég meditációs és légzési gyakorlatokat szervez személyzete számára, hogy segítse alkalmazottait az ütem lassításában és abban, hogy kikapcsoljanak egy id?re.
Digitális méregtelenítés

A Ciscónál Padmasree Warrior technológiai és stratégiai vezet?, a korábbi f?mérnök, aki 22 ezer ember f?nöke volt, rendszeresen javasolta beosztottjainak: id?nként tartsanak szünetet, vegyenek mély lélegzetet. ? maga szolgál jó példával. Minden este meditál, szombatonként fest és verseket ír – ilyenkor kikapcsolja a telefonját vagy egy másik szobában hagyja a készüléket. „Szinte olyan ez, mintha az ember újra feltöltené az agyát és a lelkét” – mondja az asszony. Szombaton reggelenként ez valóságos digitális méregtelenítés számára. „Annyira megnyugtat, hogy csak kés?bb felelek az e-mailjeimre.”
Kelly McGonigal, a Stanford School of Medicine pszichológusa, aki az önkontroll tudományával foglalkozik, rendszeresen folytat eszmecserét a technológiai cégek vezet?ivel újításaik esetleges hátrányos következményeir?l. Szerinte ezek az emberek az élet javítására törekednek új eszközeikkel, de tudatára ébredtek annak is, hogy sokan képtelenek elszakadni kütyüikt?l. „Vannak, akik betegei lesznek eszközeiknek, nemcsak egyszer?en rájuk szoknak, de rabjaikká is válnak” – magyarázza.
Michelle Gale, aki nemrég vált meg a Twittert?l, ahol a fejlesztési osztály f?nöke volt, elmondta: rendszeresen figyelmeztette a cég mérnökeit és vezet?it arra, hogy termékeiknek addiktív tulajdonságai vannak. „Azt felelték, huh, nem is tudtam, vagy azt: oké, de nem tudom, mit kéne tennem ezzel kapcsolatban”. Annakidején meditációs és improvizációs órákat szervezett számukra, bíztatta az embereket, hogy lazítsanak, engedjék szabadjára gondolataikat.
A Google mozgalmat kezdeményezett, hogy növelje alkalmazottainak tudatosságát. Richard Fernandez tanácsadó elmondta: az egyik téma éppen az, hogy nagy a veszélye az új eszközökt?l való túlzott függ?ségnek. „Szinte mindent jelentenek”, ezért „ha találunk id?t arra, hogy id?nként kikapcsoljuk ?ket, bens?ségesebb és hitelesebb életet élhetünk mi magunk is, és ugyanígy változhatnak meg kapcsolataink a saját közösségünkben is azokkal, akiket szeretünk”.
A YouTube tulajdonosa, a Google több hirdetési bevételre tesz szert, ha az emberek hosszabb ideig használják az internetet. Ám Fernandez nem áll egyedül a Szilícium-völgyben abbeli véleményével, hogy nem lehet cél az embereket ártalmas magatartásra bírni.
„A fogyasztóknak szükségük van egy bels? irányt?re ahhoz, hogy mérlegre tehessék az egyik oldalon azokat a lehet?ségeket, amelyeket a technológia nyújt számukra a munkához és a kutatáshoz, a másikon pedig annak az életnek a min?ségét, amelyet a világhálón kívül folytatnak. Önálló teret kell teremtenünk magunknak, különben elsodorhat bennünket saját technológiánk” – mutatott rá a Google illetékese.