Előző cikkünk folytatása
Minthogy a citokróm c oxidáz felel az ATP bőséges keletkezéséért, az a sejt, amelyik bőséges energiához jut, jobban teljesít, akárhol is helyezkedik el a szervezetben. Ez azt jelenti, hogy ha több ATP áll rendelkezésre a májsejtekben, hatékonyabban tudnak méregteleníteni, a bőrsejtek több kollagént tudnak szintetizálni, mert az ATP minden sejtfunkcióhoz elengedhetetlenül szükséges.
Wunsch szerint a táplálékból szervezetünk hő-egyensúlyának csak mintegy egyharmadát nyeri ki.
A zsírokból és szénhidrátokból ATP keletkezik. Minél több közel-infravörös sugárzásban van részünk, annál kevesebb táplálék szükségeltetik a ‘termális homeosztázis’, hőmérsékletünk fenntartásához.
Itt érdemes különbséget tenni: a metabolizmushoz – anyagcseréhez – felhasznált energia legnagyobb része a táplálékból jön. De a normál testhőmérséklet fenntartásához (37 C fok) két mechanizmus járul hozzá:
energiatermelés a mitokondriumokban a táplálékból
és fotonenergia a napfény közel-infravörös sugárzásából, amely képes mélyen a szövetekbe hatolni, még a ruhán át is.
„A sugárzás behatol a testbe és ott átalakul hosszabb infravörös hullámhosszá. A testhőmérséklet fenntartásához ez nagyon fontos.”
Testünk energiatermelése tehát nem csak táplálékfelvétellel történik. Szükségünk van a fény bizonyos hullámhosszára is ahhoz, hogy az anyagcserénk optimálisan működjön. Már ezért is életbe vágóan fontos a napozás egészségünkhöz.
Többet mond ez az ábra a bennünket érő fény természetéről, összetételéről:
nappali fény izzólámpa fluorescens lámpa
halogén hideg fényű led meleg fényű led
Az ábrán látható, hogy az izzólámpa fényéhez képest még a meleg fényű LED világítás is csekély mértékben járul hozzá szervezetünk közel-infravörös igényéhez.