A csírákat – amelyeket „életer?t” hordozó magokként is emlegetnek – már ?sid?k óta tisztelet övezi. A kicsírázott mag rendkívül tápláló és értékes élelem, különösen télen és kora tavasszal van fontos szerepe, amikor kevés a friss, vitaminban gazdag zöldségféle. Ennek ellenére a csíranövény egész évben kiváló kiegészít?je mindennapi étkezésünknek.

A leggyakrabban fogyasztott és felhasznált étkezési csírákat mutatjuk be. A pázsitf?félék családjába tartozók közül a búza-, az árpa- és a rozs-, a hüvelyesek közül a szójabab-, a mungóbab- és a lucerna-, a fészkesek családjából a napraforgómag-, a keser?f?félékb?l a hajdina-, a keresztesvirágúak közül a brokkoli- és a retek-, míg a hagymafélék családjából a hagymacsírát.

Búza (Triticum aestivum L.) (Poaceae család, pázsitf?félék családja)

A csíráztatásban jártas fogyasztók az egyik legfinomabb csíráztatott magnak tartják. Több ezer éves tapasztalat alapján bizonyos keleti orvostudományok szerint egyedülálló hatást gyakorol a szervezetre, ezért felhasználása is igen sokrét?.

• A búzacsíra kiemelked? B-vitamin- (B2- és B5-vitamin, nikotinsavamid), E-vitamin-, vas-, foszfor-, magnézium-, cink-, szelén- és krómforrás.
• Daganatos betegségek megel?zésében és kezelésében is jó eredményeket értek el a csíra, illetve a búzaf? levének fogyasztásával . A benne lev? enzimek gátolják a rosszindulatú sejtburjánzást, emellett er?s immunmoduláló hatásúak. Ennek köszönhet?en szájon át szedhet? tabletták alapanyagául is szolgál (például: Avemar, Flavin7 Búzacsíra-kapszula).
• Nagy krómtartalmának köszönhet?en jótékonyan hat a szív és a vese m?ködésére.
• Általános gyulladáscsökkent?, baktériumöl? hatású, er?síti az idegrendszert, valamint a máj méreganyag-kiválasztó m?ködésében is kiemelked? szerepet tölt be.

Árpa (Hordeum vulgare L.) (Poaceae család, pá- zsitf?félék családja)

A görögöknél kultikus szerepet töltött be, gyakran használt növényként jelent meg a gasztronómiájukban.

• Jellemz? vitamintartalma: B1-, B2-, C- és E- vitamin, nikotinsavamid, ásványianyag-tartalmát tekintve gazdag vasban, foszforban, cinkben és magnéziumban.
• A néphagyomány szerint lázas állapotban csökkenti a testh?mérsékletet, illetve árpanyák formájában bélbetegségek kezelésére is hatásos .

Rozs (Secale cereale L.) (Poaceae család, pázsitf?félék családja)

Jellemz? anyagai között említhetjük a B1-, B2- és E-vitamint, a nikotinsavamidot, a magnéziumot, a foszfort, a fluort és a vasat. Felhasználása igen sokrét?. Csíráját salátaként, levesekhez adva, köretként, illetve kenyerek készítésekor is felhasználhatjuk. E-vitamin-tartalma révén kozmetikai készítmények alapanyagául is szolgál.

Szójabab (Glycine soja L.) (Fabaceae család, pillangósvirágúak családja)

A szójababot évezredek óta nagy becsben tartják a távolkeleti emberek. Egyike ama kevés növényi fehérjeforrásnak, amely a szervezet számára esszenciális aminosavakat is tartalmaz.

• A szójababcsírának kiemelked? az A-, B1-, B2-, B3-, C-, E- U- és K-vitamin-, valamint ásványi anyagok közül a vas-, a kalcium-, a cink-, a kálium-, a foszfor-, a magnézium-, a réz- és a mangántartalma.
• Fogyasztása cukorbetegeknek, magas vérnyomásban és érelmeszesedésben szenved?knek ajánlott és er?síti az emészt?rendszert.

