A kávéivás jó szokás

A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói állítják, hogy azok, akik rendszeresen kávéznak, tovább élnek.

A kávéivás alacsonyabb halálozással hozható összefüggésbe a szívbetegségből, a rákból, a sztrókból, a cukorbetegségből, légzőszervi betegségből és a vesebetegségből eredően.

Azok számára, akik naponta elfogyasztanak egy csésze kávét, 12 százalékkal kisebb a valószínűsége, hogy meghalnak egy bizonyos időtartamon belül, mint azoknak, akik nem isznak kávét.

És ez az összefüggés még erősebb azoknál, akik két vagy három csészével isznak naponta: náluk 18 százalékkal csökken az elhalálozás kockázata.

Ezt az alacsonyabb mortalitást egyaránt élvezhetik azok, akik koffeintartalmú és azok is, akik koffeinmentes kávét isznak, ami arra utal, hogy az összefüggés nem a koffeinhez köthető, magyarázza Veronica W. Setiawan, a megelőző orvostudomány professzora.

„Mi nem azt mondjuk, hogy ha kávét iszik, azzal meghosszabbítja az életét, mi összefüggéseket látunk. Ha szereti a kávét, igyon kávét! Ha nem tartozik a kávéivók táborába, itt az ideje, hogy elkezdje.”

A kutatást több etnikai csoporthoz tartozó személyeken végezték, a Hawaii Egyetem Rákkutató Központjával együtt.

A kutatásban több mint 215 000 személy vett részt, ez volt eddig az etnikailag legsokszínűbb kutatás, amely az életmódi tényezők és a rák összefüggését vizsgálta.

„Mind ezidáig kevés adatunk volt a kávéivás és a mortalitás összefüggéséről a nem-fehér emberek körében. Az ilyen kutatások azért fontosak, mert az életmód és a betegség-kockázat lényegesen eltérhet az egyes rasszok vagy etnikumok körében, így lehet, hogy amit megállapítunk az egyik csoportra, nem feltétlenül érvényes egy másikra.”

Minthogy ez az összefüggés érvényesnek látszik négy különböző etnikai csoportra, Setiawan szerint mondhatjuk, hogy a többi csoportra is alkalmazható.

„Ez a kutatás a maga műfajában a legnagyobb, a kisebbségekre is kiterjed, akiknek nagyon eltér az életstílusuk. Amikor egy hasonló életmódi szokást tapasztalunk eltérő népességek körében, az erősen megtámogatja az érvet: a kávéfogyasztás jót tesz, akár fehér, akár afroamerikai, akár latin, akár ázsiai az illető.”

A Dél-Kaliforniai Egyetem – és mások – korábbi kutatásai azt jelezték, hogy a kávéfogyasztás kapcsolatban van különböző ráktípusok, cukorbetegség, májbetegség, Parkinson-kór és egyéb krónikus betegségek kockázatának csökkenésével.

Setiawan professzor, aki maga is megiszik egy-két csésze kávét naponta, azt állítja, hogy ha a kávéivásnak bármilyen pozitív hatását kiderítik, annak messzemenő következményei vannak, mert az emberek tömegei élvezik a kávéfogyasztás szertartását nap mint nap.

„A kávé sok antioxidánst és fenolvegyületet tartalmaz, amelyek fontos szerepet játszhatnak a rák megelőzésében. Bár ez a fajta kutatás nem alkalmas az oki összefüggések megállapítására a rák megelőzésében, nem tud rámutatni, mely vegyületek képesek kiváltani ezt az ‘elixír’ hatást, az az egy biztos, hogy a kávét be kell venni az egészséges táplálkozás és életmód kellékei közé.”

A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói azt már kiderítették, hogy a kávéfogyasztás a vastagbél-végbél rák kockázatát csökkenti.

De arról is vannak adataik, hogy a forró kávé szürcsölése valószínűleg nyelőcső daganatot okoz

A múlt évben az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy a kávéfogyasztás csökkenti a májrák és a méhrák kockázatát.

„Némely ember arra panaszkodik, hogy a kávé rosszat tesz a szívnek, növelheti a szívbetegség kockázatát, visszafogja a növekedést vagy gyomorrákhoz, gyomorégéshez vezet. De a kutatások döntő többségében azt mutatják, hogy a kávé egyáltalán nem ártalmas sz egészségre”- mondja a professzor.

Setiawan és munkatársai 185 855 afroamerikai – ők a 17 százalékát tették ki a vizsgálatba bevont személyeknek -, 7 százalék bennszülött hawaii, 29 százalék japán-amerikai, 22 százalék latin, és 25 százalék fehér ember adatait vizsgálták,akiknek az életkora 45 és 75 év között volt a kutatásba bevonás idején.

A résztvevők kérdőívet töltöttek ki, megválaszolva a táplálkozásukra, életmódjukra, a családjukra és személyes egészségi állapotukra vonatkozó kérdéseket.

Beszámoltak kávéfogyasztási szokásaikról, amikor besorolták őket a kutatásba, majd öt évenként újra megkérdezték. A kérdésre a választ a ‘soha vagy alig’- tól a ‘négy vagy több’ -ig beje,ölésével lehetett válaszolni.

„Arra is választ adtak, hogy koffeines vagy koffeinmentes kávét isznak-e. Az átlagos követési idő 16 év volt.”

A kutatásban résztvevők 16 százaléka válaszolta azt, hogy nem iszik kávét.

31 százaléka egy csészével naponta,

25 százaléka 2-3 csészével,

7 százalék pedig négy vagy több csészével fogyaszt kávét.

A maradék 21 százalék nem rendszeres kávéivó.

A vizsgálat ideje alatt 58 397 fő hunyt el (31 százalék), szív- és érrendszeri betegség miatt 36  százalék, rosszindulatú daganatban 31 százalék. Ezek voltak a fő halálokok.

Az adatokat nemre, korra, etnikumra, dohányzásra, iskolázottságra, előző betegségekre, fizikai aktivitásra, alkoholfogyasztásra tisztították, így jöttek ki az eredmények, amelyek a napi két-három kávé mortalitást erősen csökkentő hatását emelik ki.

Független.hu