A hóvirágnak kb. 20 faja él Európában és Ázsiában, elterjedésének kiinduló pontja Kis-Ázsia és a Balkán félsziget. Erdeinkben leggyakrabban a kikeleti hóvirággal találkozunk (Galanthus nivalis). A liliomfélék rendjébe és az amarilliszfélék családjába tartozik így a legközelebbi rokonai a nárciszok, klíviák és amarilliszek. Mint többi családtagja, ez is hagymával telel át, és már a tél végén virágozni kezd. Ha kibújik a hóvirág vége a télnek, de korántsem ez a legfontosabb információ amit tudhatunk róla. A hóvirág olyan vegyületekkel büszkélkedhet amelyek számos igen nagy problémát okozó betegség kezelésére alkalmasak.
A virág tejfehér amint azt a tudományos név Galanthus (görög, gála = tej, anthos = virág) mutatja. Vannak fajták azonban amelyeken a bels? szirmokon zöld csíkok látszanak és ezek alapján a szakértők képesek azonosítani a különböző fajokat. Ezek a zöld csíkok ultraibolya fényben világítanak és így vonzzák a beporzó rovarokat amelyek számára az ultraibolya fény látható. Amint a hőmérséklet eléri a 10°C-ot, a külső szirmok szinte vízszintesen kinyilnak és így vonzzák a beporzó rovarokat. A különböző hóvirág fajok eltérő mennyiségben tartalmaznak egy anyagot, amelynek galantamin a neve és amelyet az Alzheimer kór kezelésére használnak.
Az ötlet hogy a hóvirág valamilyen gyógyító tulajdonsággal bír a népi használat megfigyeléséből származott. Az 1950-es években egy bolgár farmakológus vette észre hogy a levelével vagy a hagymájával az emberek a homlokukat dörzsölik így enyhítik a fájdalmukat. (A virágban nem található galantamin) Ez vezetett ahhoz hogy megszületett a galantamin első farmakológiai leírása. A galantamin ha az orvostudomány szemszögéből nézzük úgy működik mint egy acetilkolin-eszteráz gátló. Hatásának lényege tehát hogy a galantamin gátol egy enzimet amely lebontja az acetil-kolint amely fontos ingerület átvivő (neurotranszmitter) anyag az agyban. Alzheimer kór esetén ebből a neurotranszmitterből jellemzően hiány alakul ki, ha a lebomlás gátlásával az anyag mennyiségét növelni tudjuk ez segít az enyhe vagy középsúlyos Alzheimer-kórban szenvedő betegeken. A galantaminnak ezen kívül moduláló hatása van a nikotin receptorokra, növeli azok hatékonyságát. A nikotin receptorok úgy gondolják fontos szerepet játszanak a figyelemben, a tanulásban és a memóriában.
A népi gyógyászatban enélkül a molekuláris pontosságú tudás nélkül is felhasználták a hóvirágot mint izom stimulánst neuromuszkuláris betegségek esetén mint ideggyulladások és neuralgia. Az izom esetében is úgy működik mint egy stimuláns, képes ellensúlyozni még a kurare hatására kialakuló súlyos bénulást is. Arra is vannak bizonyítékok hogy hagymájának főzetét már a népgyógyászatban is használták a gyermekparalízis okozta bénulás szüntetésére. Természetes hát hogy a belőle készült gyógyszert szintén felhasználják ideggyulladásokra, bénulásokra és hasonló jellegű tünetek kezelésére.
A legutóbbi kutatások a hóvirágban 17 biológiailag aktív vegyületet találtak. Alkaloidjai közül három teljesen új volt a tudomány számára. 10-félét a nálunk is ismert Galanthus nivalisból azonosítottak, míg további 7 a Kaukázusban honos Galanthus elwesii fajból származik. A 17-ből három eddig teljesen ismeretlen volt.
A gyógyítás szempontjából bizonyítható hatások pedig:
- okozhatnak szelektív programozott sejthalált (haemantamine-típusú alkaloidok)
- malária ellenes hatással bírnak (néhány licorine származék )
- vagy újabb vegyületek amelyek a galantaminhoz hasonlóan az Alzheimer kór kezelésére használhatók.
A kutatási célra használt példányokat természetesen engedéllyel gyűjtötték be mivel ez a növény egész Európában védett.
Forrás: SD, news.bbc.co.uk.