(MTI) – Az agy bels? „kábítószerér?l”, az úgynevezett endokannabinoidok szerepér?l a tanulásban, valamint a szorongás és az epilepszia kórfolyamataiban tartott el?adást kedden Freund Tamás Agy-díjas akadémikus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) igazgatója a Magyar Tudományos Akadémián.

A rendezvényre a magyar tudomány ünnepe (MTÜ) keretében került sor.
Freund Tamás bevezet?jében az agykéreg százmilliárd idegsejtjének az együttm?ködésér?l, kapcsolatteremt? képességér?l beszélt, amelyek kiterjedt hálózatokat alkotnak. Míg például egy májsejt legfeljebb 6-8 másikkal kerül közvetlen kapcsolatba, minden egyes neuron kiterjedt nyúlványrendszerének köszönhet?en tízezer, húszezer, vagy akár százezer idegsejttel alkot közös hálózatot.
„Egy idegsejt nyúlványainak az összhossza elérheti akár az egy kilométert” – jegyezte meg az akadémikus.
Ismertetése szerint használattól függ?en ezek a kapcsolódások képesek meger?södni, vagy gyengülni, a legelemibb emléknyom kialakulásához több millió, vagy akár több tízmillió idegsejt együttm?ködése szükséges, amelyek egyszerre sülnek ki és rögzítik az információt. M?ködésüket a gátlósejtek szinkronizálják, amelyek az agykérgi sejtek 10-20 százalékát teszik ki.
Freund Tamás kitért arra, hogy mindössze 10-15 éve fedezték fel az idegsejtek közötti kommunikáció új típusát, amelyben az endokannabinoidok játsszák a f?szerepet.
„Köztudott, hogy az agyra hat a marihuána aktív komponense, a kannabisz, ami, mint kiderült, azért lehetséges, mert az agyban endokannabinoidok termel?dnek. Ennek megfelel?en az agy rendelkezik e vegyületek érzékeléséhez szükséges receptorokkal. E vegyületek a jelfogókkal egyetemben az idegsejtek közötti kommunikáció egészen új formáját teszik lehet?vé” – mondta.
Magyarázata szerint az idegsejtek közötti kommunikáció eddig ismert mechanizmusa szerint az impulzust generáló neuron továbbítja az ingerületet. Itt viszont a fogadó idegsejt képes „visszaszólni” a küld?nek, hogy elég az impulzusokból. A rendszer felfedezése részben a KOKI kutatóinak nevéhez f?z?dik, akiknek sikerült lokalizálniuk az agyban a rendszer receptorait. Megállapították azt is, hogy mely területen és milyen sejttípusokhoz köt?dnek. Azt is kiderítették, hogyha ezeket aktiválják a kívülr?l bevitt marihuána hatóanyagával, vagy endokannabinoidokal, milyen mechanizmusok indulnak be és milyen neuronhálózatokat befolyásolnak, továbbá milyen betegségek kialakulásában játszanak szerepet.
A KOKI kutatóinak sikerült els?ként kimutatniuk, hogy a hibás visszajelzés szorongásos betegségek kialakulásában játszik szerepet. Freund Tamás azonban kiemelte, tévedés azt hinni, hogy a marihuána megoldás lehet a szorongás ellen. Míg az endokannabinoidok specifikusan, bizonyos terület receptoraira hatnak, a kannabisz az összes ilyen jelfogóra. Másrészt rontja az idegsejtek m?ködésének szinkronizáltságát, ennek következtében gyengül a memória és a tanulási képesség. Ezek a tünetek már a marihuána alkalmi fogyasztása után fellépnek, tartós füvezés pedig hosszú távon károsítja az információt kódoló sejtek együttm?ködését.
A KOKI kutatóinak azt is sikerült bebizonyítaniuk, hogy a kannabonoid-rendszer az epilepszia kialakulásában is szerepet játszik, hiszen károsodása esetén túlserkentés alakul ki, az impulzust gerjeszt? sejtek ugyanis nem kapnak negatív visszajelzést.
Mint Freund Tamás kiemelte, e hatásmechanizmusok megismerése új típusú megközelítést jelent a terápiában. Az intézet szabadalma alapján gyógynövényalapú új szorongásgátlót fejlesztettek ki. Ez ugyanolyan hatékony, mint a jelenleg használatos gyógyszerek, azok mellékhatásai nélkül. A készítmény táplálékkiegészít?ként már forgalomba került az Egyesült Államokban.