Évente 25 ezer ember hal meg Európában, a társadalmi kárt másfél milliárd euróra teszik
Külön fejezetet szentel az antibiotikum rezisztenciának az az összefoglaló, amely a Davosban 2013. január 23. és 27. között megrendezett Világgazdasági Fórum éves találkozójára készült el. A globális fenyegetésekr?l szóló dokumentum kiemeli: az antibiotikumok helytelen alkalmazása akár oda is elvezethet, hogy egyes bakteriális fert?zésekre a jöv?ben egészen egyszer?en nem lesz gyógyszer.
Több egyetem és magáncég közrem?ködésével készül el évr?l-évre a jöv? fenyegetéseit feltérképez? tanulmány. A dokumentum gazdasági, környezeti, geopolitikai, társadalmi és technológiai folyamatokat egyaránt vizsgál. A 2013-as davosi Világgazdasági Fórumra elkészült összefoglaló külön fejezetben részletezi azokat az egészségügyi kockázatokat, amelyek az emberek indokolatlan biztonságérzetére vezethet?k vissza. Olyan tényez?ket említ, mint az új élettudományi felfedezések el?re nem látható következményei, a krónikus megbetegedések emelked? száma, az új világjárványok kialakulásának esélye és az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta veszély.
Az emberiség számára a különböz? járványos megbetegedések folyamatos fenyegetést jelentenek – emeli ki a Világgazdasági Fórum számára készült összefoglaló. A globális járványügyi biztonság megteremtése érdekében tett lépéseknek köszönhet?en a különböz? járványok ma már sokkal kevesebb halálesetet okoznak. A korszer? gyógyszerek megjelenésével, a kutatások fejl?désével újabb és újabb betegségek kezelhet?k. Vajon mindez elég okot ad-e arra, hogy abban bízzunk: a tudomány majd mindig megment minket? – teszi fel a kérdést a dokumentum.
Az elemzés szerint az emberek indokolatlan biztonságérzete szempontjából az antibiotikum rezisztencia jelenti a legnagyobb kockázatot. Az emberek többsége természetesnek veszi, hogy az antibiotikumok bármikor rendelkezésre állnak, amikor csak szükség van azokra. Csakhogy ez hamarosan a múlté lehet. Minden egyes antibiotikum adaggal er?sebb lesz az a néhány baktérium, amelyik már ellenállóvá vált az adott szerrel szemben. Minél speciálisabb a kérdéses gyógyszer, annál hamarabb jelennek meg és szaporodnak az arra rezisztens baktériumok is – hangsúlyozza a tanulmány.
Annak ellenére, hogy napjainkban is számos új készítmény kifejlesztése van folyamatban, szakért?k arra figyelmeztetnek, évtizedekkel vagyunk elmaradva a korábbi felfedezések ütemét?l. Ennél is aggasztóbb, hogy bizonyos újonnan megjelent halálos baktériumok – a kialakult rezisztenciájuk miatt – sokszor már a leger?sebb rendelkezésre álló antibiotikumokra (az ún. karbapenemekre) sem reagálnak. Ezeknek az új fert?zéseknek a halálozási aránya akár 50%-os lehet. Ráadásul kilátásban sincs olyan gyógyszerkutatás, ami erre megoldást adna. Mindez oda vezethet, hogy a jöv?ben a legáltalánosabb fert?z? megbetegedésekre sem lesz gyógyszer.
Az antibiotikum rezisztencia a rossz közegészségügyi állapotok miatt éppen a legszegényebb országokban okozhatja a legnagyobb problémát. Érdemes megemlíteni azt a tényt is, hogy még a legfejlettebb országokban is alig akad olyan ember, akinek élete során ne lenne szüksége ilyen gyógyszerekre. Európában évente 25 ezer ember hal meg olyan kórházi fert?zés következtében, amit az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okoznak. Az antibiotikum rezisztencia a kontinensen 600 millió kiesett munkanapért felel?s, társadalmi kára pedig 1,5 milliárd euróra tehet?.
Antibiotikumokra nem csak a klasszikus gyógyító tevékenységben van szükség. Fert?zések megel?zésére, szervátültetések során, a koraszülött-ellátásban ugyanúgy alkalmazzák a készítményeket, mint az állatgyógyászatban. Túlzott felhasználásuk oka egyfel?l, hogy sokszor kifejezetten a betegek kérik meg orvosukat: írjanak fel nekik antibiotikumot. Az is el?fordul, hogy maguk az orvosok próbálkoznak a különféle készítményekkel, abban bízva, hogy valamelyik használ majd. Emellett a világon sok olyan ország is van, ahol eleve nem szükséges orvosi rendelvény az antibiotikumok megvásárlásához. Így az „öngyógyító” betegek is kiveszik részüket a felel?tlen felhasználásból. Szintén tipikus probléma, hogy az orvos által felírt gyógyszer szedését a teljes kúra vége el?tt abbahagyják, és az is, hogy az esetleges maradékkal egy kés?bb jelentkez? megbetegedést próbálnak meg házilag gyógyítani. A szakért?i anyag szerint további gondot jelent, hogy az állattartás során is indokolatlanul sok antibiotikumot használnak fel.
Eközben a gyártók számára nem feltétlenül éri meg újabb készítmények fejlesztésébe fogni, hiszen jövedelmez?bbek az olyan gyógyszerek, amelyeket rendszeresen kell szedni például magas vérnyomásra vagy cukorbetegség kezelésére. Az Európai Unió éppen ennek a problémának a leküzdésére indított el egy 2 milliárd eurós kezdeményezést. Emellett folyamatos ismeretterjesztésre is szükség van ahhoz, hogy az emberek tudják: a felel?tlen antibiotikum használat súlyos következményekhez vezet. Alapvet? tudni például, hogy az influenza ellen hatástalanok az antibiotikumok. Fontos az is, hogy a bízzuk az orvosra a döntést, és ne kérjünk t?le „mindenáron” antibiotikumot. Tartsuk be az orvos által rendelt kúrát, a korábban fel nem használt készítményeket pedig vigyük vissza a gyógyszertárba és ne kezdjünk öngyógyításba a megmaradt antibiotikum beszedésével.
A Világgazdasági Fórum számára készült jelentés rámutat: csak nemzetközi összefogással oldható meg az antibiotikum rezisztens baktériumok világméret? terjedése – erre hívják fel a legmagasabb szint? döntéshozók figyelmét.