A káposzta gyógyhatásai az emésztőrendszerre koncentrálódnak, de külsőleg is alkalmazható gyulladásokra és ízületi fájdalmakra.

A káposzta gyógyhatását már nagyon régóta használták a népi gyógyászatban. Belsőleg különféle emésztőrendszeri fekélyek, gyulladások esetén fogyasztották a nyers káposzta levét. A savanyított káposzta magas C-vitamin tartalmának köszönhetően télen védi szervezetünket a vírusok, baktériumok támadásai ellen. A savanyú káposztáról már a 18. századtól köztudott volt, hogy gyógyítja a skorbutot, aminek a legjellegzetesebb tünetei a fogíny vérzése és a fogínysorvadás, és sajnos jelenleg is népbetegség.

A káposztát külsőleg különféle gennyes fekélyek, izületi gyulladások, izületi fájdalmak, izületi duzzanatok kezelésére használták. A káposztában lévő hatóanyagok nyugtató, fertőtlenítő, hámosító tulajdonsággal bírnak, a gyulladt, ödémás, fekélyes helyeken alkalmazva pedig képes a felhalmozódott salakanyagokat a bőr pólusain keresztül a felszínre hozni és ott megkötni. Ezáltal egy komoly, helyi méregtelenítő hatással rendelkezik. A káposzta hatóanyagai a bőrön keresztül bejutva a problémás területre erős keringésjavító, gyulladáscsökkentő hatást váltanak ki. A káposztapakolás külsőleg az alábbi problémáknál alkalmazható: izületi gyulladás és fájdalmak, reuma, köszvény, zúzódások, ideggyulladás, gennyes fekélyek, lábszárfekély, égési sérülések, kelések, gyulladásos bőrbetegségek, vesegyulladás. A mellkasra helyezve köhögéscsillapító, az alhasra helyezve a nőgyógyászati gyulladásokra hasznos.

Íme egy egyszerű recept, ami a fentebb említett bajokra gyógyír lehet: A káposztát lereszeljük vagy aprítógépben összedaráljuk, a felesleges nedvességet kinyomjuk belőle. Elterítjük egy akkora vászonruhán vagy csomagolópapíron, amivel a kezelni kívánt felületet körbe tudjuk csavarni. Ezután felhelyezzük a pakolást a kívánt területre úgy, hogy a káposzta közvetlenül érintkezzen a bőrrel. Fóliával vagy folpackkal körbetekerjük, hogy a nedvesség ne tudjon elszivárogni, majd törölközővel becsavarjuk és fáslival rögzítjük éjszakára.

A törölköző melegen tartja a kezelt felületet, ezáltal a bőr pórusai kitágulnak és nagyobb mennyiségű salakanyagtól tudnak az izzadás útján megszabadulni. A káposztapakolást javasolt 2-4 héten keresztül minden este felrakni és reggel eltávolítani, vagy egészen addig alkalmazni, míg az adott problémától meg nem szabadulunk. Égési sérülésnél, bőrbetegségeknél, gennyes fekélyeknél 1-2 óránként szükséges cserélni a pakolást egészen addig, míg a nedvedzés meg nem szűnik és a hámosodás el nem kezdődik. Ez általában a pakolás hatására 1-5 nap alatt bekövetkezik.

Forrás: napidoktor.hu

Nos eddig a kipróbált népi bölcsesség és a recept, és a cikk itt véget is érne minden más esetben.Viszont ….. azért a kutatók szeretik tudni mi van a háttérben-mert mindennek van oka semmi sem csak úgy van- és fel is merült bennük a kérdés mi ez  a ” pakolgatás” csak úgy, talán tényleg használ?

Így aztán a Duisburg-Esseni Egyetem kutatói meg is tervezték a vizsgálatot összehasonlítandó a káposztapakolás hatékonyságát egy diclofenac  tartalmú géllel amely  szinte a legismertebb fájdalomcsillapító/gyulladáscsökkentő hatóanyag.

Káposztalevél -pakolás minden éjszaka /vagy  diclofenac gél 4 héten keresztül térdízületi fájdalommal élő betegek körében. 81 kiválasztott beteg akiket véletlenszerűen osztanak 3 csoportba: káposztás , diclofenakos, vagy marad az eredeti kezelés ahogy volt. A tapasztalatokról kérdőív segítségével számolnak majd be a betegek. Többek között arról mennyivel csökken a fájdalmuk intenzitása, mennyire áll helyre  a térd funkciója a mindennapi használat során, mennyire változik meg -javul- az életminőségük, hogy  változik a fájdalomérzetük nyomás hatására. A vizsgálatban nem vehetnek részt olyanok akiket  a legerősebb gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel kezeltek, esetleg hialuronsavas injekciót kaptak és van még néhány kizáró tényező. Eredmény még nincs hiszen a vizsgálat a kezdeti szakaszban van , az első eredmények majd másfél év múlva a kérdőívek kiértékelése után várhatóak.

Persze azért egy kicsit többet is  megtudhatunk a témáról ha nagyon körülnézünk.

A káposztafélék  ” kezében”  ( most eltekintve a többi aktív hatóanyag ismertetésétől) van egy vegyületcsoport  amelyet glukozinolátoknak nevezünk. Ahány féle káposzta, annyiféle glukozinolát. Ezekből a glukozinolátokból egy enzim hatására -myrozinaze-  izotiocianátok keletkeznek. Ez az enzim csak akkor szabadul ki  ha összetörjük a sejtek falát -tehát lereszeljük ,vagy felaprítjuk a káposztát-  és kb. 5-10 perc alatt végzi el áldásos átalakító munkáját . (Ehhez hasonló mechanizmusról már a fokhagyma esetében is hallhattunk .) Az izotiocianátoknak pedig már jól dokumentált gyulladáscsökkentő hatásuk van:

-megváltoztatják azoknak az üzenetküldő molekuláknak az aktivitását amelyek a test gyulladásos folyamataiban vesznek részt

-javítják a test méregtelenítő rendszereinek működését és ezzel  csökken a sejtek toxikus terheltsége.

Minden káposztafélében vannak polifenolok szintén gyulladáscsökkentő/ antioxidáns hatással, továbbá ha pakolásunkat nem zöld hanem vörös káposztából készítjük fokozhatjuk a hatást az antociánok  segítségével.

Akkor nézzük végig most ezzel a tudással a fenti leírást mit és miért csinálunk?

– aprítsuk fel, vagy reszeljük  le a káposztát – ki kell szabadítani a fogságból a myrozinaze enzimet  különben nem alakulnak át a glukozinolátok izotiocianátokká és elveszítjük a hatékony vegyületek sokaságát. (Láttam olyan káposztapakolás leírást ahol az ép káposztaleveleket borítják rá a fájó testrészre – nem éppen a leghatékonyabb módszer! )

– tekerjük körbe fóliával vagy folpakkal- a nedvesség hatására felázik a bőr felső rétege és a hatóanyagok könnyebben penetrálnak beljebb. Minden párakötésnek ez az alapszabálya.

-tartsuk melegen az egészet- melegben nemcsak a pórusok tágulnak ki  hanem az erek is, és megnő a terület  vérkeringése. Sokkal gyorsabban szállítódnak a dolgok ide-oda.

Aki ezek után próbálkozik csak a szabályok betartásával tegye- ( megjegyzem talán egy kis csípős paprikát is lehetne adni hozzá  a kapszaicin miatt de ez csak  a magánvéleményem) és másfél év múlva ha eszembe jut talán megkeresem a fent emlegetett vizsgálat kutatói szintű értékelését a NET-en és beszámolok róla.

dr. K. G.