143 éve született a Kalmopyrin megalkotója

A modern hazai gyógyszeripar megteremtője, Richter Gedeon 1872. szeptember 23-án született a Heves megyei Ecséden. A XX. század elején az elsők között ismerte fel hazánkban, hogy a gyógyszertári gyógyszerkészítés ideje lejárt, és csak a nagyüzemi gyógyszergyártásnak van jövője.

Középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte, gyógyszerészoklevelét 1895-ben a budapesti Tudományegyetemen szerezte meg kitűnő minősítéssel. 1897-ben külföldre utazott, és több nagy, főként német, olasz, angol és francia gyógyszertárban, gyógyszervegyészeti laboratóriumban és gyógyszergyárban tanulmányozta a nagyipari gyógyszergyártás elméleti és gyakorlati módszereit.  Tanulmányútja során figyelt fel az akkoriban kibontakozó hormonkutatásra és az új organo- és kemoterápiás gyógyszerekre.

richter

Richter Gedeon

Hazatérve, 1901-ben, atyai örökségéből megvásárolta Budapesten az Üllői út és a Márton utca sarkán a – ma is meglevő – Sashoz címzett patikát, ahol gyógyszervegyészeti laboratóriumot rendezett be, és állati szervekből ún. organoterápiás gyógyszereket állított elő. Ez a tevékenység nemzetközi viszonylatban is úttörőnek számított, mert akkoriban a külföldi gyárak kizárólag növényi kivonatokból állították elő készítményeiket.

Richter első organoterápiás készítményét, a vérnyomást növelő mellékvesekéreg-hormon kivonatát, a Tonogen suprarenalét még ma is használják a gyógyászatban. Richter még abban az évben két másik, belső elválasztású hormont tartalmazó szert is előállított: a pajzsmirigy hatóanyagát tartalmazó Thyrecidát és a petefészek hatóanyagát tartalmazó Ovarium nevű készítményt.

Richter készítményei iránt annyira megnőtt az érdeklődés, hogy az igényeket az Üllői úti Sas-patika gyógyszervegyészeti üzeme nem tudta kielégíteni. Ezért 1907-ben Kőbányán, a X. kerületi Cserkesz utcában egy év alatt felépítette az első korszerű hazai gyógyszergyárat. Az agyalapi mirigy hátsó lebenyének – a hipofízisnek – a kivonatát tartalmazó, anyaméh-összehúzó hatású hormonális készítménye, a Glanduitrin már az új gyárban készült.

Az irányításával működő gyár gyorsan fejlődött, termelési profilja egyre bővült. Richter számos növényi kivonat gyártási eljárását és az ahhoz szükséges berendezések leírását szerezte meg külföldi szakértők bevonásával, és kiterjedt fejlesztési együttműködéseket kötött. 1912-ben előállította az első tisztított digitáliszkivonatot (Adigan). Ugyanebben az évben sikerült a hidrogén-peroxidot karbamiddal tartósítani, ez volt a gyár első szintetikus készítménye. A szilárd vegyület hamarosan Hyperol néven közismert, hatékony fertőtlenítő szer lett. A Bayer Gyógyszergyár híres, 1898-ban forgalomba hozott Aspirin tablettájának mellékhatásait kiküszöbölendő 1911-ben előállította az acetilsav legstabilabbnak tekinthető, vízoldékony sóját, a kálciumacetil-szalicilátot, amely Kalmopyrin néven máig az egyik legismertebb gyógyszer Magyarországon.

A Hormogland-Richter néven közismertté vált organoterápiás készítmények, a sztenderdizált növényi szerek (Adigan, Ergam) és az első szintetikus termékek (Hyperol, Kalmopyrin) megalapozták a cég hírnevét, és a gyárat hamarosan az élvonalbeli nemzetközi szállítók között tartották számon. A húszas években Richter Gedeon megszervezte az első hazai ipari biológiai laboratóriumot. A nemzetközi kutatással egy időben, 1941-ben itt állították elő az első szintetikus ösztrogént (Stilbestrol).

Richter a céget 1923-ban családi részvénytársasággá alakította, és saját külföldi kapcsolatait felhasználva hatékony exporttervet dolgozott ki. A Richter gyár termékei 1912-től megjelentek Németországban, Hollandiában, Olaszországban, Dániában, Svédországban, Norvégiában, Svájcban és Ázsiában, 1910-ben már képviselete működött Törökországban. A gyárnak az I. világháború kitörésekor már 24 gyógyszerszabadalma volt, a II. világháború elején öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett. Ezekben az években a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár az egyik legjobban szervezett és elismert magyar külkereskedelmi vállalat volt, a harmincas évek végén az Egyesült Izzó mellett ez volt hazánk legnagyobb exportáló vállalata.

Az Európába irányuló export növelését különböző gyógyszer-behozatali korlátozások, államközi szerződések fékezték, ezért Richter főként a tengerentúli piacok meghódítását tűzte ki célul. 1927-ben például utazó ügynökök járták be Indiát, Ausztráliát, Kínát, Japánt. 1924-1932 között több mint 50 Richter-képviselet létesült, az 1930-as években pedig az importellenes intézkedések kivédése érdekében a gyár számos leányvállalatot alapított, többek között Angliában, Mexikóban, Lengyelországban, Egyiptomban, Brazíliában.

A háború alatt még inkább elengedhetetlenné vált a nyersanyagok hazai előállítása. A Richter folytatta innovációs tevékenységét, 1939-1944 között 30 új készítménye került forgalomba. A háborús körülmények teremtette lakossági igények kielégítésére a Richter és a Dreher Sörgyár Paracelsus Rt. néven vegyes vállalatot hozott létre, amely a sörgyártás melléktermékeként keletkező sörélesztőt tápszerként hasznosította a Sertamin nevű készítményben.

A gyógyszeripari forgalom 1943-ig dinamikusan nőtt, ettől kezdve azonban alapanyaghiány vagy egyes exportpiacok elvesztése miatt a termelés fokozatosan csökkent. A gyárban egészen 1944-ig folyt termelés, ekkor azonban a hadiesemények ellehetetlenítették a munkát, és 1944 őszén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár alapítójának az életét a nyilasterror oltotta ki Budapesten, 1944. december 30-án.

1945 után az újjáépült Richter gyár hatalmas vállalattá fejlődött, és Kőbányai Gyógyszerárugyár néven működött. Öt kontinens 80 országába exportál gyógyszereket, állatgyógyászati készítményeket, takarmánykiegészítőket, ipari enzimeket, növényvédő szereket és bioaktív kozmetikumokat.

Richter Gedeon születésének 100. évfordulóján, 1972-ben Richter-emlékérmet alapítottak, és az Üllői úti volt Sas gyógyszertárat emléktáblával jelölték meg.

Forrás:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala http://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/richter-gedeon

Richter Gedeon. Wikipédia. http://hu.wikipedia.org/wiki/Richter_Gedeon

Bartus József: Richter Gedeon élete és munkássága. In: Gyógyszerészet, 1995. március, 219-220.p.