Gyermek- vagy tinédzserkor, tízórai vagy uzsonna, nyár vagy tél, valójában mindegy is, hol és mikor. Az alma az a gyümölcs, amely minden életkorban, élethelyzetben, id?- és napszakban aktuális: finom és egészséges, változatos formában fogyasztható hazai gyümölcs, melynek egészségvéd? és betegségmegel?z? hatása bizonyított. Nagy el?nye még, a többi hazai gyümölcs mellett, hogy nem idényszer?, hiszen ismerünk illatos, lédús vagy éppen kásás nyári almákat, de számtalan olyan fajta honos, amely a pincében pihentetve éri el Húsvétra kell? érettségét.

Minden életkorban, hiszen a csecsem? el?ször az almalével találkozik. Iskoláskorban pedig gondoskodó szül?kként szinte minden nap igyekszünk becsempészni egy-egy almát gyermekünk uzsonnás táskájába.Minden élethelyzetben, hiszen szívesen eszünk almát csak úgy, magában harsogva, ropogtatva, pusztán íze, zamata miatt. Emellett ugyanolyan élvezettel fogyasztjuk f?tt vagy sült húsok mellé, változatossá téve a megszokott menüsort. Egyre népszer?bb az akár almából is készíthet? chutney: ami édes, de nem lekvár, savanyú, de nem savanyúság, f?szeres, de nem ételízesít?. Nem olyan híg, mint egy mártás, darabos, nem pedig krémszer?, mint egy püré. Ez az indiai eredet? finomság a magyar konyhába is remekül beilleszthet? a megszokott mártások helyett, de kiegészítheti a hideg vagy meleg el?ételeket, sülteket. A népi gyógyászat és a hagyományos medicina „szerint” is az alma finom rosttartalma miatt számos emészt?rendszeri megbetegedésnél, például: epe, máj, gyomor, bélrendszeri elváltozásokban fogyasztható gyümölcs.  Szintén mindenki számára ismert almás finomsága a dióval, mézzel, fahéjjal töltött alma vagy a klasszikus, illatos – nagymamáink által tökélyre fejlesztett – almás piték. Szívesen eszünk almát tízóraira, ebéd vagy sportolás után, vagy éppen a buszhoz sietve, miközben csorog az almalé a szánkon, emiatt mi kissé szégyenl?sen zsebkend? után kutatva kotorászunk a táskánkban. Emellett sorolhatnánk mindazon (élet)korokat és (élet)helyzeteket, amikor almát eszünk, ropogtatunk, majszolunk, habzsolunk-abban a reményben hogy  a magyar fogyasztó ezt teszi.

Miel?tt az alma jótékony egészségvéd? és betegségmegel?z? szerepét a teljesség igénye nélkül összefoglaljuk,a következ?t mindenképp érdemes szem el?tt tartanunk:

A WHO 2004-es adatai alapján szerte a világon évente 1,7 millióan halnak meg azért, mert kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak. Ebben mi is rosszul állunk, mert csak a felét esszük az ajánlott mennyiségnek. Pedig az ajánlott napi fél kiló zöldség- és gyümölcsbevitel könnyen elérhet?, ha minden étkezés tartalmaz az említett két élelmiszercsoportból egy-egy „képvisel?t”. Ezzel többek között a daganatos megbetegedések, a kettes típusú cukorbetegség és az elhízás kockázata is csökkenthet?.

De térjünk vissza az almára…

Az alma, amellett hogy finom, még egészséges is. A gyógyszerek szedése természetesen nagyon sok esetben indokolt és elkerülhetetlen, azonban miért választanánk minden alkalommal a szintetikus pirulákat, ha a jóval szelídebb, természetes gyógymód is lehet gyógyír bajainkra.

Ilyen helyzetekbe „hívják segítségül” az emberek – persze sok más mellett – a gyümölcsöket és zöldségeket. Épp ezért döntünk az alma mellett is.

De mégis miért jó almát enni? Milyen bajokat tudunk orvosolni vele?

1. Nos, aki sokszor szenved hasmentést?l, egyen finomra reszelt almát. Hogy miért? Mert az élelmi rostok közül ilyenkor a vízben oldódó finom rost, a pektin, és a pektin tartalmú nyersanyagok javasolhatók, mint pl.: az alma. A meghámozott, nyers, finomra lereszelt alma pedig pektinben igen gazdag. Az alma mellett szól az is, hogy a benne található gyümölcssavak és B-vitamin is jótékonyan hatnak a belekre, segítik a tápanyagok felszívódását.

