? volt a párizsi egyetem els? n?i professzora, ? volt az els? Nobel-díjas n?, ? volt az els? tudós, aki több tudományágban, fizikából és kémiából is Nobel-díjat szerzett, a világ talán legismertebb tudósn?je Marie Curie.

Marie Curie, Sk?odowska néven 1867. november 7-én született az akkoriban orosz fennhatóság alá tartatozó Varsóban, egy tanár házaspár ötödik, legkisebb gyermekeként. Apja matematika-fizika szakos tanárként ateista nézeteket vallott, szintén tanár édesanyja ellenben hith? katolikus szellemben nevelte gyermekeit. Talán apja világnézete, és egyik n?vére, majd édesanyja korai halála miatt Marie kés?bb feladva katolikus hitét, ateista szabadgondolkodóként aposztrofálta magát.

A család a lengyel nemzeti felkelés során csaknem teljesen elvesztette vagyonát, ami jelent?sen megnehezítette a gyermekek kés?bbi érvényesülését. Mivel másképpen nem tudták volna megoldani továbbtanulásukat, Bronislawa n?vérével közösen úgy döntöttek, kölcsönösen finanszírozzák egymás tanuló éveit. Így míg n?vére Párizsban tanult, Marie magántanári állást vállalt, ám az egyik megbízó család fiával szerelembe esett.
Kazimierz ?orawski bár viszonozta szerelmét, nem vállalta a szüleivel való konfrontációt, akik határozottan ellenezték a fiatalok kapcsolatát. Marie így elvesztette állását, majd egy balti-tengeri kitér? után visszaköltözött Varsóba, és a korábban Mengyelejev mellett dolgozó unokatestvére laboratóriumában kezdett dolgozni. Mikor aztán szül?i nyomás hatására ?orawski szakító levelet küld neki Marie úgy dönt, követi id?közben férjhez ment n?vérét Párizsba.

1891-t?l a párizsi Sorbonne Egyetemen folytatta tanulmányait, nappal tanult, este magántanárként oktatott. Az egyetemen ismerkedett meg az instruktorként dolgozó Pierre Curie-vel. Mindkett?jüket foglalkoztatta a mágneses tulajdonságok tanulmányozása, a közös érdekl?dés lángja hamar szerelemmé hevült. Marie még egy utolsó próbálkozást tett, hogy szül?hazájában dolgozhasson, ám a n?kkel szembeni el?ítéletek miatt a krakkói egyetem elutasította, így visszatért Párizsba.
1895-ben összeházasodtak, tartalmas, boldog házaséletük során két leánygyermekük született. Férjével megszállottként, szinte ki sem mozdultak közös laboratóriumukból, kivéve hosszú biciklitúráik és külföldi utazásaik alkalmával.

1896-ban kollégájuk, Henri Becquerel felfedezte a radioaktivitás jelenségét, a Curie házaspár pedig elektrométer segítségével demonstrálta, hogy az urán sugárzása a légtérben elektromos áramvezetést generál, és hogy az aktivitása az anyag mennyiségét?l függ. Azt is kimutatták, hogy a sugárzás nem a molekulák interakciójának következménye, hanem magából az atomból ered. Ezt a felfedezést honorálták kés?bb hármójuk számára megosztott Nobel-díjjal 1903-ban.
Azonban Marie Curie másra is rájött, méghozzá arra hogy az uránszurokérc és a kalkolit nev? uránásványok az uránnál jóval er?sebb radioaktivitást mutatnak, tehát tartalmazniuk kell egy olyan elemet, amely az urániumnál sokkal er?sebb radioktivitással bír.
Felfedezését férje is olyannyira fontosnak vélte, hogy megszakította saját kísérleteit, és a továbbiakban felesége munkáját segítette. 1898 júliusában a házaspár bejelentette a Polónium, decemberben pedig a Rádium felfedezését.

