Vérehulló fecskefű: gyógyír vagy méreg?

Szemölcsirtásra küls?leg tökéletes, azonban frissen mérgez?, szárítva pedig nagyobb mennyiségben légzésbénító

A szép kis sárga virágú növény görög eredet?, költ?i nevet kapott: a Chelidonium jelentése ’fecske’, a növény és a madár megjelenése a tavasz beköszöntét jelzi. A növény bármely részét megtörve, azonnal kibuggyan narancssárga tejnedve, innen kapta a népi ’vérehulló’ elnevezést. A mákfélék családjába tartozó, lágyszárú, többéves, szelíd megjelenés? növényt régóta használják a tradicionális gyógyászatban. Bizonyított hatékonysága miatt a modern fitoterápia és a gyógyszeripar számára fontos alapanyagot szolgáltat. Tejnedvében található er?s hatású alkaloidjainak egy része azonban rendkívül veszélyes lehet, ezért házi szerként (pl. tea) nem fogyasztható!
A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán m?köd? Gyógy– és Aromanövények Tanszék kutatói a Traditional and wild projekt (http://traditionalandwild.eu/hu/) keretében többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, valamint az egyes növények hatóanyag-tartalmát vizsgálják. Kutatásaik tükrében lássuk, mit érdemes tudni a vérehulló fecskef?r?l!

Mi mindenre jó a vérehulló fecskef??

A népgyógyászatban a fecskef? legendás gyógyírnek számított szürkehályogra. Tejnedvét a látás élesítésére, és a nyálkás hártyával bevont szemgolyó tisztítására használták. A narancssárga nedvvel szemölcsöt, tyúkszemet, övsömört, ótvart, ekcémát kezelnek. Bels?leg alkalmazva a vérehulló fecskef? vérnyomáscsökkent?, hashajtó hatása ismert, s?t szív- és érrendszeri zavarok, érelmeszesedés valamint gyomorbántalmak és nyombélfekély kezelésére is használták. A tapasztalt mellékhatásokról azonban sajnos nem maradt fenn használható információ, pedig a mai fejlett kémiai-analitikai vizsgálatok eredményeképpen ismert, hogy hatóanyagai nagyon er?s hatásúak, nem megfelel? alkalmazás esetén rendkívül veszélyesek.
Ma éppen – bár sok népszer?sít? irodalom ennek ellenkez?jét vallja – a növényt háziszerként nem ajánljuk. Házi feldolgozáskor a módszer és a dózis nem ellen?rizhet? megfelel?en. Fontos termékeket készít azonban a növény virágzó föld feletti hajtásából és gyökeréb?l a gyógyszeripar. A gyökér tartalmaz legnagyobb mennyiségben alkaloidokat, amelyek közül a kelidonin fájdalomcsillapító, a simaizmok görcsét oldja. Berberin nev? alkaloidja fokozza az epekiválasztást, ezért epehajtó készítményekben találkozhatunk vele. A növény kivonatait k?képz?déssel és gyulladással együtt járó epegörcsök esetén is használják. A legújabb kutatások során azonban több esetben megfigyelték, hogy a növény alkalmazása az epehólyag nem megfelel? állapota esetén májkárosodást eredményezhet, ezért érdemes orvos véleményét kérni.
Küls?leg alkalmazva, a kivonatának antivirális hatását els?sorban herpesz és influenza vírusok ellen igazolták. Antibakteriális hatása is bizonyított, ezért fert?tlenít? hatású fogkrém és szájvíz alkotórésze. Ezen hatások valószín?leg a növényben fellelhet? flavonoidoknak és fenolsavaknak is köszönhet?k.
A növényb?l készült tinktúrák ásványi anyag tartalma (Ca, Fe, Mg stb.) a terápiás hatást növelheti.
Mostanában a fecskef? a rákkutatásban is szerepet játszik. Klinikai kísérletekben a leukémiás sejtek burjánzását gátolta, ez azonban még rendkívül messze van attól, hogy rákellenes vagy azt megel?z? szernek tekinthetnénk.

Hol találkozhatunk a fecskef?vel?

A faj Európa és Ázsia mérsékelt övi területén általánosan elterjedt. Kerítések, utak, falak, omladékok mentén, erd?k szélein, akácosokban, parlagokon, kertekben gyomként el?forduló gyógynövény. Magjain olajat tartalmazó fehér, duzzadt kinövés található, ami vonzza a hangyákat, így azok a növény elterjesztésében fontos szerepet játszanak.
Mikor és hogyan gy?jthet??
A vérehulló fecskef? Magyarország legnagyobb mennyiségben gy?jtött gyógynövényfajai között szerepel. A növény föld feletti részeit (a fels? 20-30 cm-es hajtásrészeket a szár vastagabb részei nélkül) teljes virágzáskor gy?jtik. Vegetációs ideje hosszú, májustól a fagyok beálltáig folyamatosan virágzik. Gyökereit a gyöktörzzsel együtt kés? ?sszel vagy kora tavasszal szedik. Több országban kísérleti termesztése folyik, hogy a gyógyszeripari alapanyag megfelel? mennyiségben és min?ségben biztosítható legyen. A magas kelidonin-tartalomra nemesített lengyel ’Cynober’ nev? fajtája is ismert.
Saját célra való felhasználása megengedett vagy nem?
Saját felhasználásra ne gy?jtsük! Ugyan nagyon gyakori, nem védett, ismert növény, de frissen mérgez?, szárítva pedig nagyobb mennyiségben légzésbénító hatású. Er?s hatóanyagai miatt bels?leg készítmények formájában, csak szakember el?írására használható.
Küls?leg való alkalmazása pl. szemölcsök irtására azonban lehetséges, ami vírusöl? hatásán alapszik. A friss növény hajtását vagy levelét megtörjük, a tejnedvet rácsepegtetjük a szemölcsre. Ezt naponta 2-3x megtehetjük. A szemölcs el?ször összezsugorodik, majd leszárad, végül 10 nap után, de legkés?bb egy hónapon belül elt?nik. Vigyázzunk, mert a maró tejnedv az egészséges b?rt irritálhatja.

Háttérinformáció:
Az adatok, információk forrása a Corvinus Egyetem Kertészettudományi karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke. Az adatokat a tanszék munkatársai tudományos igényességgel állították össze. Az információk begy?jtését és a háttérkutatásokat a Central Europe program keretében, az ERDF társfinanszírozásával folyó Traditional and Wild projekt biztosítja. A projekt az Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.
www.traditionalandwild.eu/hu