Az Egészségügyi Világszervezet szerint a világ népességének több mint 90%-a olyan területen él, ahol a légszennyezés túllépi a biztonsági határértéket.

A légszennyező anyagok közül a legveszélyesebbnek a PM2,5 tartományba tartozó finom porszemcséket tartják, amelyeknek mérete 2,5mikrométernél kisebb. Ez a méret az emberi haj átmérőjének harmincad része. Ezek a  porszemcsék mélyen lejutnak a tüdőbe ahol gyulladást okoznak,  és összefüggésbe hozhatók egyéb tüdő és szívproblémákkal is.

A részecskék dízel autókból,  fatüzelésű kályhák égéstermékeiből, és más szennyező gázok közötti kémiai reakciók melléktermékeiből keletkeznek.

A tudósok már régóta gyanítják hogy a PM2,5 tartományba tartozó porszemcsék epigenetikai változásokat okoznak. A DNS génjei hordozzák az utasításokat, de az epigenetika szabályozza melyik utasítás kapcsolódik éppen be, vagy ki.

A tanulmány azt mutatja hogy a környezeti tényezők mint a légszennyezés képesek megváltoztatni az immunrendszerhez tartozó géneket-ki-be kapcsolni őket-vagy gátolni az immunrendszer védekező képességét.

A kutatók a biszfenol kapcsán állatkísérletekben már láttták, hogy a tápanyagok képesek valahogy megállítani ezt a folyamatot.

Ebben a humán vizsgálatban egy nemzetközi kutatócsoportnak azt sikerült bizonyítani, hogy a légszennyezés hatásait naponta alkalmazott B-vitamin kiegészítéssel csökkenteni lehet.

Az alkalmazott anyagok és dózisok: 2,5 mg folsav, 50 mg B6-vitamin és 1 mg B12-vitamin.

Tíz önkéntest vizsgáltak először tiszta levegő és placebó összefüggésében, amikor csak az alapvető válaszokat mérték.

Majd ugyanezt a tíz embert nagy dózisú B-vitamin kombinációval kezelték és közben nagy mennyiségű szálló pornak tették ki a szervezetüket.

A kutatók azt találták, hogy egy négyhetes B-vitamin-kiegészítés  10 gén vonatkozásában 28-76%-kal korlátozza a PM2.5 hatását. A sejt energiafolyamataiban részt vevő mitokondriumok DNS-ében is hasonló pozitív hatást tapasztaltak.

A szerzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tanulmánynak-miközben valós hatás figyelhető meg- sok korlátja van. Például a részt vevők kis száma, és nagyon kevés információ arról a B-vitamin-adagról amely kiváltotta a választ.

A szerzők szerint ez csupán egy kísérleti tanulmány amelyben  egy hipotézist teszteltek.  Még nincsenek abban a helyzetben, hogy olyan következtetést le tudnának vonni a  B-vitaminok hatásáról, amelyet később a klinikai gyakorlatban használni lehetne a levegőszennyezés hatásainak kivédésére.

A következő lépés az lesz, hogy olyan helyekenfogják nagyobb számú alanyon tesztelni a B-vitaminokat ahol a lakosság jalentős mértékben ki van téve a PM2,5 tartományba tartozó szálló pornak, mint pldául Pekingben,  vagy Mexikóvárosban.

Ha az adatok helyesek  a szennyezett levegőjű városokban élő lakosság a kezébe kapna egy viszonylag egyszerű védekezési módot a szálló por hatásainak kivédésére.

A tanulmány  a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című lapban jelent meg.