Egy egészséggel foglalkozó portálon találtam ezt a cikket a vércukor mérésről amelyet  meg fogok osztani Önökkel itt  a vélemény kategóriában. Sok újat nem tudott mondani…..Nekem miután a gyógyszertárban nap mint nap szembesülök ezekkel a dolgokkal.Voltaképpen arra kaptam fel a fejem hogy néhány dolgot nyíltan ki mert mondani (írni).Megnevezem ezeket a dolgokat Én is. A beteg önámításáról és az orvos nemtörődömségéről van szó.

Sokszor és sok helyen ecsetelik a  magas vércukorszint veszélyeit de úgy néz ki -Én úgy látom – mégsem eleget. Az embereket meg nem érdekli még akkor sem ha kiderül ……MERT NEM FÁJ! Csak a végeredménye nem kellemes a néhány évnyi folyamatosan magas vércukor szintnek : a szem és a vese ereinek tönkre menetele, na meg az idegek amelyek már nem közvetítik a fájdalmat sem ezért akár egy százas szögbe is beleléphetünk és nem fáj. Persze a seb sem gyógyul aztán a rossz keringés miatt.

Az igazi apropót mégis az adta  hogy néhány napja délután 3-kor valaki vércukor szintet akart méretni a patikában. Azt mondta Ő MOST RÖGTÖN AKARJA TUDNI  . Örök témánk- a vércukorral kapcsolatban az egyik leggyakoribb– hogy legalább tartsuk be a szabályokat mert különben senki se tudja megmondani az étkezés után másfél -két órával vajon mennyi volt az a fránya vércukor. Aztán egy pillanat alatt elhallgattam mert aki előttem állt egy idősebb hölgy, tudom róla hogy cukorbeteg ( a párja is!!! ) , már fehér bottal jár annyira elromlott a szeme ( a párjának is ), és volt egy gyönyörű vakvezető kutyájuk is amit természetesen beengedtünk a patikába. Hát megmértem Neki. Délután háromkor 11,3 mmol/l volt. Óvatos érdeklődés:mikor evett utoljára. Akkor most figyeljenek: reggel hétkor. Ad egy : egy cukorbetegnek ilyenkorra lehet már negyedszer kellene enni a sokszor keveset elv alapján. Ad kettő: vajon mekkora lehetett az érték étkezés után másfél-két órával ( ami a mérés elfogadott ideje). Ami kiderült még: egy orvos azt mondta neki ,valami azért nem gyógyul már hetek óta mert biztosan magas a vércukorszintje. Erre megmérette a patikában. És amikor megkérdeztem miért nem méri otthon a válasz az volt : ÁÁÁÁÁÁÁ a párom mérőjét nem használom. Az istenért de miért nem??? Cukorbetegként  fehér bottal, ki tudja mióta nem volt megmérve a vércukra. Nem kommentálom tovább  íme a cikk.

(Zárójelben: A gyógyszertárakban általában a mérésért nem számolnak fel díjat  csak a tesztcsík árát kell kifizetni . Ez  a mi esetünkben 195 Ft.Talán megérné egyszer-egyszer mindenkinek ellátogatni a legközelebbi patikába.  )

Mi az éhomi vércukormérés?

A vércukornak a beteg által végzendő önellenőrzése már tablettás kezelés mellett is feltétlenül kívánatos lenne, jóllehet ezen esetekben az önellenőrzés eszközeit – vércukormérő, tesztcsík –  az OEP nem támogatja. A vércukor ellenőrzés által a beteg mind saját maga, mind orvosa számára támpontot nyújthat az esetenként szükségessé váló korrekciókra, azaz az étrend, a fizikai aktivitás ill. a vércukorcsökkentő tabletták, az inzulin adagjainak módosítására, ambuláns körülmények között is. Ezen túlmenően a cukorbeteg azáltal, hogy elvileg bármikor meghatározhatja vércukor értékét, részben kellő önbizalomra tehet szert, részben lehetősége nyílik saját anyagcsere helyzetének lehető legpontosabb megítélésére és az esetenkénti önkorrekcióra is.

A vércukor meghatározása

A vércukor meghatározásoknál fontos szempont, hogy a megfelelő technikával, rendszeresen ellenőrzött vércukormérő készülékkel és a szavatossági időn belül használt tesztcsíkokkal mért értékeket a beteg kezelési naplóban rögzítse és így azok áttekintését mind maga, mind az orvosa számára folyamatosan biztosítsa.

A vércukor önellenőrzés során kapott eredmények értékelésénél szem előtt kell tartani, hogy egyszer-egyszer bármilyen – nagyon magas vagy nagyon alacsony – érték előfordulhat anélkül, hogy ebből komoly következtetést le kellene vonni.

