Mármint nassolás céljából, ha folytatni akarom a címben elkezdett mondatot. Szóval a mazsola úgy tűnik egy újabb tökéletes nassolni való-korábban már volt szó az olajos magvak előnyeiről is- és remélem a cikk végére mindenki egyet ért majd velem.
A szőlő és a mazsola fogyasztása szinte felfoghatatlanul régre nyúlik vissza. A vad szőlő már létezett időszámításunk előtt 35 millió évvel amikor a Vitis sezonnensis már honos volt a mai Dél-Franciaország területén. A vadászó-gyűjtögető lakosság valószínűleg ismerte a szőlőt mint ételt és azt is felismerhette, hogy a szőlő szárított formában is ehető, miután a szemek leestek a földre és a napon kiszáradtak. Az újkőkorban már szárították és ezzel lehetővé vált a tárolása az ínségesebb időkre, vagy könnyen magukkal vihették a vándorlásaik során. Erről a korai használatról van bizonyíték a mediterrán térségben talált falfestményeken, vagy az Izraelben talált bronzkori leleteken.
Ha ugrunk egy nagyot az időben az ókori Rómába érkezünk ahol minden társadalmi réteg számára közönséges mindennapi táplálékot jelentett a kenyérrel és az olívabogyóval együtt. A legédesebb szőlőt szárították és kulcsfontosságú szerepet játszott a rómaiakra annyira jellemző hatalmas lakomák menüjében. Sőt a római orvosok már előírták néhány betegség kezelésére. A római legionáriusok segítségével a szőlő és a belőle készült termékek terjedtek szerte a birodalomban és a rómaiak után is fontos élelmiszer maradt Európában. A következő pár évszázadot megint homály fedi amíg a 12. században ismét megjelenik a mazsola. A következő 200 év , a keresztes hadjáratok, a kereskedelem fellendülése Európa és a Kelet között ismét erősítette a mazsola népszerűségét a katonák, az utazók és a kalandorok körében.
Majd ismét egy nagyobb ugrás a modern Európába ahol továbbra is nagyra értékelték mazsolát mint tartós energiaforrást és tápanyagot. A két világháború során a mazsolát ideális eledelnek tartották a katonák élelmezésében. Cukor liszt és tojás hiányában az energiadús mazsola lehetőséget adott hogy a katonák egy kis édességhez jussanak.
Végül miért is ilyen értékes tápanyag/édesség/rágcsálni való a mazsola.
A mazsola természetes formában tartalmaz egy sor értékes tápanyagot és nem utolsó sorban kellemes édes ízű. A szárítás segítségével a szőlőszem jobban tárolható és szállítható, kevésbé romlékony, és ha jól csináljuk megmarad a tápanyagok kényes egyensúlya úgy, ahogy a eredeti szőlőszemben. Jó forrása az oldható és oldhatatlan rostoknak, a védő bioaktív fitokemikáliáknak, cukrai a glukóz és a fruktóz kellő mennyiségű energiát szolgáltatnak, magas kálium és alacsony nátrium tartalmú, valamint összehasonlítva más gyümölcsökkel több benne a vas és a magnézium. Akkor részletesen.
A bór
Eddig nem említettem ugyan, de a mazsola jó forrása a bórnak. 2,2 mg/ 100gr. Egészen kicsi kell belőle, mégis van néhány dolog amire jelentős hatással van. Bórhiányos étkezés hatására károsodnak a kognitív funkciók és a finom motoros mozgások idősebb embereknél. Ezeket a tüneteket kb. 3mg bór napi bevitelével orvosolni lehet. 6mg. elemi bór bevitaelével pedig javítani lehet az arthritisz és oszteoarthritisz tüneteit. Fájdalom és feledékenység ellen -kis túlzással- mazsola !
A rostok
A szőlőben levő cukrok a vízvesztés során alakulnak át rostokká, és a mazsolában már 5gr./100 gr. fruktooligoszaccharid (FOS) található. A magas rosttartalmú étkezés pedig számos civilizációs betegség- elhízás, cukorbetegség, szívbetegségek, székrekedés, vastagbél daganat -kockázatát képes csökkenteni. A fruktooligoszaccharidok ráadásul prebiotikumként is működnek, vagyis nem bomlanak le az emésztőenzimek hatására az emésztőtraktusban hanem változatlan formában elérik a vastagbelet. Ott pedig a jótékony bélflóra növekedését segítik elő mert táptalajként szolgálnak számukra. Az emberi immunrendszer egy részét pedig ezek a bélbaktériumok alkotják, tehát ha jól tartjuk őket mi is jól járunk. Mazsolával az immunrendszer erősítéséért!
A borkősav
A borkősavnak nincs semmi köze a fentebb emlegetett bórhoz, csak a nevükben van némi hasonlóság. Szőlőben, mustban, borban és a mazsolában is előfordul. A mi szempontunkból igen fontos tulajdonsága hogy a borkősav segíti az étrendben levő ásványi anyagok biohasznosulását, például a vasét is. Magyarán ha például vassal dúsított gabonafélékhez még mazsolát is adunk növelhetjük a vas felszívódását, valamint ha mazsolát is teszünk mindenféle salátába növelhetjük a vas és a kálcium felszívódását. Eltérően más gyümölcs-savaktól (mint például almasav és citromsav),a borkősav változatlanul jut el a vastagbélig, ahol a bélbaktériumok erjesztés útján rövid láncú zsírsavakat készítenek belőle. Ezek a savak jelentős szerepet játszanak nemcsak a vastagbél hanem az egész szervezet egészségében. A borkősav és a fruktánok egyaránt pozitívan hatnak a bélben élő jótékony baktériumainkra, tehát a mazsola tényleg egy prebiotikus élelmiszer.
Ami még számunkra fontos
A mazsola kiváló polifenol forrás (mint quercetin és kaempferol), vannak benne fenolos savak (mint hydroxycinnamic sav és származékai ), triterpének ,és fitoösztrogének (daidzein and genistein) is, továbbá jó forrása a B-vitaminoknak.Igen erős antioxidáns.
Nézzük a vizsgálatokat
-hetente 3 adag szőlő /és vagy mazsola fogyasztása 12%-kal csökkenti a cukorbetegség kockázatát. Ebben a vizsgálatban az áfonyatermészetesen megelőzi a mazsolát a maga 26%-ával ,de az alma, a körte, a szilva és a banán mögötte kullog.
-ha ugyanazt a kalóriát mazsolából vagy egyéb snackból fogyasztjuk el a mazsola 23%-kal kevésbé emeli az étkezés utáni glükóz szintet, és pozitív hatása még a cukorbetegséggel összefüggésben mért egyéb értékekre is kiterjed.
– továbbá egy 2013-as klinikai tanulmány szerint a mazsola fogyasztás összefüggésbe hozható a megnövekedett jóllakottsággal és ebből eredően csökkent élelmiszer-fogyasztással, valamint az LDL-koleszterin, a triglicerid, és az oxidált LDL koleszterin szintek szignifikáns csökkenésével.
Ezek szerint megint találtunk egy igazán egészséges rágcsálni valót !
Forrás:
-naturalmedicinejournal.com/journal/2015-07/raisins-improve-glycemic-control ,
– www.nutrition-and-you.com/raisins.
-www.raisins.net/Raisins_and_Health_200810