Egészségtelen az energiatakarékos világításunk

Nem is olyan régen az energiatakarékosság jegyében kivonta az EU a forgalomból az izzólámpát. Már akkor is elhangzottak olyan érvek, amelyek az energiatakarékos lámpák egészségtelen hatására figyelmeztettek, megjegyezve, hogy a fényük nagyon nem kedvez a szemünknek.

Most Mercola doktor tudományos-népszer?sít? weboldalán egy ismert fotobiológus szakért?vel, Dr. Alexander Wunsch-csal beszélget a LED – light emitting diode – világítás egészségügyi következményeir?l.

Mercola szerint ez a legfontosab és a leginkább megszívlelend? figyelmeztetése, mellyel megóvhat bennünket az öregkori makula degenerációtól – a megvakulástól -, sok egyéb probléma mellett.

A legtöbb ember nincs tudatában annak, amit a LED beltéri világításra való használata jelent, egyszer?en élvezi az izzólámpánál 95 százalékkal kevesebb energiafogyasztást.

Csakhogy: míg az izzólámpa h?t termelt, ami infravörös sugárzás, és egyértelm?en hasznos az egészségünkre (tehát megérdemelné az extra költséget!), a LED fény olyan sugárzásnak tesz ki bennünket napi szinten, ami nem tartalmaz infravörös fényt, nem természetes.

És ennek nagyon komoly következményei lehetnek hosszú távon: makuladegeneráció és vakság, mitokondriális diszfunkció – a sejtek energiatermel? és átalakító szervecskéinek rendellenes m?ködése – , metabolikus rendellenesség és végül – rák.

Mi is a fény?

A fény – a mesterséges fény – fogalma különbözik a természetes fényét?l. A látható fény ugyanis a 400 és 780 nanométer közé es? fény, de maga a ‘fény’ sokkal több annál, amit a szemünk érzékelni tud.

Dr. Wunsch így magyarázza:

„A napfényb?l ennél sokkal szélesebb spektrumot kapunk, valahol 300-tól 2000 nanométerig. Nagy különbség, hogy err?l a széles sávú sugárzásról beszélünk-e …. vagy a látásteljesítményünkr?l.

A definíció, ami az 1930-as években született, a fénynek csak a látható spektrumát veszi tekintetbe …, ez vezetett a fluorescens lámpák, illetve manapság, a LED-fényforrások kifejlesztéséhez, mert abban a látható sávban energiahatékonyak.

Például, az infravörös lámpákat az orvosok gyógyításra használják: megnöveli a vér átáramlását. Ezt a tulajdonságot nem vesszük figyelembe, amikor csak a látható fényre koncentrálunk.

A fizikusok úgy gondolnak az infravörös sugárzásra, mint elvesztegetett, hulladék h?re. Egy orvos szemszögéb?l ez egyáltalán nem igaz. Az utóbbi 30 évben százával jelentek meg tudományos írások a spektrum bizonyos részének, a közel-infravörösnek a kedvez? hatásairól.

A közel-infravörös sugárzást nem lehet h?ként érzékelni és nem is láthatjuk, csak érezhetjük az egészségre kedvez? hatását. A közel-infravörös hiányzik az ilyen nem-h?hatású fényforrásokból, mint a LED.

Ha a fény spektrumát nézzük, az egyik vége a látható vörössel végz?dik, majd kezd?dik a nem-látható közel-infravörös, a közép-infravörös és a távol-infravörös. Bár ez utóbbiakat nem látjuk, h?ként érezzük, szemben a közel-infravörössel, amelynek a hullámhossza 700 és 1500 nanométer között van.

„Ez a sugárzás nagyon mélyen behatol a szövetekbe, úgyhogy az energia nagy területen oszlik szét. A közel-infravörös nem melegíti fel a szöveteket, ezért közvetlenül nem érezni h?hatást.”

Ha növeljük a hullámhosszot, ez jelent?sen megváltozik. 2000 nanométeren már a közép-infravörös sugárzást érezzük – mint h?t. 3000 nanométeren és még tovább már csaknem teljes az abszorpció, felveszik a vízmolekulák, és érezzük a felmelegít? hatást.

A közel-infravörös sugárzásnak kritikus jelent?sége van a mitokondriumok és a szem egészsége szempontjából. A retinasejtek regenerálódását, kijavítását segíti.

Minthogy a LED fényforrás gyakorlatilag nem rendelkezik infravörös fénnyel, hanem túlnyomó részt kék fénye van, ami reaktív oxigén molekulákat termel (ROS), ez magyarázza, hogy LED-nek olyan káros a hatása a szemünkre – és általában az egészségünkre.

A mitokondriumokban találhatók a kromoforok, ezek olyan molekulák, amelyek elnyelik a fényt. Csaknem kizárólag a közel-infravörös tartományba esik (600­-1400 nanométer) az az optikai ‘ablak’, amely lehet?vé teszi a sugárzásnak, hogy több centiméterre behatoljon a szövetekbe.

A mitokondriumokban a kromoforokon kívül megtalálhatók még specifikus molekulák (citokrom c oxidáz), amelyek az energiatermelésben vesznek részt. Ezek végterméke az adenozin trifoszfát, az ATP, a sejt-energia.

ATP-vel végzi a sejt különféle tevékenységét: inontranszportot, szintetizálást és lebontást. Naponta annyi ATP-t termel a szervezetünk, mint a testünk tömege.

Oxigén nélkül néhány percig kibírjuk, de ha hirtelen a szervezetünkben az ATP termelés leállna, 15 másodpercen belül meghalnánk.

Független.hu