Számtalanszor kiderült -az alvás fontos

Élet és halál kérdése lehet a m?t?ben, a harctéren vagy egy rend?rségi akció során a váratlan körülményekre való helyes reagálás, a döntéshozatalt azonban jelent?s mértékben megnehezíti a kialvatlanság, a krónikus alváshiány – ezt laboratóriumi vizsgálatokkal is igazolták amerikai pszichológusok, akik eredményeiket a Sleep szakfolyóirat májusi számában tették közzé.

 A döntéshozatal egy dinamikus folyamat, amelynek során az érintett személy a változó körülmények állandó figyelembevételével cselekszik – olvasható a ScienceDaily hírportálon.
A Washingtoni Állami Egyetem (WSU) kutatói els? ízben terveztek meg egy olyan laboratóriumi vizsgálatot, amelynek során szimulálni lehet, hogy a felhalmozott alvásadósság éles helyzetekben miként befolyásolja a döntéshozatalt, katasztrofális következményeket eredményezve.
Az alvásdeficit fizikai és mentális hatásait elemz? korábbi kutatások kimutatták, hogy a krónikus kialvatlanság ugyan koncentrációs zavarokat okozhat, ám laboratóriumi körülmények között úgy t?nt, hogy csak viszonylag kis mértékben befolyásolja a döntéshozatali képességeket.
„Jelent?s azonban az eltérés a laboratóriumi eredmények és a való élet között, ahol katasztrofális következményekkel járhatnak a kialvatlanság okozta rossz döntések” – magyarázta Paul Whitney, a WSY pszichológiaprofesszora.
A kialvatlan kezel?k számlájára írják egyebek között a csernobili atomer?m? 1986-os katasztrófáját vagy a Challenger ?rhajó szintén 1986-ban bekövetkezett tragédiáját.
„Az volt a célunk, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgáljuk a valós döntéshozatali mechanizmus f?bb elemeit” – fogalmazott Paul Whitney.
A vizsgálatban 26 egészséges feln?tt önkéntes vett részt, akik hat napot töltöttek a hotelszer?en kialakított laboratóriumban. A csoport egyik fele 62 órán át nem alhatott, míg a többiek pihenhettek, miközben viszonylag egyszer? kognitív feladatokat végeztettek velük. Számok sorozatát mutatták a résztvev?knek, akiknek 1 másodperc leforgása kellett eldönteniük, hogy azokat a pszichológusok el?zetesen az „elfogadható”, vagy a „nem elfogadható” kategóriába sorolták. A „jó” számok megjelenésekor meg kellett nyomniuk a gombot, és a helyes válaszokért virtuális pénzjutalom járt, míg a helyteleneket veszteségként könyvelték el. Egy id? után mind a két csoport tagjai megtanulták a helyes válaszokat. Amikor viszont megfordították a feladatot, és az önkénteseknek a „rossz” számokra kellett reagálniuk, a kialvatlan önkéntesek minden igyekezetük ellenére igen gyengén teljesítettek.
  „Adataink azt mutatják, hogy bármennyire is küzd valaki, hogy jó döntést hozzon, az alvásdeficit olyan változásokat idéz el? az agyában, amelyek lehetetlenné teszik, hogy helyesen reagáljon a változó körülményekre” – hangsúlyozzák a tanulmány szerz?i.

MTI