Mungóbab (Phaseolus vulgaris L.) (Fabaceae család, pillangósvirágúak családja)

Nálunk ismeretlen babféle, Kínában azonban az egyik leggyakrabban csíráztatott hüvelyes. Csíráztatása egyszer?, alig igényel különösebb figyelmet.

• Csírája jó min?ség? fehérjét tartalmaz, továbbá gazdag B- és C-vitaminban, vasban és káliumban.
• Felhasználása sokrét?, levesekhez, salátákhoz, szendvicsekhez vagy csírapástétom készítéséhez is ajánlott.
• A babfélék csírái jó hatásúak az emészt?rendszerre. Hozzájárulnak a máj és a vese méregtelenít? m?ködéséhez, csökkentik a koleszterinszintet, szabályozzák az inzulintermelést, valamint serkentik a megfelel? nyirokáramlást.
• Nagy rosttartalmuk el?segíti a napi szükséglet fedezését, segítve ezzel a bélmozgást.

Lucerna (Medicago sativa L.) (Fabaceae család, pillangósvirágúak családja)

A lucerna f?leg takarmánynövényként ismert, noha csíraként való fogyasztása a mindennapi táplálkozásunk értékes eleme lehetne. Vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag.

• Csírájában megtalálható vitaminok közül egyik legjelent?sebb a B12-vitamin, amely a növények közül csak kevésben fordul el?. Emellett A-, B2-, C-, D-, E- és K-vitamint, valamint vasat, foszfort és kalciumot is tartalmaz.
• A csírában szaponin van, amely feloldja a lerakódásokat az érfalakról, így hatékonyan kezelhet? és megel?zhet? vele az érsz?kület.
• Továbbá csökkenti a vércukorszintet, K-vitamin-tartalmának köszönhet?en megel?zi a vérrögök kialakulását, s a gyomor nyálkahártyáján véd?réteget létrehozva fejti ki jótékony hatását.
• Szoptató édesanyáknál serkenti a tej termel?dését.
• A hüvelyesek csíráinak fogyasztásánál figyelembe kell venni, hogy nyersen tripszininhibitort, azaz emésztést gátló anyagot tartalmaznak változó mennyiségben, ezért fogyasztás el?tt a csírájukat 10–15 percig tartó f?zéssel h?kezelni kell.

Napraforgómag (Helianthus annuus L.) (Asteraceae család, fészkesek családja)

Csírájának fogyasztása kevésbé elterjedt. Gazdag A-, B-, C-, E- és F-vitaminban, s igen sok foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot, cinket és jódot tartalmaz.

• Nagy foszfor- és kalciumtartalma hozzájárul a csontok és a fogak felépítéséhez.
• Vastartalma segíti a vörösvérsejtképzést, míg jódtartalma a pajzsmirigym?ködésben játszik szerepet.
• Az ideg- és izomrendszer egészséges m?ködéséhez, illetve a máj méregtelenítéséhez is hozzájárul.

Hajdina (Fagopyrum esculentum Moench.) (Polygonaceae család, keser?f?félék családja)

A hajdina csírája rendkívül nagy beltartalmi és biológiai érték?, f?ként aminosav-, ásványianyag- és vitamintartalma figyelemre méltó.

• B- és C-vitaminban, foszforban, kalciumban, káliumban, rézben, magnéziumban és vasban gazdag táplálék.
• Jellemz?en nagy a lizintartalma.
• A hajdinában található rutinsav gyógyszerek alapanyagául is szolgál, ezért természetes gyógyszernek tekinthet?, amely növeli az érfal rugalmasságát.
• Szterintartalmának köszönhet?en csökkenti a koleszterinszintet, káliumtartalma segíti a vese m?ködését, emellett rendkívül jó hatású reuma, fülbetegségek és felfázá- sok kezelésében.
• Csíráját változatosan levesek, köretek és saláták formájában is fogyaszthatjuk.

