Közös fellépést hirdettek európai orvosszervezetek a jobb egészségügyi körülményekért

(MTI) – Közös fellépést hirdettek az egészségügyi ellátás és a dolgozók körülményeinek javítása érdekében több millió európai orvost képviselő szakszervezetek – tájékoztatta Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke hétfőn az MTI-t, jelezve: ha enyhébb eszközökkel nem érnek célt, arra is készen állnak, hogy az országok egészségügyét megbénítsák.

   Mint elmondta, a magyar orvosok érdekeinek képviseletében a MOSZ elnökeként a hétvégén a bulgáriai Várnában részt vett a több mint egymillió alkalmazott orvost képviselő FEMS (európai orvosszakszervezetek szövetsége) illetve az AEMH (európai kórházi szakorvosok szakmai szervezete) közös munkaértekezletén, amelyen az uniós orvosszakszervezetek megfogalmazták közös felhívásukat az Európai Unió tagországainak kormányaihoz.
Bélteczki János arra is kitért, hogy a résztvevők egyúttal nagyrabecsülésüket fejezték ki a Visegrádi Karta tagszervezeteinek és biztosították a négy tagország (Magyarország, Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia) orvosszervezeteit fokozott támogatásukról, különös tekintettel az év második felére a négy országban egyszerre tervezett akcióra. Ennek első lépésében speciális továbbképzéseket szerveznek, hogy az orvosok jogaik és kötelezettségük ismeretében tudatos európai munkavállalókká váljanak, s ezáltal csökkenjen hátrányos helyzetük.
Bélteczki János közölte, ha az ehhez hasonló, enyhébb érdekérvényesítési eszközökkel nem érnek célt, és ha az orvosok foglalkoztatásában továbbra is az európai normákat súlyosan megszegő intézkedéseket tapasztalnak, akkor a szervezetek arra is készen állnak, hogy az országok egészségügyét megbénítsák, az orvosok tömegesen hagyhatnak fel a munkavégzéssel.
Az AEMH és a FEMS képviselői Várnában egyetértettek abban, az egészségügyi rendszerek minőségének fenntartása az összes EU-tagállamban megkívánja, hogy rendezett munkakörülményeket teremtsenek az európai kórházi orvosok számára.
Mint Bélteczki János elmondta, a közös felhívásban a szervezetek egyebek mellett azt követelik: a kórházakban fejlesszék a szakmai és technikai feltételeket, hogy azok az elfogadott, nemzetközi tudományosan kidolgozott normáknak megfeleljenek. Követelik továbbá, hogy garantálják az alkalmazott orvosok számára a szakképesítésüknek megfelelő jövedelmet: az alapbérük érje el az országos átlagjövedelem 2-3-szorosát, de minimum az Európai Unió országainak átlagos orvosbérét kapják meg.
Ezen felül a követelések között szerepel, hogy segítsék az orvosok szakmai és magánélete közötti kiegyensúlyozottabb életritmus kialakulását, illetve az, hogy a tagállamok nemzeti alaptörvényébe azonnali hatállyal teljes mértékben iktassák be a munkaidő-direktíváról szóló törvényt – tette hozzá a MOSZ elnöke.
Bélteczki János megjegyezte, hogy a magyar parlament előtt lévő egészségügyi salátatörvény is számos ponton tovább puhítja az európai munkaidő-direktívának korábban megfelelő szabályokat, sőt a rendelkezések bizonyos pontokban – mint fogalmazott – “határozottan és ordítóan” ellentmondanak az uniós szabályozásnak.
A MOSZ elnöke azt is elmondta, hogy az eredeti tervek szerint a 12 órát meghaladó munkavégzést kötelezően akarták megszabni. Ebből az egyeztetések után született meg az a javaslat, hogy havonta két alkalommal a munkáltató 24 órásra bővíthesse a 12 órás munkavégzést. Ezen felül a kötelező készenlétek számát négyről tízre emelték, a hagyományos munkarendben dolgozó orvosoknak pedig a munkavállaló szabja meg pihenőnapjait. Bélteczki János úgy fogalmazott: mindezek alapján nem tudják azt mondani a kollégáknak, hogy elégedettek lehetnek.
Hétfőn az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén is hosszas vita folyt az egészségügyi salátatörvény munkaidő-beosztást szabályozó passzusairól. Ezekhez több ellenzéki módosító indítványt is benyújtottak, de végül a bizottság többségi döntéssel valamennyit leszavazta.
Páva Hanna az egészségügyi ágazatvezetés helyettes államtitkára azt mondta: a tárca javaslata – mint azt korábban többször is leszögezték – az ügyeletek, készenlétek, önként vállalt túlmunka vonatkozásában csak egy-két helyen tartalmaz érdemi módosítást.
Gyenes Géza, a bizottság jobbikos alelnöke felháborodott azon, hogy Páva Hanna azt állította: az ágazat érdekeit védő szervezetek beleegyeztek abba, hogy a napi 12 órás munkaidőt a munkáltató egyoldalúan 24 órára bővíthesse. A jobbikos képviselő ugyanakkor megnyugtatónak nevezte a helyettes államtitkárnak a katasztrófahelyzetben történő egészségügyi ellátással kapcsolatban adott azon válaszát, amely szerint az egészségügyi dolgozók kirendelésének határidejét, illetve egyéb részletszabályokat egy külön végrehajtási rendeletben rendezni fogják.