1906-ban férje lovaskocsi balesetben elhunyt, bár a tragédia nagyon megviselte Marie-t, a kés?bbiekben kiléphetett férje árnyékából és elindíthatta önálló tudományos karrierjét.
1910-11-ben viszonyba bonyolódik férje egyik volt tanítványával, aki elhidegült viszonyban állt feleségével, de mégiscsak házas ember volt. Ezt a tényt akadémiai ellenfelei igyekeztek kihasználni, és bár egész életében Franciaországért dolgozott, a közvéleményt befolyásoló bulvárlapok egy harmonikus házasság feldúlójaként ábrázolták, és a háború el?tti évek légkörében lengyel származása miatt is egyre több támadás érte. A viszonynak vége szakadt, a sors fintoraként azonban kés?bb unokáik összeházasodtak.
1911-ben megkapta második, immár önálló, kémiai Nobel-díját, a rádium, a polónium, valamint a radioaktív izotópok sikeres izolálási technikájának felfedezéséért. Ennek ellenére két szavazat híján nem választják meg a mélységesen n?ellenes Francia Tudományos Akadémia tagjává, aminek aztán kés?bb egyik tanítványa lett az els? n?i tagja 1962-ben.

Madame Curie az I. világháborúban a sebesült katonák jobb ellátásának érdekében mobil röntgen egységek bevezetését szorgalmazta, melyeket a köznyelv „petites Curies”-ként emlegetett, férjével közös arany Nobel medálját is háborús célokra adományozta.
1934-ben még életében utoljára ellátogatott Lengyelországba, majd nem sokkal ezután július 4-én a kelet-franciaországi Passy szanatóriumában elhunyt. Halálát aplasztikus anémia okozta, mivel akkoriban még nem voltak tisztában a radioaktív sugárzás veszélyeivel, és Madame Curie egész életében véd?felszerelés nélkül dolgozott. Az 1890-es években készült feljegyzéseit még ma is ólomdobozban ?rzik, megtekintésük csak speciális véd?felszerelésben lehetséges.

Férje mellé temették Sceaux-ban, majd 1995-ben földi maradványaikat a párizsi Pantheonban helyezték örök nyugalomra. Ezzel ? volt az els? és sokáig az egyetlen n?, akit saját érdemeinek elismeréseként temettek a Pantheonba.

Marie Curie emancipált, független és megvesztegethetetlen n? volt, akir?l még maga Albert Einstein is úgy nyilatkozott, „valószín?leg ? az egyetlen n?, akit nem vakított el a hírnév”. Az ?t ért sérelmek ellenére soha nem felejtette el lengyel gyökereit, lányait lengyelül is megtanította, és többször magával vitte ?ket szül?hazájába. Hazaszeretetének nyilvánvaló bizonyítéka az is, hogy az általa els?ként felfedezett radioaktív elemnek, szül?földje után, a Polónium nevet adta, és az els? világháború alatt belépett a Szabad Lengyelországért mozgalom tagjainak sorába.

? volt a párizsi egyetem els? n?i professzora, ? volt az els? Nobel-díjas n?, ? volt az els? tudós, aki több tudományágban, fizikából és kémiából is Nobel-díjat szerzett, és az ? irányításával használtak el?ször radioaktív izotópokat rákos sejtek kezelésére.
Halálát követ?en számos egyetem avatta tiszteletbeli doktorává, tiszteletére szobrokat, emlékm?veket emeltek, utcákat, egyetemeket neveztek el róla. A radioaktivitás mértékegységét, három ásványt és a 96. elemet, a k?riumot is Curie házaspár után nevezték el.

2009-ben a New Scientist nev? szervezet a tudomány leginspirálóbb n?alakjának választotta, és az ENSZ, Madame Curie kémiai Nobel-díjának 100 éves évfordulójára, 2011-et Marie Curie és a Kémia Nemzetközi Évévé nyilvánította

Forrás:Wikipedia