Nem cukorbetegek esetében is ingadozhat a vércukor: étkezések előtt akár 4-6 mmol/l között, étkezéseket követően pedig 5-9 mmol/l között. Cukorbetegeknél az ingadozások mértéke sokkal nagyobb lehet. Éppen ezért a rendszeres vércukor mérések eredményeiből csak akkor szabad következtetéseket levonni, ha azok egy-egy napszakra, egy-egy étkezés előtt vagy után jellemzően kimutathatók, az egy-egy időpontban végzett mérések több mint 70%-ában reprodukálhatók.

A vércukor ingadozás

Fontos tudni! Diétával és tablettával kezelt cukorbetegeknél viszonylag a legkisebbek a vércukor ingadozások, ezért szükségtelen a napi egynél gyakoribb vércukor mérés. Nem tartjuk helyesnek ún. napi profilmérés végzését sem, azaz egyelten nap 5-6, ezt követően pedig 1-2 héten át semmilyen vércukor mérés rendszerét. A napi profilmérés kapcsán a beteg automatikusan jobban odafigyel az étkezésre és a gyógyszer helyes bevételére és ez meghamísítja a képet. A lépcsőzetes – naponta – másnaponta egyszer – végzett mérések nagyon jól tükrözik a vércukor alakulás napszakos dinamikáját és mind a beteget, mind az orvosát jól eligazítják a teendőket illetően.

Ha a kérdést közelebbről megvizsgáljuk, akkor az éhomi – éhgyomri – vércukor szintek mérésétől kell kiindulnunk. A laboratóriumokban és legtöbbször a háziorvosi rendelőkben – ahol az inzulin nélkül kezelt diabéteszesek túlnyomó többségét gondozzák – rendszerint éhomi vércukor meghatározásra kerül sor.

Ennek kapcsán általában kétfajta eredményre juthatnak: „Elfogadható”, azaz mondjuk 7 mmol/l alatti a vércukor, tehát nem kell semmit tenni, minden maradhat a régiben. Az általában nem kerül szóba, hogy a vizsgálatra „készülve” a beteg már az előző napon erősen visszafogja az étkezését, este szinte nem is vacsorázik, tehát a „jó” érték nem feltétlenül tükrözi a valódi állapotot. Ha viszont ennél magasabb, 8-10 mmol/l közötti értéket mérnek, akkor újabb lehetőségek adódnak: Az egyik, a beteg és kezelőorvosa közös egyetértéssel elbagatellizálja, és úgy vélik, hogy egy ilyen tartományban mozgó vércukor még nem jelent komoly problémát, attól még nem szükséges sem az étrendet komolyan megszorítani, sem erőfeszítéseket tenni a fokozott fizikai aktivitásra, esetleg gyógyszert változtatni. A másik lehetőség, az orvos összeráncolja a homlokát és erélyesebb beavatkozást helyez kilátásba, a beteg viszont magyarázkodik; születésnapom volt, Húsvét volt, Karácsony volt, lakodalomban voltam, tegnap kivételesen sokat vacsoráztam, stb., és ezért minden marad a régiben.

Viszont mi a helyzet abban az esetben, ha a diabéteszesnek módjában áll meghatározni éhomi vércukor szintjét és ennek a gyakorisága nem 2-3 havonta egyszeri, hanem hetente 3-4-szeri. Ez esetben világossá válhat számára, hogy a korábban gyakran félrevezető mérések a valóságban mit takarnak, milyen napi program és étkezés, ezen belül vacsorázás után milyenek a másnap reggeli vércukrai és hogy ezek általában milyen tartományban mozognak. És ha azt is tudja, hogy számára az alkalmazott életmód és gyógyszeres terápia akkor ideális, ha az éhomi vércukor szintjei legalább 90%-ban 5,5-6,5 mmol/l között változnak, önmagától is eldöntheti, hogy valóban minden rendjén van-e. Tudni kell ugyanis, hogy a nem az „ideális” tartományban mozgó, azaz 6,5 mmol/l feletti éhomi vércukrok magasságával párhuzamosan nő a 6-8 hetes vércukor átlagot mutató HbA1c szintjük – ebből állapítható meg, hogy milyen volt a beteg átlagos vércukorszintje az elmúlt hónapokban – és ezzel párhuzamosan fokozódik a szív- és érrendszeri  kockázatuk. Minden 1 mmol/l-es éhomi vércukorszint emelkedés 10-15 %-kal növeli a szívinfarktus vagy a szélütés kockázatát.

Forrás: egeszseg.hu

dr. K. G.