TUDTA-E, HOGY

• téves felfogás, miszerint a Candida diéta megfizethetetlen, speciális termékeken alapuló étrend.

• a Candida albicans az esetek nagy részében nem vált ki tüneteket, nem idéz el? betegséget, ha a szervezetünk normál flóráját uraló baktériumok „létszám fölényben” vannak.

• a túlzott antibiotikum fogyasztás nagymértékben hozzájárul a mikrobiális egyensúly felborulásához.

• a jól felépített gyógyszeres terápia mellett nagyon hatékonyan segíthetünk szervezetünknek a megváltoztatott étrenddel.

• a probiotikumoktól csak akkor várhatunk el megfelel? segítséget, ha kielégít? a prebiotikum bevitelünk is.

• a diéta a legkisebb falu legkisebb boltjából is megvalósítható, ha tudjuk, hogy mely élelmiszereket miért vegyünk meg, és miért nem.

• semmi szükség az éleszt?mentes kenyérre, hiszen az éleszt?- (sarjadzó) gombák 55 °C felett néhány perc alatt elpusztulnak.

• a cukorpótlók sem ajánlottak, de a 100 %-os, hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcslevek sem.

• a diéta csak akkor m?ködik, ha nemcsak arra figyelünk, hogy mit eszünk, hanem arra is, hogy mennyit, mikor, és hogyan készítettük el az adott ételeket.

Táplálkozás candidiázis esetén

„Candidás vagyok, de az a diéta, amelyet javasoltak, valami borzasztó, mert már jártányi er?m sincs, ráadásul a hónap végére elviszi az összes pénzemet.” Ez tipikus mondat ama emberekt?l, akik akkor jutnak el dietetikushoz, amikor már az összes hálózatépít? aktuális csodatermékét és az összes biobolt „tuti biztos” termékét megvásárolták, s betartották az indokolatlan szigorításokkal telet?zdelt táplálkozási tanácsokat, amelyeket természetesen nem dietetikus adott. Ha ugyanis dietetikus állítja össze a Candida-diétát, csak pozitív testi és mentális változás figyelhet? meg a betegen, s ami nagyon fontos, az ajánlott ételek olcsóbbak, mint azok, amelyeknek a fogyasztása súlyosbítja a problémát.

Egyáltalán létezik olyan, hogy Candida-diéta? Van olyan táplálkozási mód, amely valóban segít a kialakult candidiázis esetén?

Ha keressük a nagynev?, tudományos lapokban a megfelel? vizsgálati eredményeket, nem sokra akadunk rá. Sajnos, hiányoznak a tudományos kutatások, így a diéta hatásosságát tanúsító, kell? számú, megfelel?en dokumentált vizsgálati eredmény nem ismeretes.

Az az alapvet? gond, hogy a tünetek és a gomba összefüggésének igazolása meglehet?sen problémás: a tünetek más betegség résztünetei is lehetnek, számos tünet pszichoszomatikus rendellenesség esetén is felléphet, illetve a Candida az egészséges személyek jó részénél is kimutatható lehet. Ráadásul a tünetek néha egészen széls?ségesek. Például candidiázis következtében az egyik ember túl sovány lesz, míg a másik elhízik. Az egyik embernél székrekedést okoz, ám a másiknál hasmenést. Nem lehet olyan jól körülírtan diagnosztizálni, mint, mondjuk, az epegörcsöt vagy a szívinfarktust.

Egyébként a köznyelvben Candidaként emlegetett gomba a Candida albicans, amely a sarjadzógombák csoportjába tartozik. Normál, emberi szaprofita, amely minden egészséges emberben megtalálható anélkül, hogy bármilyen betegséget okozna. Sok esetben a szervezet normál flórájában is megtalálható a b?rön, a szájüregben és a vastagbélben. Része a normál, gyomor-bél rendszeri flórának, valamint n?k esetén a hüvely flórájának.

A Candida albicans az esetek nagy részében nem vált ki tüneteket, nem idéz el? betegséget. A szervezet normál flóráját ugyanis baktériumok uralják, amelyek meggátolják a gombák nagyobb mérték? elszaporodását.

