Secale cornutum-varjúköröm

Szent Antal tüze

A fájdalmas és sokszor halálos betegségben orbáncszerű kelések jelentek meg a beteg ágyékán, valamint a végtagjain. Égő fájdalom jelentkezett, extrém esetben pedig a lábak, valamint a kezek megfeketedtek és elhaltak. Az isten büntetésének tartott betegséget gyakran bizserkórnak is hívták, ugyanis a beteg baljós bizsergést érzett, s gyakran epilepsziaszerű görcsök is kínozták. A járványnak gondolt kórt Remete Szent Antallal hozták összefüggésbe, az “ellenszert” pedig abban látták, ha elzarándokolnak egy szerzetesrendhez, esetleg Egyiptomba, a remete sírjához. Az első nagyobb “járvány” 945-ben Párizsban tombolt.

Az időnként felbukkanó kór rejtélyére az 1770-1771-es megbetegedésekkor jöttek rá: a Szent Antal tüze valójában az ún. anyarozs-mérgezés (ergotizmus) volt, ami a nem kellően megtisztított rozsból készült ételek elfogyasztása következtében a szervezetbe bevitt alkaloidák miatt alakult ki. Az anyarozs (másik nevén varjúköröm) gyakorlatilag egy gabonaparazita, amely hidegebb és nedvesebb körülmények között az érett gabonakalászban a virágok helyén nő, 2-5 cm hosszú, görbült és fekete színű – ezért is kapta a varjúköröm nevet. A középkori szerzetesek között lényegesebben kevesebb megbetegedés alakult ki, ugyanis ők eltávolították a parazitát, s nem sütötték bele a fekete rozskenyérbe. Egyes afrikai országokban mind a ma napig előfordulnak ilyen jellegű mérgezéses megbetegedések.

mult-kor.hu

Mivel is állunk  szembe

Bár a gyógyszerészetben a drogot úgy hívjuk Secale cornutum (varjúköröm vagy anyarozs), azért nevezzük nevén a gombát amely ezt a betegséget okozza a növényeken, vagyis Claviceps purpurea. A fertőzés leggyakrabban a rozst támadja meg, de búzában, árpában és zabban is előfordul, és a  gabonaféléken kívül majdnem valamennyi pázsitfélében megjelenik. Ősszel a kalászban a fertőzött virágok helyén a 2–5 cm hosszú, görbült, fekete “varjúköröm” alakul ki, amely a gomba vegetatív képlete, ún. szkleróciuma. A fertőzés ritkán jelent problémát a száraz évszakokban, de a gombák fokozott  növekedése fordulhat elő nedves időszakokban. A drog Secale cornutum – anyarozs (maga a szklerócium) A szklerócium több mint száz biológiailag aktív vegyületet, elsősorban alkaloidokat tartalmaz, amelyek között toxikusak is vannak.

A gomba fő hatóanyagai, az indol-alkaloidok közé tartoznak. A vegyületek két fő csoportba oszthatók: a lizergsav-származékokéba (pl. ergopeptin, ergotamin, ergopeptámok) és a clavin-alkaloidokéba (pl. clavin, agroclavin, elymoclavin). Az alkaloidokon kívül az anyarozs még egy sor, különböző szerkezetű hatóanyagot tartalmaz, mint pl. kéntartalmú vegyületeket, különleges zsírsavakat, indolditerpéneket, antrakinon-karbonsavakat és pigmenteket, amelyeket ergochromoknak neveznek.

Vájtabb fülű olvasóink egy kábítószer nevét is felfedezni vélhetik az anyarozs alkaloidjai között. A lizergsav-származékok megnevezésre gondolok amelyek közül az egyikből név szerint az ergotaminból Albert Hofmann svájci vegyész szintetizált előszőr LSD-t (lizergsav-dietilamidot), bár maga sem tudta mi lesz a következmény.  Maga a szintézis már 1938-ban megtörtént, a hallucinogén hatásra csak később derült fény egy véletlen incidens során amikor maga a vegyész Hofmann kis mennyiséget fogyasztott belőle, és “rendkívüli formákat észlelt intenzív kaleidoszkópikus színekkel”. Három nappal később kissé nagyobb adagban  “ismerkedett” az LSD hatásával, s egyszersmind felfedezte a világnak az egyik legismertebb halucinogén anyagot.

A mérgezés tüneteit nagyon jól leírja a história. A görcsös típusban az érintettek általános görcsöket, és bizsergő érzést éreznek az izmokban, ugyanakkor az egész testre kiterjedő görcsök is előfordulhatnak. A gangrénás típusban  az érintett részek dagadtak és gyulladtak, erős égő fájdalmakkal. Az érintett terület elsődlegesen zsibbadt, fekete lett, majd zsugorodott, végül mumifikálódott és száraz lett majd leesett.

Az ergot származékokat tartalmazó gyógyszerek a vérkeringésre hatnak, és évtizedek óta alkalmazzák azokat a keringési problémákat érintő állapotok kezelésére. Bizonyos ergot származékokat olyan állapotok kezelésére alkalmaztak, amelyek általában idős betegeket érintenek, mint például a járás közben fájdalmat okozó perifériás artériás okklúzív betegség (PAOD, amikor a szervezet nagy artériái
elzáródnak) és a Raynaud-szindróma (amikor a vérkeringés elzáródik a végtagokban, általában a kézés lábujjakban), valamint a vérkeringési problémák miatt kialakuló látászavarok. Krónikus patológiás kognitív és neuroszenzoros zavar (memória- és érzésproblémák) kezelésére és a migrénes fejfájások megelőzésére is alkalmazták. Egyes EU tagállamokban bizonyos ergot származékokat egyéb javallatokban is engedélyezt beleértve az egyéb keringési zavarokat, a demencia kezelését (beleértve az Alzheimer-kórt) és az akut migrén kezelését. A gomba hatóanyagainak egy része vajúdást elősegítő, simaizom-összehúzó hatású. Ezeket elsősorban a centrális és periferiális vérzések csillapítására és a szülészeti gyakorlatban méhösszehúzó hatása miatt alkalmazzák.

Bár a modern orvoslás számos betegség esetén használta az anyarozs alkaloidok valamelyikét, vagy annak származékát, ma már az Európai Unió területén az Európai Gyógyszerügynökség ajánlását figyelembe véve a számos mellékhatás miatt csak korlátozott javallatokra alkalmazható.