A homeopátia történetéről dióhéjban

A homeopátiás terápia több mint 200 éves nyugat-európai múltra tekint vissza. A homeopátia indulásától kezdve „szelíd” gyógymódként robbant be az akkori kor drasztikus orvostudományába, így hamar számos követőre talált, s a XIX. században hazánkban is nagy elismertségnek örvendett. A homeopátia jól megfér a hagyományos gyógyászat mellett. Fontos hangsúlyozni, hogy a diagnózist a jelenlegi orvosi tudás és orvosi diagnosztikai módszerekkel kell felállítani, s a diagnózis ismeretében kell, lehet dönteni arról, hogy lehet-e homeopátiás terápiát alkalmazni.

A homeopátia a hasonlóság elvén működik, nagyon nagy hígítású gyógy­szerek alkalmazásával, ebből következően a szereknek nincs mellékhatásuk. Emiatt csecsemőkortól az idős korig, várandós és szoptató anyukák, súlyos betegségben szenvedők is alkalmazhatják. Hatékony működésüket ma már számos kísérlet igazolja, valamint az eredményeket alátámasztják a sok éves hazai és külföldi tapasztalatok.

A homeopátia indulása és terjedése

A homeopátia megalkotója Friedric Samuel Hahnemann német orvos, aki 1755. április 10-én született Meissenben, és 1843. július 2-án Párizsban halt meg, életének 89. évében. Orvosi tanulmányai előtt már vegyészi, kémikusi diplomája is volt. Sokat utazott, s egyik alkalommal maláriában megbetegedett, de kininnel sikeresen meggyógyult. Később, orvosi tanulmányai alatt felkeltette érdeklődését az akkor híres Cullen nevű gyógyszerész értekezése, miszerint a kinin lázat kelt. Ez ellentmondott gyógyulási tapasztalatának, s kíváncsiságból önkísérletet hajtott végre: elkezdte rágcsálni a kínafa kérgét, amelyből a kinint állították elő. Legnagyobb megdöbbenésére nem sok idő múlva a maláriához hasonló váltóláz és annak tünetei léptek fel, s ha már beteg lett, meg is akart gyógyulni. Ezért elkezdte hígítani a kínafa kérgét, s számára is meglepő módon, minél jobban hígította a kiindulási anyagot, annál látványosabban javultak a tünetei, végül meg is szűntek. E híres első önkísérletet számtalan más kísérlet követte, s élete végéig több mint 600 gyógyszert kísérletezett ki. Míg az akkori drasztikus orvostudomány higany, arany kezelései, érzéstelenítés és antibiotikum-kezelés nélkül végzett műtétei, érvágásai sokszor a betegek halálát is okozták, a Hahnemann által használt hígított alapanyaggal átitatott „golyócskákkal” szelíd módon gyógyultak a betegek. Így e módszer hamar számos követőre talált, sok francia, német és más európai orvos tanulta meg, Európában gyorsan terjedt e gyógymód. Érdekes és elgondolkodtató, hogyHahnemann első felesége 10 gyermeket szült, mind a tízen egészségesen felnőttek, több gyermekükből orvos lett és alkalmazták a homeopátiát. Első felesége 77 évesen halt meg, pedig az akkori átlagéletkor 40-45 év volt. EkkorHahnemann – még ereje teljében – Párizsba vándorolt, ahol folytatta orvosi munkáját több mint 10 évig, és feleségül vette francia asszisztensnőjét, aki rendkívüli módon támogatta munkáját. Hahnemann és családjának magas életkora azt sugallja, hogy a homeopátiás szerek – a mai fogalommal élve – erősítik az immunrendszert.
Magyar vonatkozások
Érdemes büszkén megemlíteni, hogy a XIX. században Magyaror­szágon ismert, elfogadott és kedvelt gyógymód volt e terápia. Az 1830-as években halálos kolera járvány zajlott Magyarországon, s akkor feltűnést keltett az, hogy a Bakody József  homeopata orvos által kezelt betegek meggyógyultak. Ez indította el a homeopátiát Magyarországon. Nagy magyarjainknak, köztükKossuth Lajosnak, Széchenyi István grófnak, Deák Ferencnek is homeopátiás orvosa volt. 1846-ban a bécsi Magyar Kancellária engedélyezte a homeopátiás gyógyítást. Dr. Almásy-Balogh Pál – aki Kossuth és Szé­chenyi orvosa is volt – elnökletével megalakult a Magyar Homeopata Orvosegylet. 1865-ben a ma is működő Bethesda Kórház homeopátiás kórházzá alakult Dr. Szontágh Ábrahámvezetésével. Később a Szent Rókus Kór­házban homeopátiás járó beteg rendelés indult, s parlamenti döntéssel két orvos egyetemi homeopátiás tanszék is alakult. 1935-ben, Buda­pesten tartották a Nemzetközi Ho­meopátiás Liga X. Kongresszusát, amelynek szervezője és elnöke Dr. Schimert Gusztávvolt. Érdekes megemlíteni azt, hogy Dr. Schi­mert­nek 5 fia volt, akik valamennyien apjuk hivatását követve orvosi tanulmányokat folytattak, köztük a későbbi névváltoztatás után Szenthá­gotai Jánosként ismert híres neu­robiológus professzor is.
1949-ben a homeopátiát betiltották Magyarországon, mint az arisztokrácia orvoslását. Ezt követően közel 40 évig tiltott volt, kihalt e módszer hazánkban. 1990-ben oldotta fel a tilalmat az Egész­ségügyi Tudományos Tanács, s pár év múlva kétféle homeopátiás képzés indult Budapesten a német és francia irányvonalak szerint, amelyeket orvosegyetemek által hivatalosan akkreditált képzés keretében a mai napig oktatnak. A homeopátia népszerűsége napjainkban méltán növekszik.

 

Forrás: Gyermekorvos Továbbképzés, 2010; 4 (1): 26-27

1. Kóczián M, Kölnei L. Homeopátia Magyarországon 1820–1990. Budapest: Noran; 2003.
2. Lockie A. Homeopátia kézikönyv. Budapest: M-érték Kiadó Kft.; 2004.
3. Jouanny, J. The Essentials of Homeopathic Materia Medica. Lyon, France: Laboratoires Boiron, 1984.
4. Masson JL. L’!homéopathie de A á Z. France: Marabout; 2006.