Egyéb elnevezései: közönséges levendula, keskenylevelű levendula, francia levendula, orvosi levendula, szagos levendula, valódi levendula,

Az ajakosvirágúak családjába tartozó, a Földközi-tenger mellékéről származó félcserje. Szára fél méternél magasabbra is megnő, elágazó. A levelek lándzsás alakúak, 2-3 cm hosszúak, szélük hátragöngyölődött, alul eleinte szürkésen molyhosak, később zöldek. A virágok szaggatott vékony álfüzérben állnak. A párta halványabb vagy sötétebb ibolyakék, a csésze liláskék.

Hatóanyag: pinén, kámfor, lavandin, cseranyag, szaponin, glikozid, kumarin,

Alkalmazás:
belsőleg:
– idegeskedésre,
– puffadásra,
– szélhajtásra,
– ideges eredetű szívpanaszokra,
– epetermelés serkentésére,
– epehajtásra,
– vizelethajtásra, (enyhe hatású)
– vérnyomáscsökkentésre, (enyhe hatású)

külsőleg:
– reumás panaszokra (szeszes bedörzsölőként),
– nyugtató fürdő,

Levendulaszesz készítése: 1 rész illóolajat oldunk 99 rész 70%-os alkoholban.

Levedulafürdő készítése: 75 g virágot vászonzacskóban 2-3 liter forró vízbe teszünk, 10 percig letakarva áztatjuk, majd kivesszük és ezzel a teával, kiegészítjük a fürdővizet.

Teájának elkészítése és adagolása: Fél evőkanál gyógynövényt leforrázunk 2 dl vízzel, 15 percig állni hagyjuk, szűrjük. Fogyasztása naponta kétszer étkezés után javasolt, emésztési zavarok esetén étkezés előtt fél órával.