Csökkent erej? immunrendszer esetén azonban a bélben tenyész? Candida bekerülhet a vérkeringésbe, s az így kialakuló Candida-invázió számos bels? szervet támadhat meg: tüd?-, idegrendszeri, csont-ízületi és szemkárosodást, valamint endokarditiszt okozhat. Az AIDSbetegek egyik, jellemz? betegsége a nyel?cs? candidiázisa. A gomba által kiváltott, legsúlyosabb kórkép a szepszis, amikor az egész szervezetet elárasztja a kórokozó súlyos, életveszélyes állapotot okozva.

Csökkent immunfunkció kialakulhat immunszuppressziós gyógyszeres kezelés (pl. kemoterápia, szervtranszplantáció utáni terápia) és immunrendszeri betegség (pl. leukémia, daganatos betegségek) miatti gyengeség esetén is. A gombás fert?zés súlyossá válását antibiotikumos kezelés is okozhatja, különösen akkor, ha huzamos ideig alkalmazzák a széles spektrumú antibiotikumokat. Az antibiotikumok ugyanis a bélrendszer normál flórájában található baktériumok számát visszaszorítják, viszont a gombákra – így a Candida albicansra – nem hatnak. A baktériumos bélflóra – amely addig akadályozta a gombák nagyobb mérték? elszaporodását – pusztulása miatt a gombák élettere megn?. Az utóbbi id?ben az említetteken kívül számos, egyéb kórkép kialakulásában is felmerült a Candida albicans okozta fert?zés kóroki szerepe: petevezeték-, petefészek-, húgycs?- és húgyhólyag-gyulladás, szorulás, idült hasmenés, puffadás, izom- és ízületi fájdalmak, fejfájás, látási zavarok, torok- és orrmelléküreggyulladás, b?rkiütések, pszichés zavarok (hangulati nyomottság, fáradtságérzés) és környezeti allergénekkel szembeni reakciók feler?södése.

Csecsem?knél, id?seknél, m?fogsort visel?knél és asztmásoknál a szájüregben és a nyelven szaporodhat el a Candida albicans. Cukorbetegeknél a szájzugban, az eml?k alatt, a farpofáknál, valamint az ujjak között jelenik meg. Gyakran fordul el? stresszes élethelyzetekben („mókuskerék”), amikor az immunrendszer „legyengül”. A tünetek kevésbé jellegzetesek, sokszor nehezen körülírhatók, s az egyéni érzékenységt?l is függenek. A leírtakból látható, hogy van egy alapvet? probléma, amely – enyhe túlzással, de – minden baj forrása, s ez az, hogy bizonyos, küls? körülmények hatására felborul a szervezet mikrobiális egyensúlya. Ennek okán akkor táplálunk jól, ha erre alapozzuk a javasolt étrendet

A hasznos mikroorganizmusokat táplálni kell

Tudomásul kell vennünk, hogy a probiotikumok csak akkor fejtik ki jótékony hatásukat, ha „nem halnak éhen”, ezért folyamatosan táplálnunk kell ?ket. A természet zseniálisan oldotta meg, hogy az értünk tevékenyked? mikroorganizmusok mást „szeretnek”, mint az „ellenünk dolgozó” gombák. A gombák nagyon gyorsan szaporodnak az egyszer? szénhidrátok révén, míg a probiotikumok táplálásához prebiotikumokra van szükség. A prebiotikumok az élelmiszereknek olyan, nem emészthet? összetev?i, amelyek kedvez? hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre azáltal, hogy szelektíven fokozzák bizonyos baktériumok, els?sorban az úgynevezett probiotikus fajok szaporodását és aktivitását a vastagbélben, tehát tápanyagul szolgálnak számukra. Ilyen prebiotikumok a vízben oldható diétás rostok (pl. oligoszacharidok, raffinóz, asztachinóz,frukto-oligoszacharidok, oligofruktóz, alaktulóz és inulin), amelyek a szervezetben nem bomlanak le, ekképp emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe, ahol a probiotikumok egyedüli táplálékai. Az említett vegyületeket többek között a következ? élelmiszerek tartalmazzák: fokhagyma, póréhagyma, vöröshagyma, búza, rozs, spárga, burgonya, zabpehely és csicsóka. Kisebb vagy nagyobb mennyiségben azonban az összes zöldségfélében megtalálható valamelyikük. Ebb?l is kit?nik: nagyon oda kell figyelni arra, hogy a feln?tt ember napi 30–40 dkg zöldséget, teljes érték? gabonafélét és 10–15 dkg gyümölcsöt fogyasszon.

Forrás:MDOSZ hírlevél