A University of Illinois környezettudományok intézete bizonyítékot talált arra nézve, hogy a szabad természetben töltött idő véd a betegségek ellen: a depresszió, a cukorbetegség, az elhízás, a figyelemhiányos betegség, a szív- és érbetegség, a rák és még egy sor betegség ellen. Az azonban, hogy miként teszi ezt, eddig a természet titka maradt.

Ming Kuo, az egyetem környezet- és magatartáskutatója úgy véli, a válasz a természet azon képességében rejlik, hogy fokozni képes szervezetünk immunrendszerének működését.

“Minden egyes információt összegyűjtöttem ezen a területen, amit csak találtam, és meglepődve vettem tudomásul, hogy legalább 21 lehetséges utat tudok feltételezni a természet és a jó egészség között. És még jobban meg voltam lepve, amikor rájöttem, hogy minden egyes út – kettő kivételével – egyetlen közös nevezőre hozható” – magyarázta Kuo.

“Figyelemre méltó volt látni, mennyire fontos szerepet játszik az immunrendszer minden olyan betegségben, amivel szemben a természet védelmet nyújt.”

“A fölfedezés, hogy oly sok út van, segített megmagyarázni a dolgot. Nem csak azt, hogyan segíti elő a természet az egészséget, hanem azt is, miért van a természetnek ilyen óriási hatása az egészségre. A természetnek nem egy vagy két összetevője van. Inkább olyan, mint egy multivitamin, ami mindenféle tápanyaggal ellát, amire szükségünk van. Így véd meg a természet bennünket a különféle betegségektől: legyen az szív- és érrendszeri, légzőszervi, váz- és izomrendszeri vagy mentális egészség – egyidejűleg. ”

Hogy megértsük, hogyan működik a kapcsolat a természet, az egészség és az immunrendszer között, tudnunk kell, hogy a természet a szervezetünket “pihenj és emészd meg” üzemmódba kapcsolja, ami ellentétes a “harcolj vagy fuss el” üzemmóddal.*

Amikor a szervezetünk “harcolj vagy fuss el” üzemmódban van, minden, pillanatnyilag nem lényeges funkciót lekapcsol – az immunrendszert is.

*szervezetünk működését a vegetatív idegrendszer irányítja, akaratunktól függetlenül. Két, egymással ellentétes hatású idegrendszeri működést foglal magába: a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszert. A szimpatikus idegrendszer felkészít a stresszhelyzetre, vészreakciót vált ki (harcolj vagy fuss el), a paraszimpatikus helyreállítja a nyugalmi helyzetet (pihenj, emészd meg, regenerálódj).

“Amikor viszont teljes biztonságban érezzük magunkat, a szervezetünk hosszú távú beruházásra rendezkedik be a jó egészség érdekében: növekedésre, immunrendszer építésre. Ha kinn vagyunk a természetben, nyugodt, relaxált állapotban, szervezetünk tudja, hogy itt biztonság van, és beruház az immunrendszerbe.”

De azok is nyernek ezzel a rendszerrel, akik csak kártyáznak, sétálnak egyet a parkban vagy elmennek egy képtárba, “mert ha feloldódunk és relaxálunk, megvan rá az esélyünk, hogy a paraszimpatikus idegrendszerünk ‘boldog’ lesz, és az immunrendszerünk rákapcsol. Az efféle, zárt térben végzett tevékenységek azonban nem részesítenek fitoncidokban**, negatív levegő-ionokban, D-vitamint termelő napfényben, és egyéb, a szabad levegőn megtalálható aktív elemekben. Úgyhogy kisebb mértékű lesz az immunrendszerünk aktivitása, mintha a természetben lennénk.”

** fitoncidok – mikroba-ellenes szerves vegyületek, amelyeket növények termelnek

Kuo a Táj- és Emberi Egészség Kutató Laboratórium igazgatója az Illinois Egyetemen, és számos kutatást vezetett már a természet és az egészség összefüggésével kapcsolatban.

Az írás a Frontiers in Psychology című szaklapban jelent meg.