A csírákat – amelyeket „életerőt” hordozó magokként is emlegetnek – már ősidők óta tisztelet övezi. A kicsírázott mag rendkívül tápláló és értékes élelem, különösen télen és kora tavasszal van fontos szerepe, amikor kevés a friss, vitaminban gazdag zöldségféle. Ennek ellenére a csíranövény egész évben kiváló kiegészíője mindennapi étkezésünknek.

A leggyakrabban fogyasztott és felhasznált étkezési csírákat mutatjuk be. A pázsitfűfélék családjába tartozók közül a búza-, az árpa- és a rozs-, a hüvelyesek közül a szójabab-, a mungóbab- és a lucerna-, a fészkesek családjából a napraforgómag-, a keserűfűfélékből a hajdina-, a keresztesvirágúak közül a brokkoli- és a retek-, míg a hagymafélék családjából a hagymacsírát.

Búza (Triticum aestivum L.) (Poaceae család, pázsitfűfélék családja)

A csíráztatásban jártas fogyasztók az egyik legfinomabb csíráztatott magnak tartják. Több ezer éves tapasztalat alapján bizonyos keleti orvostudományok szerint egyedülálló hatást gyakorol a szervezetre, ezért felhasználása is igen sokrétű.

• A búzacsíra kiemelkedő B-vitamin- (B2- és B5-vitamin, nikotinsavamid), E-vitamin-, vas-, foszfor-, magnézium-, cink-, szelén- és krómforrás.
• Daganatos betegségek megelőzésében és kezelésében is jó eredményeket értek el a csíra, illetve a búzafű levének fogyasztásával . A benne levő enzimek gátolják a rosszindulatú sejtburjánzást, emellett erős immunmoduláló hatásúak. Ennek köszönhetően szájon át szedhető tabletták alapanyagául is szolgál (például: Avemar, Flavin7 Búzacsíra-kapszula).
• Nagy krómtartalmának köszönhetően jótékonyan hat a szív és a vese működésére.
• Általános gyulladáscsökkentő, baktériumölő hatású, erősíti az idegrendszert, valamint a máj méreganyag-kiválasztó működésében is kiemelkedő szerepet tölt be.

Árpa (Hordeum vulgare L.) (Poaceae család, pázsitfűfélék családja)

A görögöknél kultikus szerepet töltött be, gyakran használt növényként jelent meg a gasztronómiájukban.

• Jellemző vitamintartalma: B1-, B2-, C- és E- vitamin, nikotinsavamid, ásványianyag-tartalmát tekintve gazdag vasban, foszforban, cinkben és magnéziumban.
• A néphagyomány szerint lázas állapotban csökkenti a testhőmérsékletet, illetve árpanyák formájában bélbetegségek kezelésére is hatásos .

Rozs (Secale cereale L.) (Poaceae család, pázsitfűfélék családja)

Jellemző anyagai között említhetjük a B1-, B2- és E-vitamint, a nikotinsavamidot, a magnéziumot, a foszfort, a fluort és a vasat. Felhasználása igen sokrétű. Csíráját salátaként, levesekhez adva, köretként, illetve kenyerek készítésekor is felhasználhatjuk. E-vitamin-tartalma révén kozmetikai készítmények alapanyagául is szolgál.

Szójabab (Glycine soja L.) (Fabaceae család, pillangósvirágúak családja)

A szójababot évezredek óta nagy becsben tartják a távolkeleti emberek. Egyike ama kevés növényi fehérjeforrásnak, amely a szervezet számára esszenciális aminosavakat is tartalmaz.

• A szójababcsírának kiemelkedő az A-, B1-, B2-, B3-, C-, E- U- és K-vitamin-, valamint ásványi anyagok közül a vas-, a kalcium-, a cink-, a kálium-, a foszfor-, a magnézium-, a réz- és a mangántartalma.
• Fogyasztása cukorbetegeknek, magas vérnyomásban és érelmeszesedésben szenvedőknek ajánlott és erősíti az emésztőrendszert.

Mungóbab (Phaseolus vulgaris L.) (Fabaceae család, pillangósvirágúak családja)

Nálunk ismeretlen babféle, Kínában azonban az egyik leggyakrabban csíráztatott hüvelyes. Csíráztatása egyszerű, alig igényel különösebb figyelmet.

• Csírája jó minőségű fehérjét tartalmaz, továbbá gazdag B- és C-vitaminban, vasban és káliumban.
• Felhasználása sokrétű, levesekhez, salátákhoz, szendvicsekhez vagy csírapástétom készítéséhez is ajánlott.
• A babfélék csírái jó hatásúak az emésztőrendszerre. Hozzájárulnak a máj és a vese méregtelenítő működéséhez, csökkentik a koleszterinszintet, szabályozzák az inzulintermelést, valamint serkentik a megfelelő nyirokáramlást.
• Nagy rosttartalmuk elősegíti a napi szükséglet fedezését, segítve ezzel a bélmozgást.

Lucerna (Medicago sativa L.) (Fabaceae család, pillangósvirágúak családja)

A lucerna főleg takarmánynövényként ismert, noha csíraként való fogyasztása a mindennapi táplálkozásunk értékes eleme lehetne. Vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag.

• Csírájában megtalálható vitaminok közül egyik legjelentősebb a B12-vitamin, amely a növények közül csak kevésben fordul elő. Emellett A-, B2-, C-, D-, E- és K-vitamint, valamint vasat, foszfort és kalciumot is tartalmaz.
• A csírában szaponin van, amely feloldja a lerakódásokat az érfalakról, így hatékonyan kezelhető és megelőzhető vele az érszűkület.
• Továbbá csökkenti a vércukorszintet, K-vitamin-tartalmának köszönhetően megelőzi a vérrögök kialakulását, s a gyomor nyálkahártyáján védőréteget létrehozva fejti ki jótékony hatását.
• Szoptató édesanyáknál serkenti a tej termelődését.
• A hüvelyesek csíráinak fogyasztásánál figyelembe kell venni, hogy nyersen tripszininhibitort, azaz emésztést gátló anyagot tartalmaznak változó mennyiségben, ezért fogyasztás előtt a csírájukat 10–15 percig tartó főzéssel hőkezelni kell.

