A kis ezerjófű Európában (Észak-Európát kivéve), valamint a Kaukázus vidékén őshonos. Előfordul Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában is. Nálunk is megtalálható bokros erdőszéleken, nedves réteken. Egy-vagy kétéves növény.

Népies nevei: epefű, gyomorfű, földepe, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, százforintosfű, lázfű, ördögcsíptefű.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi karán működő Gyógy, –és Aromanövények Tanszék kutatói a Traditional and wild projekt keretében többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, valamint az egyes növények hatóanyag-tartalmát vizsgálják. Kutatásaik tükrében lássuk, mit érdemes tudni az ezerjófűről!

Mire használták elődeink? 

Már az ókorban és a középkorban is megbecsült növény volt. Az ógörög monda szerint Kheirónt, a kentaurt, sebesülésekor az ezerjófű gyógyította meg.  A népi gyógyászatban máj-, epe-, vesebajok, vérszegénység gyógyítására használják.

Mire jó a kis ezerjófű?

A kis ezerjófű étvágyjavító, emésztést serkentő és epehajtó. Különösen idült emésztési zavarokban, a gyomornedv elégtelen elválasztása esetén hatásos. Gyulladáscsökkentő és lázcsillapító hatása is van. Magában vagy teakeverékekben használják fel. Teáját fogyasztják puffadás enyhítésére, sárgaság, máj- és epehólyagbántalmak ellen és vértisztítóként. Homeopátiás gyógyszerként stimulálja a gyomornedvképződést és az étvágyat.

Várandós nők ezt a gyógynövényt csak homeopatikus adagokban használhatják, orvosi javaslatra.  Fekélybetegeknek ellenjavallt.

Keserű likőrök fontos alkotóeleme, aperitif italok készülnek belőle, és ürmösborok készítésénél is felhasználják. Egyes vidékeken a komlót helyettesítik vele sörkészítéskor. A szesziparban a gyomorkeserűk alkotórésze.

Hogyan fogyasszuk?

Lehetséges elkészítési módok:  Belsőleg teafőzetként vagy tinktúraként szokás alkalmazni emésztés serkentésre, étvágyjavítónak.

A teafőzet elkészítése: Tegyünk 1 gramm szárított növényt 1 csésze forrásban lévő vízbe és hagyjuk ázni 15 percig. Az elkészült teát naponta háromszor, étkezés előtt fogyaszthatjuk.

Tinktúraként a következőképpen fogyaszthatjuk: keverjünk el 30 cseppet 1 pohár vízben, és ezt fogyasszuk naponta háromszor.

Figyelem: a kis ezerjófű tartósabb használata (10 napnál tovább) gyomor- és bélnyálkahártya-gyulladást okozhat!

Külsőleg használva, fejtetű vagy hajhullás esetén a következőképpen járjunk el:

30-50 gramm szárított növényt öntsük fel egy liter forró vízzel, és forralljuk tovább 2-3 percig. Ezután várjuk meg, míg lehűl. Az elkészült forrázattal 1-2 alkalommal dörzsöljük be fejbőrünket.

Hogyan gyűjtsük? Hogyan tároljuk?

A kis ezerjófű virágzó föld feletti részét akkor gyűjtsük, amikor a növény üdezöld, virágai pedig piros színűek. Júniustól augusztusig virágzik. Föld feletti részét vékony rétegben kiterítve árnyékos, szellős helyen szárítsuk.

Forgatás hatására levelei könnyen lemorzsolódnak. Addig kell szárítani, amíg a legvastagabb szárrészek is pattanva törnek. A száraz árut bálákban tároljuk.