Retek (Raphanus sativus L.) (Brassicaceae család, keresztesvirágúak családja)

A retek az egyiptomi Óbirodalomban közkedvelt zöldségfélének számított a fokhagyma és a vöröshagyma mellett. Csírájának er?s, jellegzetes íze van. Nem ajánlott egyszerre sokat fogyasztani bel?le.

• Kiemelked? a kálium-, az A- és a C-vitamin-tartalma.
• A retekcsíra a természetes antibiotikumok közé sorolható.
• Rendkívül hatékony a szervezet méregtelenít? folyamatainak támogatásában, s vérkeringést serkent? hatású.
• Serkenti a vizeletkiválasztó rendszer m?-ködését, így a húgyutak gyógyításában is kiváló.
• Megh?lés esetén hurutoldó, baktériumöl? hatású,
• segíti az emésztést, gyorsítja a bélperisztaltikát, emellett az epek? kialakulásának megakadályozására is ajánlott a fogyasztása.

Brokkoli (Brassica oleracea convar. botrytis var. italica Plenck) (Brassicaceae család, keresztesvirá- gúak családja)

Vegyületeiben a leger?sebb zöldségfélék közé tartozik. A kutatók felfedezték, hogy nagy mennyiségben tartalmaz szulforafánokat, amelyek bizonyítottan hatásosak a különböz? daganattípusok (f?leg vastagbéldaganat) keletkezésében szerepet játszó peroxid kiváltotta DNS-károsodás megel?zésre.

• A kutatások során bebizonyosodott, hogy a brokkoli csírája hússzor annyi szulforafánt tartalmaz, mint a kifejlett növény, ezért a brokkolicsírát már kiegészít? kezelésként, például Brokkolicsíra kapszula formájában alkalmazzák a daganatok gyógyításában.
• A brokkolicsíra nagy mennyiségben tartalmaz a szervezet számára szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.
• Széles kör? élettani hatásának köszönhet?en hozzájárul a vesek? kialakulásának megel?zéséhez, er?síti az agysejteket, növeli a HDL- és csökkenti az LDL-koleszterin-szintet, valamint a bels? elválasztású mirigyek m?ködésének támogatásával hozzájárul az immunrendszer er?sítéséhez is.

Hagyma (Allium cepa L.) (Alliaceae család, hagymafélék családja)

A világon számos hagymafajta létezik, de fogyasztás szempontjából csak kevésnek van jelent?sége. Hazánkban a legismertebb fajta a vöröshagyma. Csírájának er?s, jellegzetes hagymaíze van.

• Tápanyagai támogatják a sejtnövekedést.
• Természetes antibiotikum, nyálkaoldó allicintartalmának kö- szönhet?en hatásos a nátha kezelésében
• Tisztítja a b?rt, tágítja az ereket, támogatja a máj méregtelenítését, a nyirokkeringést és az epehólyag m?ködését, továbbá hat az inzulintermelésre is.
• Felhasználása széles kör?: levesek, saláták és szendvicsek hagymacsírával való ízesítése változatossá teheti ételeinket.

A csírákat nagy vitamin- (A-, B-, C-, E- és K-vitamin) és ásványianyag-tartalom (cink, vas, réz, magnézium, kalcium és kálium) jellemzi. Ezeken kívül számos enzimet is tartalmaznak. Olyan vegyületeket is kimutattak bennük, amelyek a rosszindulatú daganatok kialakulásának megel?zésében játszanak fontos szerepet. A csírák amellett, hogy jellegzetes tulajdonságúak, igen sokrét?en felhasználhatók. Számos magfélét csíráztathatunk, amelyek különböz? ízüknek köszönhet?en változatossá, különlegessé varázsolják ételeinket.

Szekeresné Szabó Szilvia tanársegéd

dr. Figler Mária egyetemi tanár

Forrás