125 éves a budapesti mentőszolgálat-rövid történelem

(MTI) – Százhuszonöt éve, 1887. május 10-én indult els? ment?feladatának teljesítésére az akkor még épül? Bazilika el?tti bazársor el?l a Budapesti Önkéntes Ment? Egyesület (BÖME) lófogatú ment?kocsija. Hamarosan közmondássá vált a szervezet jelmondata: „Mindenkit érhet baleset!” Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:

Magyarországon már 1876-ban törvény mondta ki, hogy minden városban meg kell alakítani a ment?szolgálatot, ám végrehajtás híján a jogszabály írott malaszt maradt. Budapesten a baleseteknél továbbra is a rend?rség és a rend?rorvos nyújtott els?segélyt, majd hordszéken szállították a szerencsétlenül járt embert a legközelebbi kórházba, sokszor késedelmesen. Egy f?városi tisztiorvos, Kresz Géza kezdte szorgalmazni, hogy a betegek ellátása, miel?bbi kórházba szállítása érdekében hozzák létre a szervezett ment?szolgálatot. Kresz 1881-ben egy bécsi orvos-barátjával, Jaromir Mundyval Angliában tanulmányozta az ottani ment?szervezetek tevékenységét, és hazatérve mindketten elhatározták, hogy hasonló feladatot ellátó egyesületet alapítanak.
A bécsi orvos munkájának köszönhet?en a Wiener Freiwillige Rettunggesellschaft hamarosan meg is kezdte m?ködését, Kresznek azonban évekig kellett harcolnia a bürokráciával és a rend?rség féltékenységével. A f?város végül „beadta a derekát”: az els? beruházásra 300, lakbérre 600 és évi segélyként 4000 forintot szavazott meg a Kresz és társai által megalakított Budapesti Önkéntes Ment? Egyesület (BÖME) javára, amely az akkor épül? Bazilika melletti téren felhúzott üzletsor, a Lipót-templom-bazár 47. szám alatt négy sz?k üzlethelyiségben kezdte meg m?ködését. Az önkéntes ment?k feladatait a Kresz által összeállított szabályzat így határozta meg: „Els? segítséget nyújtani a balesetesnek, míg az orvos megérkezik, a beteget kórházba szállítani, az els? segélynyújtást a közönséggel megismertetni, új ment?egyesületeket szorgalmazni, azok felállítását szorgalmazni és az els? segélynyújtás tudományát fejleszteni…”
A ment?k els? páciense egy dühöng? elmebeteg, a második egy rohamban fetreng? epilepsziás volt. Az els? hónapban 56, az 1887-es alakuló év decemberében már 373 volt az esetek száma. Általában még hordszékkel vagy hordággyal vonultak ki az önkéntes ment?k, de rendelkeztek ment?szekrényes lovas kocsival és egy orvosi m?szerekkel felszerelt „Landauer” betegszállító kocsival is. Az els? kocsit a bécsi kollégák ajándékoztak, akik sokszor személyesen is részt vettek a budapesti ment?szolgálat ellátásában.
A mentésre szoruló esetek száma folyamatosan növekedett, ami további támogatásra ösztönözte a f?várost, amely hozzájárult, hogy a BÖME a mai Bajcsy-Zsilinszky út 16. számú ház els? emeletén három szobát bérelhessen. A közgy?lés 57 ezer forintot is megszavazott arra a célra, hogy a szervezet a mai Markó utcában egy kétemeletes székházat építhessen. Ez 1890-re el is készült, de mivel hamarosan sz?knek bizonyult, már 1898-ra új szárnnyal kellett b?víteni. A BÖME társadalmi fontosságát ugyanakkor fényesen igazolta az 1892-es kolerajárvány elleni küzdelemben játszott szerepe.
A ment?k feladata évr?l évre b?vült: a mentések mellett tanfolyamokat tartottak, kiterjesztették szervez? munkájukat vidéki nagyvárosokra, megindult a Ment?k lapja cím? szakfolyóiratuk. Az els? gépkocsit 1902-ben kapta meg az egyesület, de az els? világháborúig gyakorlatilag lovas kocsik szolgáltak ment?járm?ként. A gépkocsira való teljes átállás 1926-ban történt meg: Steyr, Minerva, Renault és hazai gyártmányú Magosix kocsikat szereltek fel és alakítottak át zöld szín?re festett, piros zászlós ment?vé.
A BÖME természetbeni és pénzadományok, alapítványok, hagyatékok, el?adások, sorsjátékok, jótékony célú bálok és hagyománnyá vált (például szilveszteri) gy?jt?napok révén tartotta fenn magát, az állam és a f?város az összkiadásnak csak a 15-20 százalékát tudta fedezni. Változás csak a második világháború után következett be: 1948. május 10-én a Budapesti Önkéntes Ment? Egyesületet összevonták az ugyancsak társadalmi alapon m?köd? vidéki ment?egyesületek 1926-ban alakult szervezetével, a Vármegyék és Városok Országos Ment?egyesületével. Ezzel létrejött az Országos Ment?szolgálat, és a mentés Magyarországon állami feladattá vált