Az utóbbi id?kben  sok szó esik a velünk él? baktériumokról, azok különböz? hatásairól az egészségre. Valószín?leg arról is mindenki hallott már,  hogy az antibiotikumok nemcsak a kórokozó baktériumokkal végeznek, de a jótékonyakkal is, tehát a gyorsabb gyógyulás érdekében jól tesszük, ha kiv?lr?l is segítjük a bélflóra regenerációját vagyis a legegyszer?bb megoldáshoz folyamodunk és probiotikumot szedünk.

Van azonban egy kifejezés amely csupán egy bet? erejéig különbözik a fenti jól ismertt?l: prebiotikum.

Vajon ismerjük-e ennek a szónak a jelentését. Jobban tennénk ha pontosan tudnánk mir?l van szó mert segítségével egy igen hatékony és egyszer? módszert kaphatunk sokféle egészségügyi problémánk megoldására.

Az élelmi rost kifejezést  1953-ban alkották meg, de a magas rosttartalmú étkezés el?nyeit már Hippokratész is megemlítette.

Az élelmi rost vagy más nevén “nyerstáplálék” megnevezés a növények ehet? részét takarja, mely nem tud megemészt?dni, illetve felszívódni a vékonybélben, így érintetlenül halad tovább a vastagbélbe. Ide tartoznak a poliszacharidok, melyek nem keményít?k (cellulóz, hemicellulóz, gumik, pektinek), oligoszacharidok (mint inulin), lignin, valamint a növényekhez kapcsolódó anyagok (mint a vaxok, szuberin). Az élelmi rost fogalom a keményít?knek egy emészthetetlen keményít? néven ismert fajtáját is magában foglalja (ezek a hüvelyesekben, részben ?rölt magokban és gabonákban, valamint néhány reggeli gabonapehelyben találhatóak), mivel ellenáll a vékonybél emészt?folyamatának és változatlanul jut a vastagbélbe.  (eufic.org)

A mostani elképzelés szerint az élelmi rostok fogyasztása csökkenti a nyugati típusú életmódot és diétát  folytató emberekben a szív és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség, valamint néhány típusú rák el?fordulását.

Most persze joggal kérdezheti bárki mi az összefüggés a cím és az eddig leírtak között.

Alapvet?en az, hogy minden prebiotikum élelmi rost, de ez fordítva nem igaz, vagyis nem minden élelmi rost prebiotikum.

Mire kell nekünk a prebiotikum

Ha nagyon leegyszer?síteném a dolgot azt mondanám arra, hogy etessük és egészségesen tartsuk a saját baktériumainkat, hogy aztán élvezhessük „tevékenységük” eredményét. Szerencsére nem egy koszton élünk vagyis ami számunkra emészthetetlen  az a bélbaktériumok számára  táptalaj. Ebb?l adódnak a problémák, ugyanis a nyugatí típusú táplálkozás nem veszi figyelembe azt, hogy nemcsak minket mint embert kellene ellátni megfelel?  táplálékkal, hanem nagyszer? és segít? lakóinkat is.

Vagyis a prebiotikum olyan nem emészthet? élelmiszerösszetev? amely szelektíven serkenti egy vagy korlátozott számú baktérium növekedését a vastagbélban, vagy  növeli azok aktivitását és ennek segítségével javítja a gazdaszervezet egészségét. Ez a definíció kés?bb egy kicsit finomodott avval, hogy most már nemcsak a vastagbélben, hanem az gasztrointesztinális rendszerben él? összes jótékony baktériumról szólt. Általában ezek a rostok a  bifidobaktérium  és laktobacillus népességre vannak különösen jó hatással.

A prebiotikum:

-ellenáll a gyomorsavnak és az emészt?enzimeknek vagyis nem emészt?dik meg és szívódik fel mint tápanyag

-a bélflóra baktériumai által azonban feldolgozható

-és szelektíven stimulálja azoknak a baktériumoknak a növekedését, vagy aktivitását amelyek potenciálisan összefüggenek az egészségünkkel és a jó közérzetünkkel

A prebiotikumok természetes módon fordulnak el? olyan élelmiszerekben, mint a póréhagyma, a spárga, a cikória, a csicsóka, a fokhagyma, hagyma, búza, zab, és a szójabab.

A étkezésben lev? megfelel? mennyiség? prebiotikumnak mérhet? pozitív hatásai vannak. Lássuk a lehetséges el?nyöket:

• csökkentik a fert?zések, vagy antibiotikum szedés által el?idézett hasmenés súlyosságát és id?tartamát. Az egyik legtipikusabb hasmenés az „utazók hasmenésének nevezett fert?zés súlyosságát is képes csökkenteni.
• gyulladásos bélbetegség esetén csökkentik a gyulladást és a tünetek súlyosságát
• véd? hatást fejtenek ki vastagbélrák esetén
• Fokozzák néhány  ásványi anyag biológiai hozzáférhet?ségét és felszívódását, beleértve a kalcium, magnézium, és esetleg a vas;
• Csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényez?it
• El?segítik a telítettség érzését és a fogyást,
• valószín?leg a csecsem?k korai táplálkozásában jelen lev? prebiotikus rostok megel?zik az allergia kialakulását

Prebiotikus rostokat nemcsak természetes élelmiszerek formájában vehetünk magunkhoz. Hozzáadják multivitaminokhoz, tápszerekhez, vagy probiotikummal kombinálják. Ezért érdemes megemlíteni néhány kiegészítésként  nagyon gyakran el?forduló prebiotikus rostot név szerint is :(anélkül hogy a kémiai háttérrel foglalkoznánk)

• inulin
• fruktooligoszacharidok (FOS)
• galaktooligoszacharidok (GOS )

Számos más természetes eredet? prebiotikum is létezik (szója oligoszacharidok, rezisztens keményít? ), ezeken kív?l azonban a kémiaia felépítés és egyéb tulajdonságok figyelembe vételével szintetikus úton is próbálnak prebiotikus tulajdonságokkal bíró rostokat el?állítani különösen Japánban (xilooligoszacharidok, pyrodextrin, isomaltát-oligoszacharidok, laktoszukróz, polidextróz laktulóz). Néhány termék ezek közül már forgalomban van annak ellenére, hogy csak in vitró kísérleteket végeztek velük.

Milyen növények gazdagok prebiotikus rostokban

 

Zöldségek	Csicsóka, cikória, fokhagyma, vöröshagyma, póréhagyma, mogyoróhagyma, újhagyma, spárga, cékla, édeskömény gumó, kukorica, kelkáposzta
Hüvelyesek	Csicseriborsó, lencse, vörös vesebab, zöldborsó, szójabab
Gyümölcs	Alma, nektarin, ?szibarack, datolyaszilva, tamarillo, görögdinnye, banán, grapefruit, gránátalma. Szárított gyümölcsök (pl. Datolya, füge)
Gabonák	Árpa, rozs, búzakorpa, zab
Diófélék és magvak	Kesudió, pisztácia
Más	Emberi anyatej

A legegyszer?bb módszer tehát amellyel életben és jó egészségben tarthatjuk  velünk él? jó baktériumainkat ha megfelel?en tápláljuk ?ket az étkezésben lev? prebiotikus rostok segítségével.