Napraforgómag (Helianthus annuus L.) (Asteraceae család, fészkesek családja)

Csírájának fogyasztása kevésbé elterjedt. Gazdag A-, B-, C-, E- és F-vitaminban, s igen sok foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot, cinket és jódot tartalmaz.

• Nagy foszfor- és kalciumtartalma hozzájárul a csontok és a fogak felépítéséhez.
• Vastartalma segíti a vörösvérsejtképzést, míg jódtartalma a pajzsmirigyműködésben játszik szerepet.
• Az ideg- és izomrendszer egészséges működéséhez, illetve a máj méregtelenítéséhez is hozzájárul.

Hajdina (Fagopyrum esculentum Moench.) (Polygonaceae család, keserűrűfélék családja)

A hajdina csírája rendkívül nagy beltartalmi és biológiai értékű, főként aminosav-, ásványianyag- és vitamintartalma figyelemre méltó.

• B- és C-vitaminban, foszforban, kalciumban, káliumban, rézben, magnéziumban és vasban gazdag táplálék.
• Jellemzően nagy a lizintartalma.
• A hajdinában található rutinsav gyógyszerek alapanyagául is szolgál, ezért természetes gyógyszernek tekinthető, amely növeli az érfal rugalmasságát.
• Szterintartalmának köszönhetően csökkenti a koleszterinszintet, káliumtartalma segíti a vese működését, emellett rendkívül jó hatású reuma, fülbetegségek és felfázá- sok kezelésében.
• Csíráját változatosan levesek, köretek és saláták formájában is fogyaszthatjuk.

Retek (Raphanus sativus L.) (Brassicaceae család, keresztesvirágúak családja)

A retek az egyiptomi Óbirodalomban közkedvelt zöldségfélének számított a fokhagyma és a vöröshagyma mellett. Csírájának erős, jellegzetes íze van. Nem ajánlott egyszerre sokat fogyasztani belőle.

• Kiemelkedő a kálium-, az A- és a C-vitamin-tartalma.
• A retekcsíra a természetes antibiotikumok közé sorolható.
• Rendkívül hatékony a szervezet méregtelenítő folyamatainak támogatásában, s vérkeringést serkentő hatású.
• Serkenti a vizeletkiválasztó rendszer működését, így a húgyutak gyógyításában is kiváló.
• Meghűlés esetén hurutoldó, baktériumölő hatású,
• segíti az emésztést, gyorsítja a bélperisztaltikát, emellett az epekő kialakulásának megakadályozására is ajánlott a fogyasztása.

Brokkoli (Brassica oleracea convar. botrytis var. italica Plenck) (Brassicaceae család, keresztesvirá- gúak családja)

Vegyületeiben a legerősebb zöldségfélék közé tartozik. A kutatók felfedezték, hogy nagy mennyiségben tartalmaz szulforafánokat, amelyek bizonyítottan hatásosak a különböző daganattípusok (főleg vastagbéldaganat) keletkezésében szerepet játszó peroxid kiváltotta DNS-károsodás megelőzésre.

• A kutatások során bebizonyosodott, hogy a brokkoli csírája hússzor annyi szulforafánt tartalmaz, mint a kifejlett növény, ezért a brokkolicsírát már kiegészítő kezelésként, például Brokkolicsíra kapszula formájában alkalmazzák a daganatok gyógyításában.
• A brokkolicsíra nagy mennyiségben tartalmaz a szervezet számára szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.
• Széles körű élettani hatásának köszönhetően hozzájárul a vesekő kialakulásának megelőzéséhez, erősíti az agysejteket, növeli a HDL- és csökkenti az LDL-koleszterin-szintet, valamint a belső elválasztású mirigyek működésének támogatásával hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez is.

Hagyma (Allium cepa L.) (Alliaceae család, hagymafélék családja)

A világon számos hagymafajta létezik, de fogyasztás szempontjából csak kevésnek van jelentősége. Hazánkban a legismertebb fajta a vöröshagyma. Csírájának erős, jellegzetes hagymaíze van.

• Tápanyagai támogatják a sejtnövekedést.
• Természetes antibiotikum, nyálkaoldó allicintartalmának köszönhetően hatásos a nátha kezelésében
• Tisztítja a bőrt, tágítja az ereket, támogatja a máj méregtelenítését, a nyirokkeringést és az epehólyag működését, továbbá hat az inzulintermelésre is.
• Felhasználása széles körű: levesek, saláták és szendvicsek hagymacsírával való ízesítése változatossá teheti ételeinket.

A csírákat nagy vitamin- (A-, B-, C-, E- és K-vitamin) és ásványianyag-tartalom (cink, vas, réz, magnézium, kalcium és kálium) jellemzi. Ezeken kívül számos enzimet is tartalmaznak. Olyan vegyületeket is kimutattak bennük, amelyek a rosszindulatú daganatok kialakulásának megelőzésében játszanak fontos szerepet. A csírák amellett, hogy jellegzetes tulajdonságúak, igen sokrétűen felhasználhatók. Számos magfélét csíráztathatunk, amelyek különböző ízüknek köszönhetően változatossá, különlegessé varázsolják ételeinket.

Szekeresné Szabó Szilvia tanársegéd

dr. Figler Mária egyetemi tanár

Forrás