2. A puffadás, székrekedés és az ezzel járó kellemetlen tünetek megel?zésének és étrendi kezelésének legsarkalatosabb pontja a megfelel? mennyiség? rostfogyasztás. E mellett a vízben oldódó rostok – például a pektin – a bélben él? jótékony baktériumok számára energiaforrások, így hozzájárulnak a bélrendszer optimális immunm?ködéséhez is.

3. Sajnos már megszámolni is nehéz, hogy hány ember szenved szív- és érrendszeri megbetegedésekben, hány embernek van magas koleszterinszintje. Az alma ennek a megoldásában is jótékony hatású lehet, hiszen csökkenti a vér koleszterin szintjét, amely az erek meszesedéséhez vezethet. Az almában található pigmentfélét, a flavonoidot, már régóta úgy tartják számon, mint a szívbetegségek megel?zésének egyik eszközét. Jelent?s flavonoid féle a quercetin, melynek gazdag forrása többek között az áfonya, az almahéj, a zöld tea és a hagyma. Napi egy alma, egy kis fej hagyma, egy-két csésze zöld tea beiktatása az étrendbe már jelent?s mértékben csökkentheti a szívinfarktus kockázatát. A quercetin akkor fejti ki legjobban hatását, ha ehhez még C-vitamin is társul, amely szintén található az almában.

4. Igaz, ez nem mondható betegségnek, de elég frusztráló, ha kellemetlen a leheletünk. Az alma fogyasztása serkenti a nyáltermelést a szájban, amely véd?rétegként fonja körbe a fogakat, így gátolja a fogszuvasodás kialakulást, de csökkenti a szájban lév? baktériumok számát is, amelyek felszaporodva kellemetlenné tehetnék a leheletet. (Persze ez nem pótolja a fogmosást!)

5. Nem csak a gyógyításban, hanem betegségek megel?zésében is verhetetlen az alma. Vizsgálatok is bizonyították, hogy a rendszeres almabevitel megel?zi a vastagbéldaganat kialakulását.

6. Változó korban a hormonháztartás módosulásával a n?knél a gyulladásos megbetegedések és a szabadgyökök képz?dése megnövekszik, ami csonttömeg-vesztéssel jár együtt.  Viszont az almában lév? flavonoidok többek között gyulladáscsökkent? hatásúak, így szerepük lehet a csontritkulás elleni védekezésben.

7. Az alma természetes édességét a fruktóz adja, amely egyszer? cukor, de lassabban szívódik fel és emeli vércukorszintet, mint az édesítésre használt gyümölcscukor. Ennek oka, hogy a gyümölcs fogyasztásakor a fruktóz összekeveredik az alma rostanyagával, a pektinnel. Így szabályozza, stabilan tartja a vércukorszintet.

Mindemellett: az alma a legjobb nassolnivaló. Míg egy fél zacskó (100 gramm) chips vagy egy tábla tejcsokoládé több mint 500 kalóriát tartalmaz, addig ugyanennyi almában csak 30 kalória van és az alma zsírtartalma is csupán töredéke a burgonyaszirom és a csoki zsírtartalmának. S?t, az alma energiapótlásnak is kit?n?, mert a benne lév? gyümölcscukor könnyen felszívódik. Magas rosttartalma miatt viszont nem dobja meg hirtelen a vércukorszintet, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják.

Az alma héjával, egészben fogyasztva a legegészségesebb, hiszen így jut a legtöbb vitamin és ásványi anyag szervezetünkbe.

Forrás: egeszseg.hu

Alma csatni

“F?zz együtt három font [1359 g] felszeletelt almát, két font [906 g] cukrot és egy quart [946 ml] ecetet. Ha a dzsemhez hasonlóvá kezd válni, adj hozzá fél font [227 g] mazsolát, négy teáskanálnyi finomra vágott fokhagymát, két ev?kanál vékonyra szeletel zöld gyömbért, egy teáskanálnyi piros paprikát és egy uncia [28 g] mustármagot. Rövid ideig pároljuk, majd öntsük üvegbe és tegyük ki a napra. A hasonló módon készült sárgabarack chutney is finom, azzal a kiegészítéssel, hogy néhány uncia [28-84 g] blansírozott, darált sárgabarack magot is adjunk hozzá.”

A recept forrása