Régóta törik a fejüket a tudósok azon, mi a koleszterin szerepe. Ha biológiailag nézzük: nélkülözhetetlen, a megfigyelések azt mutatják, ártalmas, és senki sem tudja, mit csinál, ahol a sejtekben a legnagyobb számban fordul el?: a sejtmembránban.
A University of Illinois (Chicago) kutatói azt a meglep? felfedezést tették, hogy számos biológiai feladatához ráadásként még hírviv? molekulaként is szerepel: üzeneteket közvetít, áthatolva a sejtmembránon.
‘A koleszterin egy ‘rossz hír?’ lipid (a lipidek glicerinb?l és zsírsavakból álló makromolekulák), mert a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez van köze” – mondja Wonhwa Cho kémiaprofesszor.
„Alaposan tanulmányozták már, de szinte semmit nem tudunk a koleszterinnek a sejtben betöltött funkciójáról. Mi a szerepe? Egy rossz lipid? Egyáltalán nem. Például az agynak körülbelül a fele lipid, és abból is a legtöbb koleszterin.”
A koleszterin hiánya különböz? betegségeket okozhat, és ez a kiinduló anyaga a szervezetünk tucatnyi szteroid hormonjának.
Mit tudtak róla?
„Tudtuk, hogy fontos szerepet játszik a sejtszabályozásban, például a sejtosztódásban. Tudjuk, hogy a nagy zsírtartalmú táplálkozás, ami megnöveli a koleszterinszintet, összefüggésbe hozható a rák el?fordulásának megszaporodásával. Hogy hogyan? Nem egészen értjük.”
Az egyik legnagyobb probléma az, mondja, hogy a szabályozó vagy hírviv? lipidnek csak átmenetileg volna szabad léteznie, addig, amíg átadja az üzenetet.
„De a koleszterin, az mindig jelen van. A membrán tartalmazza a sejt össz-koleszterin tartalmának 90 százalékát, és a membrán lipidjeinek 40 százaléka koleszterin.”
A koleszterin adja a membrán stabilitását. A membrán tulajdonképpen egy kett?s lipid (vagy zsír) réteg. A koleszterin platókat alkot, ahogy összegy?lik egy-egy helyre, amir?l azt gondolták eddig, hogy ezek azok a platformok, amelyekr?l más hírviv? molekulák m?ködni tudnak.
„De ebben a kutatásban kimutattuk, hogy egyetlen koleszterin molekula önmagában is jelzést adhat. És els? ízben sikerült megmérnünk a koleszterin szintet a membrán küls? és bels? rétegében, szimultán, valós id?ben, él? sejtekben. Kimutattuk, hogy a koleszterin f?ként a küls? rétegben fordul el?.”
Nagyjából 40 százaléka alkotja a membrán küls? rétegét, és mindössze 3 százalék a bels?t. Ha a sejt részér?l egy specifikus inger éri, a bels? rétegben a koleszterin mennyisége megduplázódik, ugyanannyival csökken a küls? réteg koleszterintartalma.
Azt is megállapították, hogy míg a normál sejtekben a koleszterin-koncentráció a membrán bels? rétegében alacsony, a ráksejtekben sokkal magasabb.
„Ezt számos, különböz? sejtvonalon ellen?riztük” – jelentette ki Cho professzor.
A kutatás alapján némi fény derült a sztatin gyógyszerek rákkockázatot csökkent? (mellék)hatására.
Cho és társai felfedezték, hogy ha a sejteket sztatinnal kezelik, az drámaian csökkenti a koleszterinszintet a membrán bels? rétegében, ami a sejt növekedését elnyomja. Ez a rák kezelésének új módozatait jelentheti, mondta Cho professzor.
„Úgy gondolom, még csak a felszínét érintettük a koleszterin szabályozó szerepének. Sok nem publikált adattal rendelkezünk, amelyek mind azt mutatják, hogy a koleszterin számos sejtfolyamatba és regulációba van bevonva.”
Forrás: https://www.eurekalert.org/pub_releases/2017-01/uoia-rzo011717.php