Nem tudom ki találta fel a káposzta savanyítást  de lehet hogy -mint számos más felfedezés – az ősi kínai kultúra volt a bölcsője. Úgy tartják kb. 2000 évvel ezelőtt a  Kínai Nagy Fal építői rizsborban erjesztett káposztát ettek hogy megőrizzék egészségüket, majd ezer évvel később Dzsingisz kán leszármazottai a tatárjárás okán hozták Európába. A 16. században a germán népek kezdték  a káposzta tartósítását a sóban hogy kivonják belőle a vizet, egyszersmind elindítsák a jótékony baktériumok működését, a keverék erjedését aminek a végén savanyú káposztát kaptak. Ez óvta a római hadsereg katonáinak egészségét ugyanúgy ahogy James Cook kapitány matrózait is meg a kor hajósait hosszú tengeri útjaikon.

Évszázadokon keresztül  különböző  kultúrák készítették saját erjesztett élelmiszereiket tartósítás céljából.  Biztosan  arra is rájöttek  hogy jót tesz az egészségüknek anélkül hogy ismerték volna azokat a szavakat immunrendszer, probiotikum,  jótékony bélflóra …és a többiek

Amerikából nézve a savanyú káposzta eredeti kelet-európai különlegesség  amelynek készítését a bevándorlók vitték magukkal új hazájukba. Nézzük mi történik a hordóban, vederben, befőttes üvegben, kinek mije van otthon, vagy mennyi káposztára van szüksége.

A káposzta savanyítás egy biológiai tartósítási módszer melynek során a káposztán (vagy más zöldségen ) tanyázó mikroorganizmusok munkáját használjuk fel saját célunkra. A tejsavbaktériumok oxigéntől elzárt környezetben elkezdik lebontani a cukrot és a keményítőt.  A kémiai folyamatot tejsavas erjedésnek nevezzük és fő végterméke mi más lehetne mint a tejsav. Ennek a tejsavnak köszönhetően olyan környezet alakul ki  amely meggátolja egyéb, az élelmiszer romlását, rothadását okozó más mikroorganizmusok  túlélését  és a káposztánk -vagy egyéb fermentált élelmiszereink-máris tartósítva vannak.

Akkor tartósítottuk a káposztánkat de itt nem ér véget a történet. A savanyú (fermentált) káposzta még sok más előnnyel is rendelkezik.

-Egy csésze savanyú káposzta 4,1 gramm rostot tartalmaz ami a napi rostszükséglet 27%-a. Ami még említendő a 2 milligramm vas, 21 milligramm C-vitamin, 19 mikrogramm K-vitamin. A rostokról már többször volt szó, csökkentik a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek kockázatát valamint a koleszterin szintet. A hasznos baktériumok amelyek  segítenek az élelmiszert fermentálni egyszersmind  le is bontják az élelmiszereket. Ehhez a lebontáshoz olyan enzimeket használnak  amelyek az ember szervezetében nincsenek. Így ezek az ételek az emberek számára könnyebben emészthetővé válnak.

-A fermentált élelmiszerek  probiotikumokat biztosítanak számunkra. A bennük levő tejsavbaktériumok javítják az immunrendszer működését, a bél egészségét, segítenek  az antibiotikum okozta hasmenés gyógyításában .Egy kis káposztalé és nincs szükség kapszulára, probiotikus joghurtra meg egyebekre.

-A keresztesvirágú zöldségek a káposzta a brokkoli és társaik különleges vegyületeket tartalmaznak  amelyek csökkentik a különböző rákok kockázatát. A fermentációs folyamat során ezek az anyagok nem károsodnak .

Más népek szintén feltalálták a saját ” egészségvédő savanyú káposztájukat” amelyek persze nem káposztából vannak. A koreai kimcsi az ahány ház annyi szokás alapján mindenféle zöldségből készülhet, vagy a japán miso ami szójababból készül.

És még egy megjegyzés:sajnos  hiába a sok jótékony baktérium , a főzés nem tesz jót nekik.

Forrás:  Healthy eating

A témával kapcsolatban ez is érdekelheti: Azok vagyunk amit megeszünk! Egy tökéletes orvosság:savanyú káposzta kizárólag házilag készítve!