1.A szelídgesztenye (Castanea sativa) a bükkfafélék (Fagaceae) családján belül a Castanea nemzetségbe tartozik. A vadgesztenyééhez hasonló neve és termése ellenére nincs rokonságban vele.
A gesztenye Észak-Amerikában, Kelet-Ázsiában és Dél-Európában őshonos, de a Kárpát-medencében, így hazánkban is termesztik. A leghosszabb élető gyümölcsfajunk, ugyanis előfordulnak több száz éves fák is: Kőszegen és környékén 600–700 éves, 20–30 méteres példányok is találhatók.
2.A szelídgesztenye 100 grammja 167 kcalt, 4,8 g fehérjét, 1,5 g zsírt, 32,6 g szénhidrátot (főleg keményítőt) és 2,8 g rostot tartalmaz. A vitaminok és az ásványi anyagok közül említésre méltó a B1- (200 mg), B2- (250 mg), B6- (0,32 mg), C- (30 mg) és E-vitamin- (7,5 mg), valamint a kálium- (553 mg), magnézium- (48 mg), vas- (1,2 mg), réz- (0,2 mg) és foszfortartalma (90 mg).
3. A gesztenyét nemcsak táplálékként fogyasztják, hanem a népi gyógyászatban is felhasználják. A belseje nyersen hasmenés elleni szerként válik be. A nyáron szedett leveléből főzött teát légcsőhurut, köhögés és tüdőbetegségek ellen, míg szárított termését és a fa kérgét görcsoldásra használják. Porrá tört kérge mézzel összekeverve köhögés ellen és vérzéscsillapításra is alkalmas.
4. Néhol kenyérfélét is sütnek belőle, ezért a gesztenyét a szegények kenyerének is nevezik. A főtt és sült gesztenye kedvelt étel, főleg hideg, téli napokon, mert nemcsak a testet, hanem a lelket is átmelegíti. Felhasználható előételek, húsételek, levesek, mártások, köretek, pástétomok, pudingok, felfújtak, krémek és desszertek alapanyagaként. Egy XVI. századból származó francia recept szerint böjtös napokon is előszeretettel használták húspótlóként – tojás és sajt felhasználásával – vagdalt készítéséhez. Bizonyos ételekben akár a gabona és a burgonya is helyettesíthető vele.
5. A modern élelmiszeriparnak köszönhetően nem kell a héjával bíbelődnünk ahhoz, hogy szó szerint kikaparjuk a gesztenyénket. Hozzájuthatunk ugyanis hámozott, mélyhűtött vagy más módon tartósított, natúr vagy cukrozott formában is a boltok polcain. A cukrászdák slágeréből, a gesztenyemasszából is választhatunk ízlésünk és kilóink szerint cukrozottat vagy cukormenteset, tartósítószer-menteset, sőt, már biót is.
6. A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) magok gyűjtése és az iskolában belőlük készített figurák 
sokunkban kedves emlékeket ébresztenek. A gyűjtést a vadgesztenyemagban (Hyppocastani semen) található szaponinkeverékért, az eszcinért szervezték, amelynek széles a hatásspektruma:csökkenti a gyulladást és a vizenyőt, véd a vizenyő kialakulása ellen, tonizálja a visszereket, ezenkívül görcsoldó, antioxidáns, köptető és mikroba elleni hatású. A gyógyászatban többek között az idült vénás elégtelenség néven összefoglalt tünetek enyhítésére használják a vadgesztenyemag kivonatát, mivel az eszcin erősíti a visszerek falát, s javítja az érfalak rugalmasságát.
7. A vénás elégtelenség kezelése mellett a vadgesztenye kivonata fontos szereplő az aranyér és a cellulitisz kezelésében is. Némelyek fogínyvérzés esetén is beszámoltak az eszcin jótékony hatásáról. A vadgesztenye széles körű terápiás alkalmazása mellett nem szabad megfeledkezni mérgező voltáról sem. A mérgezés tünetei többnyire a magokat elfogyasztó gyermekeken mutatkoznak. Esetleges túladagoláskor heveny veseelégtelenség következhet be.
8. A szelídgesztenyéből készült, méltán népszerű sült gesztenye karácsonyt idéző illata betölti a forgalmasabb utakat és tereket. Elkészítése nem ördöngösség, otthon is bátran próbálkozzunk vele. A magokat a lapos végén késsel be kell vágni, majd vízbe kell áztatni, végül sütőbe kell helyezni. Addig süssük a gesztenyét, míg a héja szét nem nyílik. Végül hámozzuk meg, azaz a belső, barnás burkát is távolítsuk el. Ez könnyen leválik, ha a héjából kiszedett gesztenyét néhány percig forró vízben áztatjuk, de nem forraljuk.
9. A karácsonyi süteménybe gesztenyemézet sajnos nem tehetünk, mivel kesernyés íze miatt sütéshez-főzéshez nem ajánlott. Fogyasztása inkább magában vagy ízesítőként javasolt. Színe a borostyánsárgától a sötétbarnáig terjed. Jó hatású a vérszegénység, kimerültség, legyengült állapot, étvágytalanság és visszértágulat kezelésére is.
10. Mivel a gesztenye termését védő, tövises burok veszi körül, a szüzesség, a tisztaság, a kísértés feletti győzelem és az erény jelképe. Fája Kínában a Nyugatot, az őszt és, mivel télen is terem, a viszontagságokban is hű barátot jelenti. Néhány gesztenyével kapcsolatos szólás, közmondás: Mással kapartatja ki a gesztenyét (mással végeztet – neki hasznos – veszélyes feladatot). Otthon süti a gesztenyét (otthon ül). Nem igazán dicséret az sem, ha valaki „olyan buta, hogy megsül a kezében a gesztenye”.